A Google meghátrált az EU előtt

Hatalmas, 4,3 milliárd eurós pénzbírsággal sújtotta még a nyáron a Google-t az Európai Bizottság az Android erőfölényével való állítólagos visszaélés miatt. A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és előre telepítik az appjait.

A múlt héten fellebbezést nyújtott be a Google az EU-s bírság ellen az EU törvényszékéhez, de addig is, míg jogerősen nem rendeződik a bíróságon az ügy, a techcég megszünteti az úgynevezett app-bundlingot az androidos telefonokon, és ehelyett jogdíjat fog szedni ezután azoktól a telefongyártóktól, amelyek alapból feltelepítik a Google alkalmazásait a készülékeikre. Minderről keddi blogposztjában számolt be Hiroshi Lockheimer, a Google platform üzletágának alelnöke.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy miért van (volt) a Google-nek nagy befolyása az androidos piac szereplőire. Az Android maga egy a Google által fejlesztett, de bárki által felhasználható, nyílt és ingyenes platform, ami azonban önmagában csak egy lecsupaszított, fapados mobilos operációs rendszer, mindenféle hasznos app nélkül. A rendszer lelkét a sokak által alapfelszerelésnek tekintett Google-alkalmazások és -szolgáltatások (a Google Mobile Services nevű, 11 appból álló csomag – Chrome, Google Maps, Gmail, Google Docs stb.) adják, ezeket eddig minden gyártónak a Google-től kellett licencelnie, ahogy magát az Android márkanevet is. Azt, hogy ki kaphatta meg az amúgy ingyenes licencet, a Google döntötte el, márpedig kompatibilitási problémákra hivatkozva általában nem adtak licencet más, a sajátjuktól jelentősen eltérő Android-változatokhoz.

Az Európai Bizottság a következők miatt bírságolta meg a Google-t:

• a Google azzal a feltétellel licencelte a Google Play alkalmazásboltot és más saját appjait a telefongyártóknak, hogy azok cserébe előre telepítik a Chrome böngészőt és a Google Keresőt, utóbbit pedig alapértelmezett keresőként állítják be;
• pénzügyi ösztönzőket is nyújtott (magyarul részesedést fizetett a reklámbevétele után) a gyártóknak és a mobilszolgáltatóknak, hogy kizárólag a Google keresőjét telepítsék előre;
• a gyártók nem adhattak el olyan telefonokat, amelyeken az egyébként nyílt forráskódú, tehát bárki által módosítható Android másik, konkurens változata futott.

Az EU tehát nem az Android tetemes piaci fölényét kifogásolta, hanem leginkább azt, amire ezt a kiérdemelt előnyt a Google felhasználta: a Google Chrome és a kereső fölényének megőrzésére és megerősítésére egy másik piacon, a keresők piacán. Azzal ugyanis, hogy a Google a kereséseket a saját rendszerébe csatornázza, egyúttal a saját hirdetéseinek biztosít közönséget, vagyis irdatlan mennyiségű bevételt garantál saját magának. (Az egész ügy egyébként nagyban emlékeztet arra, amikor a kétezres évek környékén a Microsoft a Windows abszolút fölényével visszaélve pörgette fel az Internet Explorer piaci részesedését, míg a versenyjogi hercehurca végén fel kellett ajánlania a böngészőválasztás lehetőségét.)

A Google tehát most úgy döntött, hogy 2018. október 29-től kezdve fizetnie kell az EU-s piacra szállító okostelefon- és tabletgyártóknak a Google által forgalmazott alkalmazásokért, amivel az Android fejlesztési költségeit kívánja fedezni a techóriás. (Maga az Android operációs rendszer viszont továbbra is ingyenes marad.) Másodsorban leválasztják a Google keresőt és a Google Chrome böngészőt az alkalmazáscsomagról, azaz nem lesz alapértelmezett böngésző a mobilokban a Chrome, külön-külön kell licencelni mindkettőt. Végezetül új gazdasági partnerségi szerződéseket kötnek a gyártókkal az új helyzethez igazodva.

A Google tájékoztatta az Európai Bizottságot is ezekről az intézkedésekről.