További Üzlet cikkek
Hatósági árral is büntethetnének
A büntetés végső esetben még akár hatósági árszabályozás bevezetése is lehet - drasztikus lépés egy piacgazdaságban, ahol az árakat elvileg a kereslet-kínálat szabályai, az egymással versenyző piaci szereplők határozzák meg. Megfigyelők szerint az új, egységes uniós szabályozásnak az az egyik célja, hogy az elmúlt években nem százszázalékosan sikeres telekommunikációs liberalizációt teljesen megvalósítsák.
Mindez különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy az elmúlt időszakban az Európai Unió legfelsőbb szabályozó testületének, a brüsszeli Európai Bizottságnak egyébként is igencsak megnőtt az étvágya ezen a területen. A Bizottság épp a múlt hónapban szabott ki 12,5 millió euró büntetést a német Deutsche Telecomra, amiért az drágábban biztosított hozzáférést versenytársainak az általa kizárólagosan birtokolt helyi telefonhálózathoz, mint amennyit a saját vevőitől kér. Az erőfölénnyel való visszaélés eme klasszikus esete teljesen lehetetlenné teszi a versenyt és az árak csökkenését.
A Matáv is póruljárhat
Az eset aligha kerülte el a sokak által hasonló viselkedéssel vádolt Matáv figyelmét sem, különösen annak fényében, hogy hamarosan hazánk is az Európai Unió tagja lesz. "Magyarországon hasonló módszerekkel korlátozza a Matáv a versenyt" - mondta az Indexnek egy versenytárs cég képviselője, aki ugyanakkor némileg szkeptikus volt azzal szemben, hogy az új intézkedés meghozza majd a kívánt gyümölcsét. Hazánkban egyébként jelenleg elképzelhetetlen, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Hírközlési Főfelügyelet ilyen méretű büntetéseket szabjon ki, még arányosan sem.
Az új uniós szabályozás legérdekesebb pontja az, hogy úgy próbálja szigorúbb fellépésre ösztönözni a nemzeti hatóságokat, hogy a végső döntés jogát Brüsszel kezébe helyezi. "Az Európai Bizottságnak végső esetben joga lesz felülbírálni az illetékes nemzeti hatóság döntéseit, határozottabb beavatkozásra kötelezni azt" - mondta az Indexnek egy bizottsági tisztviselő.
A telekommunikációs piac liberalizálása, a monopóliumok letörése és a szabad verseny kialakítása, amitől az árak csökkenését remélik, az Európai Unió gazdasági stratégiájának egyik központi elemévé vált a kilencvenes évek végére. A piaci liberalizációs intézkedések azonban önmagukban nem voltak elégségesek, a tagállamok és a tagjelölt országok többségében a régi állami monopóliumok többsége meg tudta őrizni erőfölényét - gyakran azzal az eredménnyel, hogy az árak várt csökkenése nem, vagy csak részlegesen, következett be.