Az 1970-es évek elején véget ért az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a Holdért folytatott űrverseny, és azóta is odafönt porosodik a Holdon járt tizenkét űrhajós lábnyoma. Mostanában újraéledt a kormányok érdeklődése kísérőbolygónk iránt, mert a Holdról könnyebben elérhető a Naprendszer többi része. Amerika és Oroszország mellett a többi gazdasági nagyhatalom, az EU, Kína, India és Japán is felismerte a Hold-expedíciók fontosságát.
A magánszféra érdeklődését a Google próbálja felpiszkálni a harmincmillió dolláros Lunar X-díjjal. Húszmillió jut a győztesnek, ötmillió a második helyezettnek, és szintén ötmillió a különdíjazottnak. A fődíj megnyeréséhez le kell szállni a Holdon egy nem állami forrásból létrehozott űrhajóval, legalább ötszáz métert kell megtenni a felszínén, és eközben képeket, videókat és adatokat kell visszaküldeni a Földre. A második díjhoz mindössze le kell szállni a Hold felszínén és adatokat kell visszaküldeni a Földre, a különdíjakat pedig azok kapják, akik sikeresen teljesítenek egyéb feladatokat: több mint öt kilométeres távolság leküzdése a felszínen, ember alkotta tárgyak lefényképezése, vízjég felfedezése, vagy egy zord holdi éjszaka átvészelése, ami körülbelül 14,5 földi napnak felel meg.
A versenyző űrhajók HD-kamerákkal és fényképezőgépekkel lesznek felszerelve, képeket és videókat küldenek vissza a Földre, amelyeket bárki megtekinthet majd a Google X-díj honlapján. A húszmilliós díj 2012. december 31-ig érvényes, a következő két évben 15 millióra csökken. A verseny a tervek szerint 2014. december 31-én ér véget, hacsak a Google és az X-díj Alapítvány meg nem hosszabbítja azt. (Az X-díj Alapítvány az első privát űrrepülésre kiírt tízmillió dolláros Ansari X-díjjal vált ismertté.)