További Szoftver cikkek
Március 1-től az AOL befejezte a Netscape Navigator terméktámogatását, ezzel hivatalosan is halottá nyilvánítva a kilencvenes évek legnépszerűbb böngészőjét. A kilencvenes évek közepén a Netscape piaci részesedése 90 százalék fölött volt, de mára 0,6 százalékra csökkent az Internet Explorer, a Firefox és az Opera mögött.
A cég hivatalosan a Firefoxra vagy a Flockra való átállást javasolja a felhasználóknak, ezek a böngészők épülnek ugyanis nagyjából azokra a technológiákra, amiket a Netscape alapozott meg.
"Továbbvisszük a Netscape örökségét, de tovább is fejlesztjük azt a nyitottság és a közösségi közreműködés irányába. Ugyanazt testesítjük meg ma, amit a maga idejében a Netscape" - mondta a BBC-nek Mitchell Baker, a Firefox fejlesztését irányító Mozilla alapítvány egyik vezetője; aki egyébként 1994-ben a Netscape egyik első alkalmazottja volt.
A Netscape atyja Marc Andreessen, egy amerikai programozó volt. Az első verzió 1994-ben, még Mosaic Netscape néven jelent meg, később Netscape Navigator, majd Communicator néven vált ismertté a böngésző. A Netscape nagy előnye a konkurenseihez képest a felhasználóbarátság és a grafikus felhasználói felület volt, valamint az, hogy a weboldalakat képes volt már betöltés közben megjeleníteni (a többi böngészőnél akkoriban meg kellett várni, hogy az összes kép és szöveg letöltődjön, és csak ezután jelent meg az oldal). Mindezek mellé a böngésző magánfelhasználásra ingyenes volt (ez ma már általános, de 15 éve nem volt az), így hamar meghódította a világot. Úttörő megoldásai, a cookie-k, a frame-ek, vagy a JavaScript alkalmazása hamar szabvánnyá váltak.
Netscape Navigator 2.0 három lemezen, 1996-ból
A Netscape bukását az okozta, hogy a Microsoft belépett a böngészőpiacra. Az Internet Explorer (ami egyébként a Netscape elődje, a Mosaic felvásárolt forráskódja alapján született) első két-három verziója még sokkal gyengébb volt az aktuális Netscape-változatoknál, a IE 4.0 1997-ben, és főleg az 5.0 1999-ben azonban már felvette a versenyt a Navigatorral. Amikor máig hírhedt húzással a Microsoft a Windows megkerülhetetlen részévé és alapértelmezett böngészővé tette Explorert, perek sokasága indult ellene, amiket ugyan mind elvesztettek (750 millió dolláros bírságot kellett fizetnie a cégnek), de addigra az Explorer behozhatatlan előnyre tett szert a böngészők piacán, hiszen új felhasználók millióit nyerte meg azzal, hogy nem kellett nekik külön böngészőt letölteni és telepíteni a beépített helyett.
A Navigator legutolsó, kilences verziója
1998-ban (amikor nagyjából döntetlenre állt a meccs a két böngésző között) az America Online - akkoriban a világ legnagyobb internetszolgáltatója, ma a Time Warner médiabirodalom része - egy 4,2 milliárd dollár értékű üzletben felvásárolta a Netscape-et, de a böngésző fejlesztését ez csak lelassította és nehézkessé tette. 2002-re a Netscape teljesen elveszítette a felhasználói bázisát, az Explorer pedig egyeduralkodó lett. Azóta a Netscape csak vegetál, a Navigatorból a Firefoxon alapuló, attól alig különböző, átrajzolt klón lett, a Nepscape portáljából pedig a Digghez hasonló hírgyűjtő oldal.
2007 karácsonyán az AOL bejelentette, hogy nem fejleszti tovább a böngészőt, és szombat óta már semmilyen támogatást nem nyújt hozzá.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
