Drágább a mobil, mégis vezet

Miközben a fővárosi telefonpiacon a mobilkiadások már legalább 30 százalékkal meghaladják a vezetékes vonalak forgalmát, a budapesti közvélemény többsége szerint a mobiltelefon továbbra is jobban megéri, mint a vezetékes, ha a forgalmi díjakat a szolgáltatások hasznosságához, illetve észlelt fogyasztói értékéhez viszonyítjuk.

Ha a mobil és vezetékes telefonszolgáltatás forgalmi díjainak megítélését összehasonlítjuk egymással, a jelentős árkülönbségek ellenére a közvélemény szerint alig találhatunk eltérést: mindössze a mobiltelefonnal rendelkezők egyötöde (21 százalék), a vezetékes telefon előfizetők egynegyede (26 százalék) véli reálisnak a jelenlegi forgalmi tarifákat.

A mobil jobban megéri

Ezzel szemben jelentősen megoszlanak a vélemények a kétféle technológia költségének megítélésében, ha azokat használati értékükhöz viszonyítjuk. A válaszadók többsége (37 százalék) szerint a mobiltelefon jobban, további 10 százalék szerint pedig sokkal jobban megéri, mint vezetékes előfizetést fenntartani.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a háztartások közel 30 százaléka szerint nincs különbség a kétféle technológia között, illetve azok költségeit nem tudják megítélni, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a fővárosi vezetékes telefonvonallal rendelkező háztartások a mobiltelefon nyújtotta szolgáltatásokat költségükhöz képest kifizetődőbbnek tartják.

Mindössze a háztartásfők egyharmada (34 százalék) van azon a véleményen, hogy a vezetékes technológia jobban megéri. A BellResearch elemzői rámutatnak: a mobiltelefon megítélése a valóságban még ennél az eredménynél is kedvezőbb, mivel a felmérésben nem vettek részt azok a háztartások, amelyek csak mobiltelefonnal rendelkeznek, és vezetékes előfizetésüket már visszamondták.

Tudatos előfizetők

A 2001. júniusi állapothoz képest megállapítható, hogy az előfizetők tudatossága nőtt, mivel felére csökkent azok száma, akik a két technológia érték/ár arányát nem tudták megítélni (21 százalékról 11 százalékra.) Ezzel párhuzamosan a vezetékes telefont preferálók aránya 9 százalékponttal esett, míg a drót nélküli technológia rajongótábora kétszeresére nőtt.

A fővárosi családok átlagosan 7 117 Ft-ot költenek (ÁFÁ-val együtt) havonta vezetékes telefonra, ami 4 százalékos növekedést jelent a 2001. júniusában mért átlagosan 6 823 Ft-os havi összeghez képest. A budapesti háztartások teljes vezetékes telefonköltsége jelenleg 4,7 milliárd Ft-ot tesz ki havonta, ami csak minimálisan, mindössze (1 százalékkal) nagyobb a 2001. év közepén mért kiadásokhoz képest. Mindezekből az tűnik ki, hogy a budapesti háztartások vezetékes telefonköltsége nem változott jelentős mértékben, az elmúlt évi kiadásokhoz viszonyítva stagnál, bár az inflációt is figyelembe véve egyértelmű csökkenést tapasztalhatunk.

Az egyes költségtételek megoszlása a tavalyi teljes piacon belüli részesedéseket nézve azonos sorrendet követ, viszont az arányuk megváltozott. A 2001. júniusi költségmegoszláshoz képest leginkább az internetezéshez kapcsolódó telefonköltség aránya csökkent (3 százalékkal) a budapesti háztartások vezetékes telefonszámláin belül, míg a mobiltelefonok hívásának költségaránya növekedett (5 százalékkal).

Egyre több a mobil

A BellResearch felmérésből kiderül az is, hogy vezetékes telefonnal rendelkező fővárosi háztartások közel háromnegyedében (72 százalékában) található legalább egy mobiltelefon, ami 15 százalékpontos növekedést jelent a 2001. júniusi, 57 százalékos mobil-ellátottsághoz képest. Egy budapesti vezetékes telefonnal rendelkező háztartáson belül átlagosan 2 személy rendelkezik mobiltelefonnal, természetes módon a mobiltelefonnal rendelkezők száma párhuzamosan növekszik a háztartás létszámával és a háztartások nettó jövedelmével. Míg a 2 fős háztartásokban átlagosan 1,6 fő a mobiltelefonnal rendelkezők száma, addig egy 4 vagy több fős háztartásban már átlag 3,1 főnek van mobiltelefonja.

A mobillal rendelkező háztartások átlagosan 12 826 Ft-ot fizetnek ki (ÁFÁ-val együtt) havonta mobiltelefon-használatuk után, ami a másfél évvel korábbi 9 837 Ft-os havi átlagos kiadásukhoz képest 31 százalékkal nagyobb átlagos kiadást jelent. A budapesti háztartások jelenlegi havi 6,1 milliárd Ft-os mobilköltsége azonban jóval meghaladja a tavaly júniusi 3,8 milliárd Ft-os havi összköltséget.

A másfél éves növekedést éves rátára alakítva azt mondhatjuk, hogy a fővárosban az utóbbi 1 évben a mobiltelefon-kiadások havi piaca kb. 40 százalékkal emelkedett. Eközben éves szinten (2001. november és 2002. november között) a SIM kártyák száma országos szinten 47 százalékkal nőtt , amely a fővárosi piac telítődéshez közeli szakaszát jelzi, illetve az egyre alacsonyabb árbevételt generáló ügyfelek felé való eltolódást mutatja.

Az 2002-es 6,1 milliárdos havi mobilkiadás a 4,7 milliárdos vezetékes költések egy havi nagyságának 1,3-szorosát adja, ami azért is különösen hangsúlyos, mert mobiltelefonnal mindössze a vezetékes háztartások 72 százaléka rendelkezik.

A kutatás módszertana

A kutatás adatfelvétele 2002. novemberében készült 517 budapesti háztartás telefonos megkérdezésével. Az interjúk a háztartások vezetőjével (háztartásfő) készültek, akik a háztartások jelentősebb beszerzéseinél döntenek, és tisztában vannak a háztartás gazdálkodásával, kiadásaival. A kutatási eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vezetékes telefonvonallal rendelkező budapesti háztartásokra vonatkozóan a háztartásfő életkora, a háztartás mérete és területi elhelyezkedése szerint, a minta hibája mindössze ą4,4 százalék, azaz az adatfelvétel eredményei maximálisan ennyivel térhetnek el attól, mintha a teljes populációt (összes budapesti telefonvonallal rendelkező háztartást) megkérdeztük volna.