Robbantott a kínai Google

A részvénykibocsátás során a jegyzésből részvényhez jutókat már a kezdetektől "szerencsés kevesekként" emlegetette a Wall Street. A döbbenet azonban a tőzsdei nyitást követően jött. Az eredetileg 23-25 dolláros sávban értékesíteni kívánt, majd 27 dollárért eladott részvényekre akkora kereslet volt, hogy a nyitóárfolyam 66 dollár lett. Ám ez sem volt elég: napon belül 151 dollár lett a csúcs, és bár végül "csak" 122 dolláron zárt a papír, ez is 350 százalékos profitot jelent a jegyzésből részvényhez jutóknak.

Google-kapitalizáció hasonló módon

A Google egy évvel ezelőtt a kibocsátási árfolyamsáv csökkentésével, az árazási mutatók elemzői kétségbevonása mellett 85 dolláron bonyolította le nyilvános részvénykibocsátását. Egy év alatt az árfolyam 300 dollár fölé emelkedett és 80 milliárd dollár feletti kapitalizációjával az alig több mint öt éve alapított cég a világ legdrágább médiacégévé vált. A sikertörténetet a döbbenetes növekedési ütem alapozta meg.

A Baidu esetében minden bizonnyal nem lebegett más a befektetők szeme előtt mint a Google tőzsdei sikere. A Baidu a kínai keresőpiac negyven százalékát mondhatja magáénak, és a specialitások miatt nem is valószínű, hogy a konkurencia rövid távon meg tudja érzékelhetően szorongatni. A kínai internetpenetráció 10 százalék körüli, évente nagyjából 30 százalékos ütemben bővül az előfizetők száma. A szájt mostanra a világ hatodik leglátogatottabb oldala lett.

Beteges árazás

A Baidu részvényeivel kapcsolatos várakozások vegyesek voltak. A Commercial Economics Asia vezető közgazdásza, Enzio Von Pfeil úgy vélekedett, hogy "beteges" a Baidu 27 dolláros árazása, és noha voltak bizakodó előrejelzések, kezdetben a többség pesszmistán várta a kibocsátást.

Mintha ötvenmillióért adnának Budapest Airportot

A részvényár elszabadulásában elsődleges tényező az lehetett, hogy az előre láthatóan hatalmas kereslet ellenére mindössze 123 millió dollárnyi papírt értékesítettek. Ez kibocsátási áron közel 900 millió dolláros kapitalizációt, 13 százalékos közkézhányadot jelent. 123 millió dollárnyi kínálat egy forró hangulatban az USA-ban azt jelenti körülbelül, mintha Magyarországon 50 millió forintos összvolumenben lehetne Budapest Airport részvényeket jegyezni ma, amit egy vastagabb spekuláns szívesen lejegyezne egyedül.

Az elégtelen kínálat és a tomboló kereslet eredménye az lett, hogy az amerikai tőzsdenyitást követően 2 órán keresztül nem született kötés. A vételi oldalon az ajánlatok folyamatosan kúsztak feljebb 35 dolláról 66 dollárig, amikor az eladóoldalon megjelent az első részvény. A 4,6 millió közkézen lévő részvény mellett 22 millió darab fordult meg a pénteki kereskedésben.