Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Gigantikus bírság vár a Google-re

2018.06.07. 16:47 Módosítva: 2018-06-07 16:48:19

A Financial Times és a Politico is úgy értesült, hogy a tavalyi nagy büntetés után hamarosan egy újabb, még az előzőnél is nagyobb pénzbírságot sózhat a Google-re az Európai Bizottság, ezúttal az Android erőfölényével való állítólagos visszaélés miatt – írja a Business Insider.

A lapértesülések szerint Margrethe Vestager versenyjogért felelős európai biztos júliusban hirdetheti ki az évek óta húzódó ügyben a döntést, amely várhatóan negatív lesz a Google-re nézve. Már a tavaly nyáron megállapított bírság is méretes volt a maga 2,4 milliárd eurójával (762 milliárd forintjával), de az újabb büntetés a Politico információi szerint még ezt is meghaladhatja.

Mi ez a sok versenyjogi izé, mi a Google bűne?

Mindkét ügy trösztellenes eljárás, de egymástól teljesen függetlenek.

A tavalyi bírságba torkolló vád azt rótta fel a Google-nek, hogy visszaélt a keresője piacvezető pozíciójával, és azon keresztül saját magát juttatta versenyelőnyhöz az online kereskedelemben is. Ezt úgy tehette, hogy közvetlenül a keresések találati oldalán megjelenő, tehát további kattintás nélkül látható, kiemelt ajánlatokon keresztül a saját vagy az általa preferált termékeket részesíthette előnyben.

A másik ügy, amelyben állítólag újabb bírság várható, az Androidról szól. A Bizottság szerint a Google megsértette az uniós versenyszabályozást azzal, hogy előírta a telefongyártóknak, hogy csak akkor kerülhet az androidos készülékeikre a hivatalos Google Play alkalmazásbolt, ha egyúttal a Google keresőjét teszik alapértelmezetté, és csak az ő appjait telepítik előre.

Mi Európa baja az Androiddal?

A vita megértéséhez tudni kell, hogy bár maga az Android bárki által felhasználható, nyílt és ingyenes platform (ez az Android Open Source Project vagy AOSP), a felhasználók által megszokott Androidhoz képest azonban ez csak egy lecsupaszított, fapados változat. A rendszer lelkét a sokak által alapfelszerelésnek tekintett Google-appok és -szolgáltatások (a Google Mobile Services (GMS) nevű csomag) adják, ezeket viszont már minden gyártónak a Google-től kell licencelnie, ahogy magát az Android márkanevet is. Azt pedig, hogy ki kaphat licencet, a Google dönti el, márpedig ők kompatibilitási problémákra hivatkozva nem adnak licencet más, a sajátjuktól jelentősen eltérő Android-változatokhoz. Emiatt van a Google-nek nagy befolyása az androidos piac szereplőire.

GettyImages-513101784
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A Bizottság szerint tehát ezek a problémák:

  • a Google azzal a feltétellel licenceli a Google Play alkalmazásboltot és más saját appjait a telefongyártóknak, hogy azok cserébe előre telepítik a Chrome böngészőt és a Google Keresőt, utóbbit pedig alapértelmezett keresőként állítják be;
  • pénzügyi ösztönzőket is nyújt (magyarul részesedést fizet a reklámbevétele után) a gyártóknak és a mobilszolgáltatóknak, hogy kizárólag a Google keresőjét telepítsék előre;
  • a gyártók nem adhatnak el olyan telefonokat, amelyeken az egyébként nyílt forráskódú, tehát bárki által módosítható Android másik, konkurens változata fut.

Tehát nem az Android tetemes piaci fölényét kifogásolják, hanem azt, amire ezt a kiérdemelt előnyt szerintük felhasználják: a Google Kereső fölényének megőrzésére és megerősítésére egy másik piacon, a keresők piacán.

De miért zavarja ez annyira a Bizottságot?

Mert azzal, hogy a Google a kereséseket a saját rendszerükbe csatornázza, egyúttal a saját hirdetéseinek biztosít közönséget, vagyis irdatlan mennyiségű bevételt garantál saját magának. A Chrome dominanciája is azért fontos, mert sokan mobilon is böngészőből indítanak keresést a külön app helyett.

Azt is aggályosnak tartja a Bizottság, hogy a nyílt Android monopolizálásával a cég megfojtja az innovációt, hiszen ha a gyártók nem akarnak lemondani a Google operációs rendszeréről, és ezért belemennek abba, hogy másik Android-variánst egyik mobiljukra se telepítenek, akkor ezeket az alternatív rendszereket kevesebb értelme lesz fejleszteni.

Az egész ügy egyébként emlékeztet arra, amikor a kétezres évek környékén a Microsoft a Windows abszolút fölényével visszaélve pörgette fel az Internet Explorer piaci részesedését, egészen addig, amíg a versenyjogi hercehurca végén fel kellett ajánlania a böngészőválasztás lehetőségét – és másfél évtizeddel később az Internet Explorer/Edge messze lemaradva kullog éppen a Chrome mögött.

A Google még 2016-ban adott hivatalos választ az EU kifogásaira, ebben lényegében amellett érveltek, hogy a jelenlegi helyzet valójában mindenkinek sokkal jobb, az Android nemhogy megfojtja, hanem éppen hogy felpörgetni a versenyt, és az EU a nagy versenyjogi szigorával jobban tenné, ha inkább az Apple háza táján próbálkozna.

Az EU-ban egyébként is eléggé rámentek az utóbbi időben a jogalkotók a veszélyesen monopolisztikussá dagadt amerikai techcégek megregulázására, elég csak az Apple-re kiszabott 13 milliárd eurós rekordbírságra vagy éppen az Amazon megbüntetésére gondolni. De Mark Zuckerberg európai parlamenti meghallgatásán is slágertéma volt a Facebook megrendszabályozása, sőt akár az esetleges feldarabolása.

A multiellenes offenzívát vezető Margrethe Vestagerrel készített közelmúltbeli interjúnkat itt olvashatják.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!