Hiperszonikus fegyverrendszert tervez az amerikai légierő
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Miért volt ilyen pusztító a Spanyolországra lecsapó titokzatos hidegcsepp, a DANA? - Svédország lefújta egy tucat szélfarm építését a NATO és Oroszország közti feszültségek miatt
- Rábukkantak a világ legparányibb békájára
- Megfejtették a medveállatka titkát, amely egy világméretű atomcsapást is túlélne
- Elindították az első fa műholdat
Ha nem is fénysebességre, de a hangsebesség ötszörösére kapcsol az amerikai fegyverkezés. A légierő az elmúlt négy hónapban két, 1,4 milliárd dollár maximum értékű szerződést kötött a repülőgépgyártó Lockheed Martinnal; ennyiből kéne hiperszonikus fegyvert fejleszteniük.
- Az áprilisban bejelentett első szerződés alapján a Lockheed 928 millió dollárt kapna az úgynevezett Hiperszonikus Hagyományos Csapásmérő (Hypersonic Conventional Strike Weapon, HCSW) fejlesztéséért.
- A múlt héten bejelentett új szerződés szerint a Lockheed 480 millió dollárt kapna a Levegőből Indított Gyorsreagálású Fegyver (Air-Launched Rapid Response Weapon, ARRW) gyártásáért.
Heather Wilson, a légeriő vezetője szerint a legjobb technológiára van szükségük a hiperszonikus kapacitás fejlesztéséhez, olyan gyorsan, ahogy csak lehet.
Hiperszonikus repülőnek nevezünk minden repülő testet, ami legalább a hangsebesség ötszörösére gyorsulhat (Mach 5). Ezek többnyire torlósugár-hajtóműveket, úgynevezett scramjet-motorokat használnak, amik a nagy sebességgel beáramló levegőt is a hajtómű részévé teszik. A scramjeteket általában hordozó járművekről indítják, például rakétákról vagy repülőgépekről. Viszont az előre meghatározott pályán haladó szupergyors fegyverekkel, például az interkontinentális ballisztikus rakétákkal (ICBM) szemben a scramjetek manőverezhetők is.
Richard Speier, a RAND Corporation munkatársa szerint ma védtelenek vagyunk a hiperszonikus fegyverekkel szemben, mert ezek manőverezhetők, és olyan magasságon haladnak, ahol a mai védelmi rendszerek hatástalanok. Az egész amerikai rakétavédelmi rendszer arra a feltételezésre alapul, hogy a rakétavédelmi rendszereknek ballisztikus rakétákat kell elhárítaniuk.
Sem a légierő, sem a Lockheed nem árult el ennél többet a HCSW-ről és az ARRW-ről, de ezek nem az első kezdeményezések, ami a hadsereg vagy a légierő hiperszonikus arzenáljának bővítésére irányulnak. A Pentagon katonai kutatóintézete, a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) több tesztrepülést végzett egy hiperszonikus bombázó, a HTV–2 prototípusával. Az egyik teszten a HTV-2 Mach 20-ra gyorsult, mielőtt végleg irányíthatatlanná vált.
HTV-2
Fotó: DARPA
A DARPA és a légierő 2004 és 2013 között közösen dolgoztak a 300 millió dollár összértékű X–51A programon; ennek a végeredménye lett a Waverider nevű robotrepülőgép. A Waveriderhez használt technológiát ma is alkalmazzák hiperszonikus fegyverek fejlesztésénél. És közben az amerikai hadsereg is dolgozik a saját, Advanced Hypersonic Weapon nevű projektjén.
Az X-51A repülőgép egy B–52 bombázóra függesztve
Fotó: Handout / AFP
A testületek munkája a jövőben összehangoltabbá válhat. Június 28-án a Pentagonban találkozott a légierő, a haditengerészet, a hadsereg és a rakétavédelmi ügynökség vezetője, és megállapodást írtak alá a közösen fejlesztett hiperszonikus fegyverrendszerekről. A lépést az indokolhatja, hogy az Egyesült Államok próbál lépést tartani a kelettel. Oroszország 2020 körül tervezi rendszerbe állítani a saját hiperszonikus fegyvereit, Kína pedig augusztusban tesztelte a Xing–Kong 2-t, ami 400 másodpercig repült a hangsebesség ötszörösével, és Mach 6 csúcssebességet ért el.
(LiveScience | Space | United States Air Force)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
