A szobafestő is 200 milliót kaszál

Közel az egymilliárd

A tőzsdei bevezetés nemcsak azzal jár, hogy a cég résztulajdonosai rengeteg pénzt keresnek, de az üzleti ügyekben eddig előszeretettel titkolózó Facebooknak ezentúl részletes jelentéseket kell publikálnia a működéséről. Ezt a most benyújtott papírokban is megtették, és az adatok még a felfokozott várakozások tükrében is elképesztőek. A közösségi oldalnak a decemberi adatok szerint havi 845 millió aktív felhasználója van, ebből 483 millió napi rendszerességgel jelentkezik be. Napi átlagban 2,7 milliárd komment és lájkolás születik, és naponta 250 millió fotót töltenek fel a rendszerbe a felhasználók, akik között 100 milliárd ismerősi kapcsolatot tart számon a rendszer. Mindegyik épp egy dollárt ér a tőzsde szerint. A növekedés üteme egészen elképesztő: 2004-ben lépte át az oldal a havi egymillió egyedi látogatót, 2006-ban a tízmilliót, 2008-ban a százmilliót, 2010-ben az 500 milliót, és minden jel arra mutat, hogy idén meglesz az egymilliárd is. A jövőre nézve sokatmondó adat, hogy a felhasználói bejelentkezések fele valamilyen mobil eszközről történik.

Honnan jön a pénz?

A tőzsdefelügyelethez benyújtott kérelem fényt derít arra is, hogy pontosan mennyi a Facebook bevétele, és az miből származik. 2011-ben az oldal 3,71 milliárd dolláros forgalmat könyvelt el, ebből 500 milliót hoztak a Zynga játékai (Farmville és a többiek) a hirdetéseikkel, illetve a játékokban megvásárolható kisebb-nagyobb extrák forgalmából leeső jutalékkal. Itt szintén a növekedés tempója szembeötlő: az oldal a reklámbevételeket a 2009-es 760 millióról két év alatt 3,1 milliárdra tornászta fel, a mikrotranzakciók pedig, amelyek a 2010-es bevezetés évében 100 milliót hoztak, tavaly már 560 millióra rúgtak. A tiszta nyereség a 2010-es 600 millió dollár után tavaly elérte az egymilliárdot, a cég készpénztartaléka 3,9 milliárdra rúg. A vállalat egyébként csak 2009 óta termel nyereséget.

Érdekesség, hogy a nyereségi ráta, ami azt mutatja meg hogy a bevétel mekkora hányada marad profitként a cég kasszájában, szinte pontosan megegyezik a Google-éval és az Apple-ével (az Apple-nél 28 százalék, a Facebooknál 27, a Google-nél 26).

És nemzetközivé lesz

A hirdetési bevételek 56 százaléka származik amerikai cégektől – ez az arány 2010-ben még 62 százalék volt. A legnagyobb hirdetési kampány a Paramount filmstúdióé volt, a Transformers 3 reklámjait a film premierje előtt napi 65 millió felhasználó arcába nyomta a Facebook. A cég egyéb hirdetési trükköket is elárult: a Starbucks kávézólánc például külön fizet azért, hogy ha bárki az egyik kávézójából jelentkezik be, az mindenképpen megjelenjen az illető összes ismerősének üzenőfalán.

Bár a bevételekben még az USA az első számú forrás, a felhasználók számában Amerika már elveszítette a vezető helyet, sőt, a nagy régiók közül az utolsó helyre szorult. A közel 850 milliós aktív felhasználói tábor legnagyobb része európai (229 millió júzer), Észak-Amerika 179 millióval, és alig kimutatható növekedéssel (csupán hárommilliós plusz a legutóbbi negyedévben) lemaradni látszik. A közeljövőben viszont szinte biztos, hogy Ázsia veszi át a vezetést, most 221 millióan vannak az oldalon. A negyedik régió, a világ maradék része 225 millió felhasználóval képviseli magát, itt Brazília a legnagyobb piac, ahol egy év alatt 270 százalékkal nőtt a Facebook-felhasználók száma, és mostanra elérte a 37 milliót. Brazília mellett India a növekedés másik motorja, ahonnan most havi 46 millióan jelentkeznek be.

Graffiti 200 millióért

A részvénykibocsátási kérelemmel nyilvánosságra kerültek a Facebook fizetési listái és tulajdonviszonyai is. Meglepő módon nem a legnagyobb résztulaj, az alapító és vezérigazgató Mark Zuckerberg fizetése a legmagasabb a cégben, sőt, az évi 1,49 millió dollárja igen szerénynek számít a többi igazgató mellett. A másfél millióból 480 ezer Zuck alapfizetése, efölött 220 ezret utalt ki magának bónuszként, és 780 ezret „egyéb kompenzáció” címen, ami főként a céges repülőgép használatát, és családja biztonsági kiadásait takarja. 2013-tól egyébként Zuckerberg Steve Jobshoz hasonlóan jelképes egy dollárra csökkenti saját éves bérét. Persze nincs is szüksége különösebben magas fizetésre, a cégben meglevő 28,4 százalékos tulajdonrésze a világ leggazdagabb emberei közé emeli (Bill Gatesnek egyébként 49 százaléka volt a Microsoftban, amikor az tőzsdére ment, Sergey Brinnek és Larry Page-nek 15-15 százaléka a Google-ben). Ráadásul a részvényei 56,9 százaléknyi szavazatot érnek az igazgatótanácsban, így ha kétharmados többsége nincs is, a Facebook háza táján azért nagyjából az történik, amit ő akar.

A cég legjobban fizetett alkalmazottja 2011-ben Sherly Sandberg COO (chief operating officer, nagyjából az ügyvezető igazgatónak megfelelő poszt) volt, aki 30,87 milliót tett zsebre, persze ennek nagy része részvényopció volt, a fizetése mindössze évi 300 ezer, plusz 85 ezer jutalom. Szintén nem járt rosszul David Ebersman pénzügyi igazgató a maga 18,7 milliójával, és Mike Schroepfer alelnök, 24,7 millióval. Becslések szerint a Facebook-alkalmazottak közül több száz, talán több ezer vált most dollármilliomossá a fizetése mellé kapott részvényopciók révén. Ez 2007-ig minden alkalmazottnak járt, azóta csak a fontosabb pozíciókban levőknek. A cég több mint háromezer alkalmazottja összesen 30 százalékot birtokol a cégből, ami 30 milliárd dollárt jelent, vagyis fejenként és átlagosan közel tízmilliót.

A tőzsdei bevezetés legnagyobb nyertesei a Facebook korai befektetői, akikről a New York Times közöl egy nagy összeállítást. Peter Thiel, a PayPal alapítója és a Facebook első befektetője például 2004-ben 500 ezer dollárral szállt be a vállalkozásba. A részesedése most két és fél milliárd dollárt ér, vagyis nyolc év alatt ötezerszeres hasznot hozott neki a közösségi oldal. Óriásit kaszáltak a kicsit később ébredő befektetők is, akik között olyan neveket találunk, mint a Microsoft, a U2-énekes Bono, Ázsia leggazdagabb embere, Li-Ka Shing, vagy a Facebook bevételeit legjobban pörgető játékokat készítő Zynga alapítója, Mark Pincus.

A legérdekesebb sztori azonban mindenképpen David Choe graffitiművészé, akit 2005-ben kért meg Sean Parker, a cég társalapítója és akkori elnöke (előtte meg a Napster alapítójaként gyakorlatilag a fájlcsere atyja), hogy dekorálja ki a Facebook frissen kibérelt irodáit. Mivel a cég akkoriban szűkében volt a készpénznek, Parker felajánlotta, hogy a párezer dolláros munkáért részvénnyel fizet. Choe elfogadta az ajánlatot, és kifestette a szobákat; részesedése a cégben ma 200 millió dollárt ér. A hírre egy kép posztolásával válaszolt a Facebook-oldalán, amin egy üveg 18 ezer dolláros ital szerepel, azzal a kommentárral, hogy totálisan megérte. A történet egyébként meglehetősen hasonlít a Google házi masszőrének sztorijára, aki milliomos lett azokból a részvényekből, amit a Goolge-alkalmazottak masszírozásáért kapott, amikor a cég még csak 40 fős volt.

Amitől a Facebook is fél

A SEC-nek beadandó dokumentumok között kötelezően szerepelnie kell egy kockázatelemzésnek is, hogy a leendő befektetők tájékozódhassanak a cég sorsát negatívan befolyásoló fenyegetésekről is. A Facebook listája a potenciális kockázati faktorokról 35 pontot sorol fel, ezek pedig főként azért érdekesek, mert pontosan mutatják, hogy mire fogja költeni a cég a részvénykibocsátásból befolyó pénzt: ezeknek a fenyegetéseknek az elhárítására. Problémának tartják például, hogy az okostelefonos Facebook-alkalmazásokban nem jelennek meg reklámok, így minél inkább eltolódik az oldal használata mobilos irányba, annál több bevétel esik ki a cégnél. Elismerik, hogy sok a Facebook kódjában a programhiba, tele vannak vírusokkal, hekkerekkel és adathalászokkal, ami folyamatosan gondokat okoz, sőt, még arra is rámutatnak, hogy Zuckerberg kezében túl nagy hatalom koncentrálódik a cég felett. Veszélyesnek látják, hogy a jelenleg évi 88 százalékra rúgó bevételnövekedés nem fenntartható, és a lassulásra rosszul fog reagálni a tőzsde; hogy túl erősen támaszkodnak a Zynga játékaira, és hogy a Microsoft, a Google és a Twitter jelentette konkurencia is egyre erősebb.

Ezzel együtt is valami komoly világégésnek kell történnie ahhoz, hogy a tavasz a tőzsdén ne a Facebook-részvényekről szóljon. Elemzők máris azt latolgatják, megismétli-e a Facebook-részvénykibocsátás a Linkedin első napi produkcióját, amikor a reggel tíz órai tőzsdenyitás után délre a részvényárfolyam 45-ről 120 dollárra szökött fel, aztán délutánra visszazuhant 80-ra, estére megint felment 95-re, aztán pár nap alatt beállt 70 és 80 dollár közé, amit nagyjából máig tart. Ha a Facebooknál is hasonló ingadozások lesznek a bevezetés napján – és az elsöprő érdeklődés arra utal, hogy lesznek – milliárdos kaszálások és bukások várhatók az egész napos tőzsdei hazárdjátékban.