
További Üzlet cikkek
Más lenne a helyzet, ha Rosztovban annak idején másképp alakulnak a dolgok? A Don partján fekvő város ugyanis az orosz Szilícium-völgy lehetne, ha korábban minden feltétel adott lett volna - írja az ITTK Infinit hírlevele.
Csúcsszuper 286-osok
A 80-as évek közepétől kezdve a szovjet párt- és kormányvezetőket elkezdte komolyan foglalkoztatni az ország számítógépesítésének kérdése. A Szovjetunióban akkor 12 cég gyártott - "BK" márkajelű - számítógépeket. A merevlemezek gyártására Rosztov városát, pontosabban a Mikrotechnikai Kutatóintézethez tartozó, NIITOP néven elhíresült gyárat jelölték ki. A winchestereket egyedül itt gyártották az akkori Szovjetunióban, méghozzá csúcstechnológiai színvonalon, ezért a cégre úgy tekintettek, mint a szektor zászlóshajójára, és az sem mellékes, hogy az országban itt fizették ki a legmagasabb béreket.
Tisztaszobák
A merevlemezek gyártásának technikai nehézségét az okozza, hogy szinte teljesen steril körülmények között kell zajlania az előállításnak. Az akkori szovjet ipar nem tudta ezt garantálni, ezért 1989-ben Németországból kellett importálni a mesterséges környezetet biztosító úgynevezett "tiszta szobákat". Az Elektronikai Ipar Minisztériuma 20 millió dollárt különített el az üzletre; a "csomaggal" a levegőszűrő rendszer és még számos egyéb technológia mellett az oroszok hozzájutottak az akkori legmodernebb, IBM 286-os számítógépekhez, továbbá Sony típusú robotokhoz, ultrahangos víztisztítókhoz is. Mindezen javakat villámsebességgel üzembe helyezték Rosztovban - német szakemberek felügyelete alatt, de az orosz oldal irányításával.
Ahogy a komplexum működésbe állt, azonnal megjelentek az első problémák is. A mágneslemezeket például Amerikában gyártották, de az akkor érvényben levő embargó miatt azokat egy arab országból kellett megrendelni. Az Öböl-háború kezdete miatt viszont a gyárnak nélkülöznie kellett az egyik leglényegesebb alkatrészt. Nem volt tartós, sem végzetes a hiány, a kormányzat azonban elgondolkodott. Szóba került, hogy a Baltikumban fogják gyártani a számítógép-kiegészítőket, de a viharos történelmi változások többek között az orosz merevlemezgyártás folyamatába is visszafordíthatatlanul beleszóltak.
Gyorsan avuló technológia
A politikai "problémák" mellett azonban a technológiai hiányosságokkal is szembe kellett nézni. A Szkif (a NIITOP új neve) cég vezetője, Vlagyimir Siljaev szerint a kezdeteknél nem fordítottak figyelmet a későbbi növekedésre és fejlődésre. A 20 millió dollárból mindössze 5 millió volt a "tiszta szobák" ára, a többit a berendezésekre költötték, amelyek azonban kizárólag egyfajta merevlemez gyártására voltak képesek: az illetékesek valamiért nem számoltak azzal, hogy a modellek változni, fejlődni fognak az idők folyamán.
Amikor a cég kezdett "lemaradni", a - még nem amortizálódott - berendezést nem lehetett eladni, mindez pedig hatalmas terheket rótt a vállalkozásra, amely végül ebbe bele is rokkant. A Szkif vezetése abba a helyzetbe került, hogy nem tudott mit kezdeni az akkori Szovjetunióban egyedül az ő tulajdonukban levő csúcstechnológiával.
A történet vége
Hogy milyen a helyzet manapság? Nagyjából semmilyen. A mikrotechnika hétmérföldes lépésekkel száguld, az 1991-es év csúcstechnológiája, a 286-os processzor pedig mára anakronizmusnak számít. A "tiszta szobák" berendezéseinek egy része mára teljesen használhatatlanná vált; ahhoz, hogy azok újra a megfelelő szintre kerüljenek, 10 milliós befektetésre volna szükség. A gyár lerobbant állapotban van, az intézet szobáit pedig bérlőknek adták ki. A gyárban pályaudvarokhoz és egyéb épületekhez gyártanak berendezési tárgyakat, az intézetben gyógyszereket, gyógyászati készítményeket csomagolnak.
Forrás: www.i2r.ru
