További Szoftver cikkek
Köddé vált az operációs rendszerem. Reggel bebútoltam, elkezdtem dolgozni, közben letöltöttem az aktuális hibajavításokat, hiszen az informatikai szakértők évek óta azt mantrázzák, hogy csak a friss rendszer a jó rendszer. A frissítések közt volt egy új kernel, az OpenSuse megkért, hogy amint lehet, indítsam újra a rendszert. Újraindítottam. Eltűnt a Linuxom. Egyedül a tesztek miatt meghagyott Windows indítója maradt aktív, és halvány lövésem sem volt, hogy miként lehetett volna két perc alatt újra előszedni a Linuxot. Telepítő dvd nem volt kéznél, és különben is, dolgozni akartam, nem rendszert adminisztrálni.
Pedig úgy kezdődött volna a cikkem, hogy hiába próbál visszacsábítani a Windows. Erre az a helyzet állt elő, hogy sírva könyöröghetek én a Linuxnak, akkor sem fog elindulni. A nyílt forráskódnak elege lett belőlem. Számítógépem vincseszterén másfél hónapja terpeszkedik a Linux, eszem ágában sem volt letörölni, mert nem kell más. Látványos menük ott is vannak, a rendszer stabil (volt), gyors, személyre szabható, és igazán mindent tud(ott). Windowsra csupán azért volt néha szükségem, mert a világcégek tesznek a Linuxra. Akármilyen új hardver vagy szoftver érkezett a szerkesztőségbe, elő kellett venni a Windowst. Kiváló példa erre a Google Chrome böngésző, amely hiába nyílt forráskódú, először Windowsra készítették el. Egyszer majd lesz linuxos verzió is.
Persze már korábban kiderült, hogy a Linux sem tökéletes. A mindenféle médiaformátumot kezelő VideoLan lejátszó telepítésének többször nekifutottam, de mindannyiszor hibaüzenettel ért véget a folyamat. Végül mégis felkerült a gépemre, és simán lejátszotta a microsoftos wmv formátumú videókat. A Firefox jóval a 3.0 megjelenése után frissítette magát az új verzióra, és valami gond lehetett a kóddal, mert a brózer néha minden előjel nélkül kikapcsolta magát. A kedvencem azonban egy teljesen ártalmatlan hibajelenség volt: a panelre szinte mindig ráragadt az automatikus frissítés állapotjelzője, és csak az újraindítás tüntette el. Ennyi azonban belefért, Windowson is előfordulnak hasonló problémák.
Erősödő közösség
Nagyon meglepődtem, hogy első cikkeimre több tucat segítő email érkezett, ezúton is köszönök mindent. Sajnos a mobilinternettel kapcsolatos tanácsokat nem tudtam hasznosítani. Rengetegen mutattak rá a HUP portálon közzétett leírásra, valamint a GPRS Easy Connect nevű szoftverre, amelyekből kiderült, hogy Linuxon a Huawei E220 usb-s modem a nyerő. A leírt módszerek azonban a Huawei E630 pcmcia-modemmel nem működtek, tehát ha mégis maradok a Linuxnál, modemet kell majd cserélnem.
Százból egy olvasó küldött el a fenébe, a többiek mind segíteni próbáltak és biztattak. Ebből arra következtetek, hogy a Linux kinőtte a gyermekbetegségét, és hazánkban is felépült egy többé-kevésbé működőképes közösség. Olyan emberekből, akik nemcsak mellkasukat verve istenítik a nyílt rendszert, de segíteni is hajlandóak a kezdőknek. Biztató hír, néhány évvel ezelőtt ugyanis néhány nagyképű szakértő miatt töröltem le a gépemről a Linuxot, miután elzavartak, hogy az archívumban keressek megoldást. Amit egyébként a kisujjukból is kiráztak volna.
Arra már a Novell kereskedelemtámogatási vezetője, Hargitai Zsolt mutatott rá, hogy egy korábban az Indexen is kritizált problémára megoldás született. Az Ubuntu Linuxban vettük észre, hogy a magyar verzióban fölöslegesen hosszú szavak vannak a kezelőfelületen, amelyek miatt kevesebb hasznos hely maradt. A szavakat azóta lecserélték rövidebbre, a változás az OpenSuse Linuxban is látható. Hargitai Zsolt azt is elárulta, hogy miként történnek az ilyen javítások. Bárki bejelentést tehet az adott Linux-disztribúciónál (levelezőlistán, fórumban vagy erre szakosodott portálon), a szakértők megnézik a bejelentést, és ha érdekesnek találják, elvégzik a javítást. A főbb programokat érintő javítások általában mindegyik disztribúcióban megjelennek.
A különféle Linux-disztribúciók, mint például a Red Hat, az Ubuntu és a SUSE, úgy készülnek, hogy a fejlesztőcég kiválaszt egy viszonylag friss kernelverziót - ez köti össze a hardvereket a szoftverekkel. Befoltozza a hibáit, leteszteli, kiválasztja hozzá a különböző felhasználási területek általa legjobbnak tartott szoftvereit, és kiadja. A nagyobb disztribúciók közül most az Ubuntu, a Suse és a Fedora követik a leggyorsabban a kernel fejlődését, tehát ezekben vannak benne a legfrissebb driverek. Ma egyébként az átlag felhasználónak már egyáltalán nem kell kernelt fordítania, mert csak a nagyon egzotikus hardverekhez kell külön forráskódból drivert készíteni.
A malőr miatt csökkent ugyan a lelkesedésem, hiszen csak a tartalék Windows mentett meg, de igyekszem megjavítani az OpenSusét, mert minden hibája ellenére hozzászoktam, megkedveltem.