Ilona
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

A kis gömböc új ruhája

2011.01.14. 22:35
Harcias fonalszörnyek és kötőtűs gonosz nehezítik meg a Kirby’s Epic Yarn főhősének életét. A Wii-re készült játék a Kirby széria és úgy általában a platform egyik legötletesebb játéka, nem sokkal marad el a Super Mario Galaxy mögött.

Kirby viszonylag kevésbé ismert Nintendo-játékhős a pc-s gyökereihez ragaszkodó magyar piacon. Pedig a rózsaszín gömböc körülbelül húsz játékban szerepelt már, és tíz önálló játékot is kapott, amióta 1992-ben bemutatkozott az akkor még monokróm kijelzős Game Boyon. Legutóbbi kalandja a Kirby’s Epic Yarn, ami a tavalyi E3-on mutatkozott be, és októberben meg is jelent Amerikában és Japánban. A játék csak február 25-én érkezik Európába, de addig is beszereztünk egy amerikai verziót, hogy lássuk, mire számíthatunk. Leginkább őszinte vigyorokra és visszatértésre a gyerekkorba.

Egyszer folt, hol nem folt

Kirby eddig főleg platformjátékokban szerepelt, e műfaj képviselői pedig hajlamosak önismétlésekbe bocsátkozni, a zsánerben kötelezőnek számító pályaelemekből – mozgó platformok, dobbantók, satöbbi – megélni, és így unalomba fulladni. Platformjátékot ma már nem szabad kiadni anélkül, hogy ne lenne benne valamilyen zseniális vizuális ötlet, vagy akár száz. De hogy még mindig érdemes eredeti megoldásokkal teli platformjátékot csinálni, arra bizonyíték a Super Mario Galaxy vagy annak második része, ami a tavalyi év egyik legjobb Wii-játéka volt.

A Kirby’s Epic Yarn nagy ötlete az, hogy textilbe öltöztette a Kirby-univerzumot. A sztori szerint ugyanis a kis gömböc egy nap megeszik egy paradicsom alakú mágikus fonáldarabkát, aminek következményeként átkerül egy másik világba, Foltföldére. Foltföldén pedig minden és mindenki cérnából, pamutból, gombokból vagy más rövidáruból van, olyan az egész, mintha a varródobozunk tartalma kiborult volna a képernyőre.

És hogy konfliktus is legyen, felbukkan egy gonosz mágus, YinYarn, aki szeretné a kötötűi köré tekerni az egész világot – sőt, ha azt befejezte, Kirby otthonát, Álomföldét is. Kezdetnek elcsórja azokat a mágikus öltéseket, amik összetartják a világot, és Foltfölde foltjaira hullik szét. A kis gömböc persze nem azért szerepelt már húsz játékban, hogy ezt annyiban hagyja.

Erre varrj gombot

A rövidáruboltos koncepció rengeteg lehetőséget adott a grafikusoknak és a pályatervezőknek, és jó látni, hogy ők ki is használták ezeket a ziccereket. Foltföldén Kirby rögtön elveszíti rózsaszín teltségét, csak egy kontúr marad belőle, az is pamutfonalból. Ami azt jelenti, hogy hagyományos „elnyelek mindent” harcmodora itt csődöt mond: hiába szippant be bármit, átmegy rajta, hiszen Föltföldén ő már csak egy fonáldarabka.

Kirbynél azonban nem pattan el a cérna, új fegyverre lel egy fonálostorban. Az ostor arra jó, hogy felgombolyítsa vele az ellenfeleket, az így nyert gombolyagokkal pedig más ellenfeleket lehet fejbe kólintani. Ezen kívül Kirby képes átrendezni fonalkörvonalait és tengeralattjáróvá, ejtőernyővé vagy kisautóvá alakulni. Néhány helyszínen pedig további fonalakat találhat, amikből hol fél képernyőt betöltő tankot csomóz maga köré, hol tűzoltókocsivá, hol pedig delfinné alakul.

Ez máris több képesség, mint amivel a legtöbb platformjátékhőst felszerelik alkotói, de amikor az első két-három világot teljesíti az ember (és ezzel elkezdi szépen összevarrni Foltföldét), akkor látja csak igazán, hogy a játékot fejlesztő beszédes nevű Good-Feel cégnél nagyüzemi termelésre állították az ötletgyárat. Minden pályán van legalább egy (de inkább több) olyan pillanat, amikor a játékos csak kapkodja a levegőt és vigyorog a briliáns képi poénokat látva. Kirby cipzárakat elhúzva alakítja át a pályát, máshol horgolt függönyanyag mögé bújva ugrál a háttér mögött vagy fonallávát okádó vulkánok száját húzza be, mint egy tornazsákét.

Főszörnyekkel, titkos szintekkel együtt ötven pályát rejt a program, de a játék díjazza a teljesítményünket és elrejtett tárgyakat is össze lehet szedni, így a játékos motivált arra, hogy még egyszer nekiessen egy, már korábban kiismert pályának. A platformjátékos élményt kisebb minijátékok bontják meg az autóversenytől a bújócskáig, az összeszedett tárgyakkal pedig Kirby lakását lehet berendezni, szóval nem csak egy délutánra köt le a program. És az ötletek a legutolsó percekig kitartanak, mindig jön valami új, amire rá lehet csodálkozni.

Nem fércmunka

Ezért nagyszerű játék a Kirby’s Epic Yarn: a jól ismert platformjátékklisék is újnak hatnak azáltal, hogy Foltfölde szabásmintáján jelennek meg. És egyáltalán nem  baj, hogy a játék nem igazán használja ki a Wii mozgásérzékelőjét, és a kétdimenziós megjelenítést is azonnal elfogadja az ember, hiszen Foltföldén jár.

A grafika Wii-s mércével gyönyörű, az aranyos animációk egytől egyig csodálatosak, a vidám zene és a játék történetszövése pedig visszarepít a gyerekkorba, kár védekezni ez ellen. Nincsenek például átvezető animációk, csak képek és egy narrátor, aki néha a hangját elváltoztatva beszél a szereplők nevében, mint Levente Péter. A Kirby’s Epic Yarn térdére ülteti a játékost és mesét mond. Amit persze felnőttek is élvezhetnek, de a jó hír az, hogy kisebb gyerekeknek is bátran ajánlható a program: egyáltalán nem nehéz, és Kirby nem tud meghalni benne, ha bántják a fonalszörnyek. Legfeljebb kicsit elveszti a fonalat.

A Kirby’s Epic Yarn már majdnem annyira jó platformjáték, mint a Super Mario Galaxy 2, nagyjából minden, amit ma egy kétdimenziós programban ki lehet hozni Wii-n. Imádnivaló az első öltéstől az utolsóig.

Teszt cím

A grafikusok és a pályatervezők jutalomjátéka rengeteg ötlettel. Foltföldébe nem lehet belekötni.