Albert, Lipót
2 °C
12 °C

Magyar részvétellel megy az európai űrszonda a Merkúrhoz

Messenger s iridescent Mercury
2018.10.19. 13:44

A tervek szerint október 20-án, magyar idő szerint szombat hajnalban, 3:45-kor indítják útnak a kourou-i űrközpontból egy Ariane 5 rakétán az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) kooperációjában készült BepiColombo űrszondát.

Mint arról már írtunk, a különleges űreszköz útja hét évig tart majd és várhatóan 2025-ben érkezik meg a Naprendszer legbelső bolygójához, a Merkúrhoz. Ott a két fő szonda (plusz egy árnyékolóegység) leválik róla, hogy a szélsőségesen forró bolygó körül keringve gyűjtsön adatokat. A nagyobbik szonda, az ESA Mercury Planetary Orbiter (MPO) többek között nagy látószögű és teleobjektíves kamerákkal fényképezi majd a bolygót, lesz rajta infravörös, ultraibolya, gamma, röntgen és neutron spektrométer, valamint egy olyan teleszkóp, amivel a Földre potenciálisan veszélyes aszteroidákat lehet észlelni és megfigyelni. A kisebbik, a JAXA Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO) nevű orbitere egyebek mellett a bolygó mágneses mezőjét tanulmányozza majd, de különféle kamerákkal is fel lesz szerelve. Ha minden jól megy, a két szonda küldetése legalább egy évig tart és egy évvel meg is hosszabbíthatják, amennyiben a műholdak műszaki állapota (és a költségvetés) ezt lehetővé teszi.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont pénteki cikke részletesen bemutatja a BepiColombo küldetést, a cikkből sok egyéb mellett megtudhatjuk azt is, hogy a BepiComombóra telepített tucatnyi műszer és tudományos kísérlet közül magyar kutatók két műszer és egy szimulációs környezet kifejlesztésében vettek részt:

  • A PICAM (Planetary Ion CAMera - iontömegspektrométer) fényképezőgépként működik a töltött részecskék számára, és a felszíni ionizációs folyamatok láncolatát tanulmányozza, amelyek révén a felszínről semlegesen kirepülő atomok végül ionizálódnak és kölcsönhatásba lépnek a napszéllel. Az MPO-n dolgozó Planetáris Ion Kamerát működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették ki.
  • A PICAM szenzor beméréséhez a BepiColombo szonda adatgyűjtő és vezérlő rendszerét szimuláló földi ellenőrző-berendezést ugyancsak a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették ki, az SGF Kft. bevonásával.
  • Az MMO-n lévő PWI plazmahullám kísérletben az intelligens jelfelismerő modul (ISDM) fedélzeti szoftverét az ELTE Űrkutató Csoportja és a BL Electronics Kft. fejlesztette ki.

A BepiColombo szondáinak műszereivel a következő kérdésekre keresik a választ a tudósok, akik Naprendszerünk kialakulásának titkait kutatják:

  • Milyen összetételű volt a Naprendszer kialakulása előtti szoláris felhő?
  • Milyen folyamat során alakult ki a bolygórendszerünk?
  • Miért magasabb a Merkúr sűrűsége (a Földet leszámítva), mint a többi kőzetbolygóé?
  • Milyen arányban szilárd, illetve folyékony a Merkúr magja?
  • Tektonikusan aktív-e a bolygó?
  • Mi a belső mágneses tér eredete?
  • Miért nem észlelhető vas a bolygó exoszférájában?
  • A sarki árnyékos kráterek valóban vizet tartalmaznak, vagy ként?
  • Hogyan alakul ki a bolygó exoszférája?
  • Pontosan hogyan hat kölcsön a napszél a bolygó mágneses terével?
  • Lehetséges-e pontosítani a Merkúr perihélium vándorlásának értékét a relativitáselmélet tesztelése céljából?

Nyitókép: a Messenger űrszonda többcsatornás, hamis színes felvétele a Merkúrról (NASA / JHU Applied Physics Lab / Carnegie Inst. Washington)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?