Zajszűrővel a spam ellen

William Yerazunis, a nyílt forráskódú CRM114 szűrőprogram fejlesztője a múlt héten bejelentette, hogy program hatezer levél feldolgozása során csak egyszer hibázott. A szintén nyílt forráskódú Dspam fejlesztője, Jonathan Zdziarski hétfőn hozta nyilvánosságra legújabb eredményeit: az egy hónapos próbaüzem során háromezer levélből egynél hibázott, írta a Wired.

A nyílt forráskódú programok ingyen letölthetőek, ezzel szemben a kereskedelmi szoftverek nagy része több ezer dollárba kerül, ráadásul ezek a legjobb esetben is csak 99 százalékos hatékonysággal dolgoznak, tehát háromezer üzenetnél harmincszor hibáznak. Ingyenes szűrőprogramok eddig is léteztek, a vállalatok jelentős része mégis kereskedelmi szoftvereket használ, mert a gyártóktól támogatást is kapnak. Zdziarski azonban bizakodó, és szerinte hamarosan megváltozhat a helyzet, mivel egyre többen érdeklődnak az újszerű fejlesztéseik iránt.

Zajszűrés és alkalmazott matematika

A Dspam program azokat a "zörejeket" szűri ki, amelyekkel a spamelők a hagyományos szűrőprogramokat akarják hatástalanítani, tehát a tisztogatás leginkább a hagyományos szűrők hatékonyságát növeli. Zdziarski az új technológiát Dobly névre keresztelte a hangtechnikában régóta ismert Dolby zajszűrő után.

Yerazunis inkább a szűrés algoritmusát korszerűsítette: a Markov-egyenlőtlenség módszerét alkalmazva automatikusan súlyozza azoknak a szavaknak a kombinációját, amelyek nagy valószínűséggel megjelennek a kéretlen reklámlevelekben. A szűrő csak megfelelő tanítás után működik jól, de Yerazunis szerint három nap alatt több mint 99 százalékos hatékonyságot lehet elérni. Bár a szűrő tartalmaz beépített szókészletet, az nem minden esetben használható, hiszen mindenki másféle információkra kíváncsi.

Támogatást várnak

A kereskedelmi spamszoftverek gyártói egyelőre érdeklődve figyelik a nyílt forráskódú közösség fejlesztéseit, hiszen a bíztató eredmények ellenére előfordulhat, hogy az ügyfelek mégis inkább a kereskedelmi szoftvereket választják, vélekedett Francois Lavaste, a spamszűrőt készítő Brightmail vállalat marketingigazgatója. Persze a nyílt forráskódú szoftvereket nem minden esetben adják ingyen, és az is létező gyakorlat, hogy a forgalmazó lényegében csak a támogatásért kér pénzt, míg magát a szoftvert szinte ingyen adja.