Közel félmillióan interneteznek otthonukban

A NetSurvey egy tartalom- és internet-szolgáltatókból, továbbá online médiaügynökségekből álló nyolc tagú konzorcium tagjaként végzi az "iBasic" kutatást. Feltárja az informatikai ellátottságot, illetve a használat jellemzőit. Képet nyer az internetezők szokásairól, de a hozzáféréssel ugyan rendelkezők, de nem használók beállítódásáról is.

Heti három óra

Az internet legintenzívebb használói otthonukban férnek hozzá a világhálóhoz. Azért ez a legintenzívebb réteg, mert tagjainak háromnegyede hetenként átlagosan legalább három órát tölt a neten. Átlagosan ugyanis az internetezők közül csupán 58 százalékára jellemző a heti minimum három óra.

Az otthon sokat internetezőket éri el leggyakrabban a legtöbb reklám, és ők a legnyitottabbak mind az internetes szolgáltatások, mind az elektronikus kereskedelem igénybe vételére. Ez feltehetően annak is köszönhető, hogy az amúgy is tehetősebb internetezők között az otthoni hozzáféréssel rendelkezők vagyoni helyzete különösen előnyös az átlaghoz képest.

A lakosság internet használatának legjellemzőbb céljai. A válaszadók százalékában

Hallottak már a WAP-ról?

Az iBasic feltárta, hogy az internetezők 90 százaléka hallott már a mobil telefonnal lehetséges internetezésről, ismert rövidítéssel WAP-ról, de még csak 24 százaléka használta. A kutatás keretében megkérdezettek 13 százalékának tulajdonában van WAP-os készülék, és további 12 százalék tervez ilyet beszerezni.

Az 5-50 alkalmazottat foglalkoztató 38 ezer kis- és közép-vállalkozások informatikai helyzete jónak mondható, mivel 90 százalékuk rendelkezik számítógéppel. Egyharmaduknál működik egyetlen készülék, további jó egyharmaduknál 2-4, míg egyharmadnál valamivel kevesebbnél öt vagy több.

A vizsgálat keretében telefonon megkérdezett 1024 vállalkozás reprezentatív a cégméret, település jellege és ágazat szerint. Internet kapcsolattal a megkérdezett vállalkozások 43 százaléka rendelkezik. További 11 százalék pedig tervezi a csatlakozást a világhálóhoz. A web-hez való hozzáférést nem tervezők közel háromnegyede azzal indokolja felfogását, hogy nincs rá szüksége. A többi ok sorrendben a következő: nincsenek megfelelő feltételek hozzá, egyéb, túlságosan drága.

A megkérdezett vállalatoknál az internet használatának leggyakoribb területe a böngészés, majd sorrendben az üzleti kapcsolattartás, marketing-hirdetés-reklám, vásárlás, értékesítés, ügyfélszolgálat-humán politika.

Közigazgatás

Az iBasic harmadik kutatási célcsoportjában feltárták, hogy a 20 ezernél több lakosú városok közigazgatási intézményeiben az informatika gyorsan fejlődött az utóbbi években. Ennek következtében az intézmények dolgozóinak munkájához szükséges számítógépek és rendszerek általában rendelkezésre állnak. Jelenleg a belső információáramlás és a nyilvántartás működik a leghatékonyabban, állapította meg a négy megye nyolc városában, köztük Budapesten és megyeszékhelyeken végzett vizsgálat.

Az önkormányzatok az internetet leginkább pályázatok figyelésére és a felsőbb szervektől érkező információk gyors begyűjtésére használják. A tisztviselőket erősen ösztönzi az internet használatára, hogy bizonyos anyagok és információk csak ezen az úton érhetők el.

A közigazgatás négy szektora között a kutatók az egészségügyben tapasztalták a legnagyobb lemaradást. Ennek fő okát az intézémények vezetői az alulfinanszírozottságban, illetve a központi stratégia hiányában látják. Az oktatási intézményekben a Sulinet-rendszernek köszönhetően diákok és tanárok széles köre használja az internetet, bár nem a közvetlen oktatási folyamatban. A NetSurvey kutatói a közigazgatás intézeményei közül az iskolákban találkoztak a legmodernebb informatikai szemlélettel.

Viszont a kulturális intézmények döntéshozói tekinthetők a közigazgatásban az informatika fejlődése iránt a legnyitottabbnak. Kedvező a helyzetük az internet szempontjából azért is, mert gyakran már a kulturális intézmények alapműködése is nagyrészt az internetre épül.

Ugyanakkor a NetSurvey kutatásának eredményei rámutatnak arra is, hogy a közigazgatási intézmények és az állampolgárok kapcsolatában az online ügyintézés még csak a kezdeti lépéseknél tart. Az önkormányzatok döntéshozóinak egyöntetű véleménye szerint az elektronikus ügyintézést addig nem érdemes fejleszteni, amíg a lakosság részéről nincs rá igény, megfelelő infrastruktúra és informatikai képzettség.

Tizennyolc százalék túl kevés

Tény, hogy egyelőre a hazai felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel.

A fejlődés útjait az önkormányzatoknál a NetSurvey felmérése szerint a döntéshozók első sorban a hardver- és szoftver-fejlesztésben, valamint a hálózatok biztonságánk kialakításában látják. Az egészségügyben az integrált, intézményeket összekötő rendszer látszik a legfontosabb feladatnak. Eltérő igények jellemzik a kultúra területét, míg az oktatási intézményekben legnagyobbak a potenciális lehetőségek, amelyek kihasználását csak a rendelkezésre álló pénztől függ.