Harmincöt fok árnyékban. Bugyborékol az aszfalt, a villamos szauna, a busz gőzfürdő, a metró halálkatlan, az emberről patakokban ömlik saját kondenzvize. Az első dolog, ami ilyenkor eszébe jut, az, nehogy összeérjen a válla valakiével, és nehogy végleg összeragadjanak. Az utolsó dolog, ami eszébe jut, az a szex.

Mit lehet ilyenkor tenni?

A virtuális szexnek megszámlálhatatlan előnye van a valóssal szemben. Először is teljesen biztonságos - száz százalékos védelmet nyújt az összeragadás, a nemi úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség ellen -, másodszor alkalmat ad a felelőtlen kísérletezésre. Harmadszor - már ha a művelőinek lehet hinni - nem számít megcsalásnak.

A virtuális szex logikus helye az online virtuális világokban, az MMORPG-kben lenne, de az Ultima, az Everquest és a World of Warcraft fejlesztői a felnőttek prüdériájára és a fiatalkorúak védelmére hivatkozva kihagyták a szexet a játékból, és inkább a nyúlvadászatra, a rozsdás balták gyűjtögetésére és az asztalosmesterség alapelemeinek elsajátítására fűzték fel fizetős online univerzumaikat. Bár a jeget nemrég megtörte a Second Life, amelyben melléktevékenységként dugni is lehet, most felbukkantak az olyan virtuális világok, ahol csak azt lehet, semmi mást. Az elsők között van egy 2002-ben alapított amerikai cég, az Utherverse játéka, a RedLightCenter. Nem univerzum, csak egy kupleráj.

Nem akarásnak nyögés a vége

‹leng25>hi
<lolita21>hi
<leng25>nice look
<lolita21>you too
<leng25>thanks
<leng25>where you from
<leng25>im from belgium
<lolita21>hungary
<leng25>end wana play

Körülbelül így néz ki egy beszélgetés a RedLightCenterben, és ez még az épületesebbek közül való. Bár a fejlesztők online közösségépítésről, szocializációról,a lehetőségek kitárulásáról és immerzív környezetről beszélnek, hamar kiderül, hogy itt mindenki egyszerűen dugni akar, ha bevallja, ha nem. Én bevallom.

Természetesen női karaktert választok, egy Lolitát, mert bár a fejlesztők szerint a RedLightCenterben 60-40 százalék a férfiak és a nők aránya, én ezt tapasztalatból azonnal 90-10-re teszem, és nem vagyok hajlandó a facérfalkához tartozni. Nőbőrbe bújva ráadásul örömet okozhatok az összes nyomorult műmacsónak, és mellékesen megtudom minden titkukat. Igazak-e a férfiak szexuális szokásairól terjengő rémhírek? Átfogó vagy izolált probléma a korai magömlés? Szégyen vajon a misszionárius póz? Mekkora az átlagos farokméret? A férfiak hány százaléka kúr zokniban? És ha végez, valóban mindegyik a fal felé fordulva alszik el?

A RedLightCenterben bőr-, hajszínt és arcformát lehet választani, meg "méretet"a petite-től az X-large-ig, de a létrehozható karakterek rondák, mint a bűn. Vannak kivételek is, az egyik sikeres kísérletem például pont úgy néz ki, mint egy Balaton-átúszáson barnára sült Dávid Ibolya, a másik mint Gloria Gaynor egy átmulatott éjszaka után. Kényszerűségből maradok egy Demi Moore-hasonmásnál, még a szülés előtti állapotban. "Ezen a seggen még dolgozhattak volna" - jegyzi meg a monitorom mögött álló érdeklődők egyike, amikor meglátja, milyenre sikerültem. Kicsit megsértődöm. Mostantól ez az én seggem.

Nőnek lenni szar

Aztán hamar megtudom, milyen nőnek lenni. Nőnek lenni szar. Sebtében fölszedett belga barátomtól, leng25-től szemérmesen arról érdeklődöm, akar-e, hm, "szexelni". Leng25 jelentőségteljesen csak annyit mond, kövessem, és elkezd loholni egy piramis felé. A piramisról kiderül, hogy nem is piramis, hanem a Fantasy Hotel, belga barátom eltűnik a liftben, én vonakodva követem.

Nagy ablakos, tágas szobában kötünk ki, és a következő pillanatban megdermedek a rémülettől: leng25 hirtelen lehányja magáról az összes ruhát. Ott tornyosul előttem egy hatalmas, szőrös hústömeg, térdig lógó farokkal. Most mihez kezdjek? Legszívesebben hanyatt-homlok menekülnék. Ha ilyen érzés nőnek lenni, soha az életben nem akarok nő lenni.

A RedLightCentert bárki ingyen letöltheti és kipróbálhatja, de a szex pénzbe kerül, pontosan havi húsz dollárba. Szomorúan állok a Passion Pit nevű szexpláza hatalmas küzdőtere előtt: odabent minden ágyon dugnak, de én nem léphetek át a kifeszített bársonykötélen. Aztán meggondolom: 20 dollárból egy jobb vacsora sem jön ki, nemhogy a pezsgő meg a virág. Itt 20 dollárért egy hónapig annyit dugok, amennyit akarok. Nem is kérdés, megéri-e.

Nőnek lenni jó

Egész jó érzés nőnek lenni. Minden ujjamra jut legalább tíz pasi, van köztük Che Guevara-pólós Brad Pitt és félmeztelen, bőkezűen tetovált Szekeres Imre, gusztus dolga. Jóképű, nem túl szőrös, diszkréten tetovált úriembert választok, és rövid ismerkedés után máris jöhet a dugás. A férfiakban az a jó, hogy nem kell nekik sokat udvarolni: nekem például egy mondatnál többet soha nem kellett, bár én jobban ismerem a férfiakat, mint maguk a férfiak.

A dugás úgy zajlik, hogy meztelenre vetkőzéssel jelzem szándékomat, majd rájobbklikkelek a kiszemeltre, aki elfogad vagy elutasít - az utóbbira még nem volt példa. Balklikk egy szabad ágyra, és mindketten azonnal flörtpozícióba kerülünk, ami azt jelenti, hogy szétárt lábbal ülünk az ágy szélén, és a képernyő jobb oldalán megjelenő menüpontok között mazsolázunk. Kezdeni lehet vibrátorral, kézzel, szájjal, folytatni meg a négy alappozíció valamelyikében. Nem egy Káma Szútra, de megteszi.

Szexpartnereim várakozásaimhoz képest egész jófejek, van, amelyik olyan sokáig nyal, hogy már én unom, de ha megkérdik, hogy "u like it?", mindig mondom, hogy "sure", nehogy helyrehozhatatlan traumát okozzak nekik. Cserébe én is vállalnék mindent, de minden sajnos nem megy: az anális opció fájó hiánya mellett a csoportszexre irányuló kéréseket is elutasítja a buta program. Így a legjobb négyes, amivel elő tudunk állni, csúnya poligonhibákat eredményez: hárman vagyunk csajok egy pasival az ágyban, de az én felsőtestem egy sorstársam seggéből nő ki, ami meglehetősen kiábrándító.

A jelenet viszont az ágy köré vonzza a környéken kóválygó facér férfiak hordáját. Körülállnak, és mindenáron be akarnak szállni. Ilyen lehet egy alsó-stájerországi szvingerklub hétfő este. Csak ez egy kicsit olcsóbb. És a nemi betegségek, ugye.

A végén valamelyikünk megnyomja a "CUM" gombot - ennek időpontját a kölcsönösség jegyében érdemes előre egyeztetni -, mire a másik megkérdi, hogy jó volt-e. Hát persze hogy jó volt. Még soha senki nem elégített ki zokniban.