Ekho az informatikusoknak is?

Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: az ekho bevezetése a tudásmunkások, például a hardver- és szoftvertanácsadók, számítástechnikusok, mérnökök körében nagy lépés lenne a tudásgazdaság kifehérítésében, s több tízezer munkavállalót és ezek munkaadóit szabadítaná meg a mindennapi elszámolási gondjaitól.

Az informatikai és infokommunikációs (IKT) szektor helyzetéről az elnök elmondta: nehezen alakul ki az exportképes kis- és közepes magyar vállalkozások köre, annak ellenére is, hogy a külföldi tőke elsősorban a high tech iparba és a szolgáltatási szektorba áramlik. Hozzátette: míg az IKT-szektor a foglalkoztatottak 5,76 százalékát alkalmazza, e cégek export aránya eléri a 21,7 százalékot. Igaz, ez utóbbi nagy részét a multinacionális cégek bonyolítják le.

Az állam túlköltekezik és túladóztat

Az elnök szerint az IKT szektor helyzetét nehezíti, hogy az állam túlköltekezik és túladóztat, s egyelőre nincsenek digitális közigazgatási szolgáltatások az állampolgárok számára. Problémának tartja azt is, hogy a kutatás-fejlesztésre csupán a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 0,9 százalékát fordítják Magyarországon, és ennek a teljes összegnek a 70 százalékát is az állam költi el. Kovács Zoltán szerint ezek a pénzek nem hasznosulnak kellően a gazdaságban.

Mindebből adódóan meg kell erősíteni az exportképes kis- és közepes cégeket, illetve az IKT szektort, amihez segítséget nyújthatna a Nemzeti fejlesztési terv 2 (NFT2) is. Az IVSZ azonban úgy látja, hogy szándékukkal szemben az NFT2-ben nem lesz prioritás az IKT szektor, mivel a szervezet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium bürokratikus rendszerében nem tudja érvényesíteni piaci szempontjait.

Magyarországon az IKT piac 1400-1500 milliárd forint értékű, ebből 400 milliárd forint az informatikai szektorból származik. A szektorban 8000-9000 cég működik, ezek a vállalatok a GDP-nek mintegy 10 százalékát adják.