Amikor Neil Armstrong Szojuz űrhajó kormányánál ült
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Meglovagolva Az első ember című életrajzi mozifilm körülötti hírverést, november 1-3 között űrhajózási relikviák nagyszabású árverését tartja a dallasi Heritage Auctions aukciósház. Az aukció különlegessége, hogy java részben Neil Armstrong családi hagyatékából kikerült tételek szerepelnek benne.
A gyűjtők körülbelül kétezer tárgyra – dedikált fotókra, dokumentumokra, kézírásos jegyzetekre, bélyegekre, érmékre, festményekre, litográfiákra, kisebb-nagyobb emléktárgyakra – licitálhatnak, köztük olyan igazi, több tízezer dollárt érő különlegességre, mint Armstrong repülős kezeslábasa, egy egészen a Holdig jutó, nagy méretű amerikai zászló, vagy Buzz Aldrin 1988-as piros, Mercedes 560 SL kabriója.
Az árverésre kerülő családi kollekció talán legérdekesebb részét azok az idáig nem nagyon látott fotók képezik, amik Armstrong karrierjének egyes állomásait mutatják be. Az alábbi nagyképes válogatással ezekből mutatjuk be az általunk legérdekesebbnek tartott fényképeket.
1949-52 körül készülhetett ez a fotó, amin a fiatal tengerész Armstrong látható az amerikai haditengerészet egyenruhájában. Neil Armstrong 1949-től 1960-ig szolgált a haditengerészet soraiban, 1950-től kiképzett pilótaként. Harcolt a koreai háborúban, összesen 78 bevetésben vett részt, amiért egy sor kitüntetést is kapott. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
1962. áprilisában készült portré. Armstrong egy X-15-ös rakétarepülőgépben ül. 1960. november 30. és 1962. július 26 között hétszer repült a NASA kísérleti gépével, egyikeként a mindössze tizenkét X-15-ös tesztpilótának. A NASA az amerikai űrprogram elején ezekkel a repülőgépekkel kutatta a nagy, a hang sebességénél sokszorosan gyorsabb, űrhöz közeli repülés jellemzőit. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
1963. június 3-6. Csoportkép a légierő albrooki trópusi túlélőtáborából, a Panama-csatorna térségéből. A képen tizenhat amerikai űrhajós (overallban) és oktatóik láthatók, a Mercury- és Gemini-program asztronautái dzsungelben való túlélési praktikákat tanultak itt. Armstrong az álló sorban látható, balról a második. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Félmeztelen portré a panamai dzsungeltúra idejéből. Ilyen fotó idáig hivatalosan sosem volt látható az első emberről, aki a Holdra lépett. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Neil Armstrong (balról a 2.), John Glenn (b3), Gordon Cooper (j2) és Charles Conrad (j1)űrhajósok instruktorukkal a panamai túlélőtáborban. Az űrhajósok az ilyen kiképzések során azt gyakorolták, hogy miképp maradjanak életben, ha esetleg űrhajójuk valami oknál fogva nem a tervezett helyen érne földet, és napokig kell várniuk, míg a keresésükre indított mentőosztagok megérkeznek értük. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Armstrong egy katamarán csónakon evez szemmel láthatóan teljes erőbedobással. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Újabb csoportkép a dzsungeltáborból. Balról jobbra: Neil Armstrong, Pete Conrad, Deke Slayton, John Glenn, Ed White (takarásban) és Scott Carpenter űrhajósok, valamint oktatójuk, akinek nem tudni a nevét. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Balról jobbra: Scott Carpenter, John Glenn, Ed White és Neil Armstrong, valamint egy túlélőtábori instruktor csomagot kötöznek. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
1969. augusztus 16-án hatalmas ünnepséget rendeztek a houstoni Astrodome-ban, a sikeres holdraszállás után hazatérő Apollo-11 legénység tiszteletére. A fotón a színpadon álló három űrhajós (balról jobbra: Buzz Aldrin, Neil Armstrong és Michael Collins) valamint a jobb alsó sarokban az egyik sztárfellépő, Frank Sinatra énekes látható. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
1970 május-júniusában Armstrong a Szovjetunióba látogatott és részt vett a XIII. COSPAR (Committee on Space Research) konferencián. Armstrong jobbról a második, háta mögött Georgij Tyimofejevics Beregovoj szovjet űrhajós, a Szojuz-3 küldetés parancsnok pilótája látható. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Armstrong virággal köszönti Tyereskovát, az első űrhajós nőt a XIII. COSPAR alkalmából. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Beregovoj kozmonauta emlékérmet ad át az első embernek, aki a Holdra lépett. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Armstrong és Tyereskova riporterek gyűrűjében. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Armstrong és Beregovoj sétál magas rangú szovjet katonai illetékesek társaságában. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Ilyen képet se lehetett eddig sokszor látni: a XIII. COSPAR alkalmával Armstrongnak megmutatták egy Szojuz űrhajó műszerfalát, vezérlőegységét is, a kép tanúsága szerint az amerikai űrhajós érdeklődve figyelte a szovjet technikát. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Armstrong szovjet katonai vezetők társaságában. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
A COSPAR, azaz az Űrkutatási Tanács az űrkutatásban résztvevő országok nemzetközi tudományos uniójaként jött létre 1958-ban, azzal a céllal hogy interdiszciplináris bizottságként támogassa az űrkutatási tevékenységet, többek között kétévente rendezett nemzetközi tudományos kongresszusokkal, mint amilyenen Armstrong is részt vett 1970-ben. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Egy ugyancsak ritka portré, családi célra készült, nem hivatalos NASA-fotó (Armstrong 1971-ben vonult vissza a NASA-tól, a civil életben egy sor amerikai cégnek lett a szóvivője, igazgatósági tagja). A nyolcvanas évekből származó dedikált képen Armstrong a Wright-testvérek első repülőgépének modelljével pózol (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Armstrong kezet ráz az amerikai elnökkel, Ronald Reagannal. 1986. június 9-i, hivatalos, elnök által dedikált fehér házi fotó. Az elnök ezen a napon adta ki a Challenger űrsikló hét halálos áldozattal járó katasztrófáját kivizsgáló Rogers-bizottság jelentését. Armstrong volt a bizottság alelnöke, a feladatra maga Reagan kérte fel. (Fotó:
The Armstrong Family Collection / HERITAGE AUCTIONS)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
