További Szoftver cikkek
A tőzsdén mindennél nagyobb hatalom az információ; a befektetők ma már nem tuti tippekre hagyatkoznak, hanem hírbányász mesterséges intelligenciákkal (MI) kiolvastatják az egész internetet, és az így begyűjtött információk alapján üzletelnek. A módszer működik, bár az MI-k nem szeretnek blogot olvasni.
Egy átlagembernek tíz percbe telik elolvasni a Wall Street Journal 2500 szavas címlapsztoriját. Ugyanezt egy hírbányász mesterséges intelligencia három századmásodperc alatt megteszi. Az így megnyert kilenc perc ötvenkilenc másodperc a tőzsdén a meggazdagodás és a csőd közötti különbséget jelentheti - nem csoda, hogy a befektetők ma már MI-kre bízzák a hírek olvasását és elemzését.
Olvas, elemez, kereskedik
A hírbányász algoritmusok óriási mennyiségű szöveges anyagot képesek feldolgozni nagyon rövid idő alatt, előre meghatározott kulcsszavakat keresve, és kiszűrve a tőzsdei befektető számára lényeges információkat. Az olyan kifejezések mellett felbukkanó jelzők, mint "teljesítmény", "bevétel", "nyereség", meglepően jól mutatják egy cég aktuális helyzetét. Sok befektető engedi is, hogy a létező összes hírcsatornára ráállított MI az elemzése alapján maga adjon el vagy vegyen részvényeket.
50 "gyenge" felett add el a dollárt!
A francia BNP Paribas befektetési bank vezette be a gyengeség-indikátor fogalmát. Egyszerűen megszámolják, hogy az amerikai szövetségi tartalékbank aktuális piaci jelentésében hányszor szerepel a "gyenge" szó, illetve annak különfélem formái (gyengeség, gyengélkedik stb.). Ha ötvennél többet találnak, az az amerikai gazdaság recesszióját vetíti előre - ilyenkor a bank dollárt és amerikai államkötvényeket ad el, ötvennél kevesebb találat esetén pedig vásárol ezekből. A hírbányász algoritmusok is ezen az elven működnek, csak persze sokkal kifinomultabban, rengeteg kulcsszó felbukkanásait számolva.
Mindenevő MI
A hírbányász algoritmusok fő előnye nem is annyira a gyorsaság, hanem a teherbíró képesség. A hírügynökségek, híroldalak, újságok mellett blogokat, fórumokat fésülnek át; semmi nem kerüli el a figyelmüket. David Leinweber, a saját nevét viselő pénzügyi tanácsadó cég vezetője a blogjában az Accentia nevű orvosi céget hozza fel példának. Az Accentia 2006. októberben kiadott egy sajtóközleményt egy kísérleti rákellenes vakcinájuk bíztató teszteredményeiről, aminek hatására a cég részvényárfolyama egyetlen reggel 70 százalékot emelkedett. A sajtóközlemény egy tanulmányt idézett, ami egy orvosi lapban már hetekkel azelőtt megjelent, kisebb helyi lapok is megírták a sztorit, és a kísérletben részt vevők blogokon és netes fórumokon is kitárgyalták.
A szorgalmas hírbányász algoritmusok mindezt elolvasva összekapcsolták a cég nevét és a sikerre utaló kifejezéseket, és a tipp alapján az MI-k gazdái még bőven azelőtt vásárolhattak be a cég papírjaiból, hogy az árfolyam megugrott volna.
A blog kemény dió
Az újgenerációs hírbányász MI-k az egyes hírforrásokat már szavahihetőség és befolyás szerint is súlyozzák: ha egy megbízható híroldalon találják meg a "Közel-Kelet" és "feszültség" szavakat, arról sokkal inkább következtetnek az olajárak emelkedésére, mintha egy blogon olvasnák ugyanezt.
Utóbbiakkal egyébként is meggyűlik az algoritmusok baja: bár frissességben sokszor megelőzik a hagyományos hírforrásokat, gyakran élnek olyan nyelvi eszközökkel, amelyek nem értelmezhetők az MI számára. Kétszeres tagadás, irónia, szójátékok, szleng - mivel az algoritmus nem értelmezi a szöveget, csak az egyes szavakat érti külön-külön, minél kevésbé száraz és szakmai egy szöveg, annál nehezebben tudja feldolgozni a program.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
