Chrome-ot csináltunk a Firefoxból

A Chrome jött, látott, és ha nem is győzött, azért mindenképpen megvetette a lábát a böngészők piacán, és kivívta azt az általános véleményt, hogy gyors és ügyes böngésző, ami egy csomó olyan dolgot tud, amit a konkurensek nem. Na, ez az, ami nem igaz. Nyakunkba vettük a Lifehackert, meg a Mozilla addongyűjteményét, és addig hegesztettük a jó öreg Firefoxot, míg a végén egy szinte teljes értékű Chrome-ot kaptunk.

Gyors kitérő megrögzött Explorer-használóknak: a Firefox egyik legszimpatikusabb vonása, hogy bárki írhat hozzá kiegészítő programokat, addonokat, amik plusz funkciókat adnak a böngészöhöz. Több ezer ilyen program létezik már, amikkel kedvünkre alakíthatjuk a Firefoxot, olyan külsőt és képességeket adva neki, amire szükségünk és kedvünk van. Az addonok telepítése a világ legegyszerűbb dolga: egy kattintással letölthetjük és hozzáadhatjuk a böngészőnkhöz, ami megtetszett.

Kezdjük a műtétet a könnyű sikerélményt ígérő optikai tuninggal: ahogy a Chrome megjelent, napokon belül elkészültek az első kiegészítő csomagok Firefoxhoz, amik a Google-böngésző kinézetét másolják le, válasszuk mondjuk a Chromifoxot, és máris úgy fog kinézni a bögészőablakunk, mintha Chrome-ot használnánk.

A kozmetika után jöhetnek a fontosabb dolgok: a Chrome mindentudónak kikiáltott keresőmezője, az omnibar még erősen béta állapotban van Firefox-kiegészítésként, kipróbálhatjuk azt, vagy a hasonlóan működő CyberSearch-öt, ami a még menőbben hangzó awesomebar nevet akasztja a keresődobozra. Esetleg használhatjuk a Peerst, az is nagyjából ugyanazt tudja, ízlés dolga.

A pornómód, vagyis az olyan böngészés, amikor nem hagyunk nyomot magunk után a saját gépünkön, az Internet Explorer 8 nagy újításaként került be a köztudatba, aztán persze a Chrome is bedobta inkognitómód néven. Na, ugyanez Firefoxon már évek óta létezik a Stealther nevű addon jóvoltából, a különbség csak annyi, hogy a Chrome meg az Explorer képes fülenként ki-be kapcsolgatni ezt a módot, Firefoxban meg az egész böngészőre érvényes a lopakodómód, ha belőttük.

A Speed Dial funkciót (a legtöbbet látogatott oldalak kicsinyített képeit teszi ki a nyitóoldalunkra) az Operából kölcsönözték a Google programozói, és persze ennek is megvan a firefoxos megfelelője, bedobhatjuk ezt is a többi közé. Tegyük mellé rögtön a Locationbar2-t, ami hasznos apróság adathalász oldalak ellen: az aktuális weboldal címében emeli ki a lényeges részeket (ez speciel az Explorer 8-ban volt először alapfunkció a Chrome előtt).

Nagyon okos megoldás a Chrome-ban, hogy egy ablakot kihúzva a Windows asztalára önálló alkalmazást készít belőle, így faraghatunk külön levelezőprogramot a Gmail-fiókunkból például. Remek ötlet, de nem új: Firefoxhoz jó ideje létezik a Prism nevű kiegészítő, ami megteszi nekünk ugyanezt, igaz, menüből kell hozzá kikeresni a megfelelő parancsot, tehát akár másodpercekkel is lassabb lehet, mint a Chrome megoldása.

A Chrome kezelőfelületét láthatóan a Google-é után tervezték, vagyis az elsődleges irányelv az egyszerűség volt; minél kevesebb helyet elvenni a képernyőből, és azt minél hatékonyabban kihasználni. Például minek külön oldalt pazarolni a letöltések nyomon követésére, ha azt le lehet tenni ügyesen az oldal aljára, ahol mindig szem előtt van. A Download Statusbar kiegészítő több mint öt éve tudja ugyanezt Firefoxon. Dobjunk mellé egy Hide Menubart (pontosan azt teszi, amit a neve sugall: eltünteti a menüsort), és megint nyertünk egy kis területet; és egy Taboo-t, ami a sok megnyitott oldalnál az összetorlódott fülek problémájára nyújt megoldást (ez mondjuk Chrome-ban még nincs orvosolva, úgyhogy máris előrébb járunk, mint a Google).

Két területet nem érintettünk még, mert azokat nem igazán lehet addonok telepítésével befolyásolni: az egyik a sebesség, a másik a Chrome nagy hangon beharangozott "minden fül külön folyamat" trükkje, amitől ugyan megnő a memóriaigény, de egy lefagyó oldal nem rántja magával az egész böngészőt. Elvileg. Gyakorlatilag a Chrome messze többet fagy, mint a Firefox (persze egy 0.2 verziószámú bétánál ez természetes), úgyhogy ezt a problémát is kipipálhatjuk. Sebességben (ahogy azt a megjelenéskor a tesztünk is megmutatta) alig érezhető a Chrome fölénye, de ha hihetünk a híreknek, hamarosan fordul a kocka, és a Firefox új javascript-motorja látványosan oda fogja verni a Chrome V8 nevű motorját sebességben.

A Firefoxnak tehát most még nem kell különösebben félnie a Chrome-tól. Majd akkor, ha a böngészőt az Android operációs rendszerrel összeolvasztva a Google komolyan nekimegy a Microsoftnak, és a Windows-Explorer párosnak - mert abban a partiban aligha fognak a Firefoxnak is lapot osztani.