Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Ha a grönlandi jég elolvad, akkor elég nagy bajban leszünk

2018-09-26T145434Z 1802165619 RC14993F6680 RTRMADP 3 CLIMATECHAN

A globális felmelegedés és a következtében tapasztalható, egyre több és szélsőségesebb időjárási anomáliát okozó klímaváltozás egyik, ha nem a legfontosabb összetevője a Földünk jégsapkáinak olvadása, az északi és Déli sarkokat körülölelő jégmezők vékonyodása, tömegének folyamatos csökkenése. A melegedő óceánok egyre csökkenő szén-dioxid megkötő képessége, a jégolvadás következtében emelkedő vízszint olyan problémák, amikre egyre nagyobb figyelmet fordítanak a klímakutatók, többek között azt kutatva, milyen kapcsolatban áll egymással az óceánok hőmérsékletének emelkedése és Földünk jégsapkáinak olvadása, és azt remélve, hogy a kapott adatok alapján használható előrejelzések készülhetnek a vízszint emelkedés mértékéről.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA élen jár a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokban, annak ellenére, hogy a jelenlegi kormányzat finoman szólva is szkeptikus a klímaváltozás okait és hatásait illetően, és nem igazán támogatja, sőt visszafogja az ezzel kapcsolatos tudományos projekteket. Az egyik jelenleg is folyamatban lévő kutatás az OMG, ami egyrészt a NASA legendásan vicces mozaikszavainak egyike (az OMG ugyebár az Oh My God – "Úristen!" – közkeletű internetes rövidítése, ami már az élőbeszédbe is rég átszivárgott), másrészt az Oceans Melting Greenland projekt kezdőbetűiből állt össze. A NASA kutatói azt vizsgálják, hogy az Atlanti-óceán és a Jeges-tenger melegedése milyen hatással van a Grönlandot borító jégtakaró olvadására, egyfelől helyszíni vizsgálatokkal, grönlandi gleccserek jegéből közvetlenül vett minták elemzésével, másrészt a levegőből, lézeres radarral rendszeres időközönként újra és újra letapogatva a jégmezők felszínét.

Grönland azért fontos, mert a Föld legnagyobb szigete (igaz, Ausztrália és az Antarktisz nagyobbak, de azokat már kontinensként tartják számon a tudósok), és felszínét 80 százalékban folyamatosan egybefüggő jégréteg borítja – csakúgy mint az Antarktiszt. A tudósok már évek óta aggódva tapasztalják, hogy a grönlandi gleccserek is visszahúzódóban vannak, csakúgy mint világszerte másutt is. Ekkora tömegű jég olvadása katasztrofális következményekkel fog járni: a tengerek emelkedő vízszintje egész biztosan elönti alacsonyan fekvő, sűrűn lakott partvidéki városokat, iparterületeket, hacsak időben ki nem találnak valamit a tudósok és mérnökök vagy a jégolvadás megállítására, vagy a part menti védekezés radikális fejlesztésére. A grönlandi kutatási eredmények jól használhatóak lesznek az Antarktiszra vonatkoztatva is, ami nagyságrendekkel több jeget zár magába, és aminek potenciális olvadása mindennél súlyosabb következményekkel járhat.

Kapcsolódó

A gleccserek olvadása gyakorlatilag megállíthatatlan

Ha egy középosztályú gépkocsi 500 métert halad, azzal egy kilogramm gleccserjeget veszítünk el.

Az OMG kutatás egyik fő tevékenysége a repülőgépes mérés, aminek során a NASA Gulfstream III-as sugárhajtású gépe évről-évre végigrepüli hajszálpontosan ugyanazt az útvonalat, hogy a jég vastagságának csökkenéséről összehasonlítható adatokat gyűjtsenek. A 30 millió dolláros költségvetésű OMG a legnagyobb szabású klímakutató projekt jelenleg a világon, és célja a vízszint várható emelkedésének minden eddiginél pontosabb és következetesebb előrejelzése, azaz elsősorban annak kiderítése, hogy milyen gyorsan olvadnak a sarki jégmezők a melegedő óceáni áramlatok következtében. (Korábbi kutatások elsősorban a légkör hőmérsékletének emelkedésére, illetve annak hatásaira fókuszáltak, az utóbbi években döbbentek rá a tudósok, hogy a Földünket kétharmadrészt borító tengerek és óceánok vizének melegedése hasonlóan kritikus szerepet játszik a klímaváltozásban.)

A grönlandi jég olvadása nemcsak valamiféle nehezen megfogható, elméleti probléma. A NASA kutatói az eddigi adatokból kiszámolták, hogy évente 0,8 millimeterrel emelkedik a világ óceánjainak vízszintje a grönlandi jégvesztés miatt. Ennyi vízzel 115 millió - igen 115 000 000 darab – versenymedencét meg lehetne tölteni. A grönlandi kutatások alapvetően háromféle jégolvadási típust különítettek el: egyrészt a melegedő óceáni áramlatok okozzák a partmenti jégtakaró fogyását, másrészt a levegőből kiülepedő por és korom, valamint a légkör melegedése miatt elszaporodó algák sötétebbre színezik a jeget, ami több napfényt elnyelve jobban olvad, harmadrészt a felszíni olvadéktavak és patakok maguk is sötétebbek, több napenergiát nyelnek el, illetve fizikailag is roncsolják a jégtakarót. Az, hogy ennyiféle módon csökkenhet a jég vastagsága, jól jelzi, hogy mennyire összetett és bonyolult problémával állnak szembe a kutatók – illetve áll szemben maga az emberiség.

A Reuters alábbi képriportja (illetve a szeptemberben publikált longform anyaga) azt mutatja be, hogy milyen körülmények között, hogyan dolgoznak a NASA kutatói az OMG projekten.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?