Bence
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Kráterben landol a NASA következő marsjárója

pia21635
2018.11.20. 15:38

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA hétfőn nyilvánosságra hozta, hogy a Mars mely részén fog landolni a következő, a tervek szerint 2020 júliusában induló küldetés marsjárója. A helyszínt, a 45 kilométer átmérőjű Jezero-krátert öt évnyi keresés és tudományos vita után választották ki 60 potenciális helyszín közül.

A kráter a marsi egyenlítőtől északra lévő, Isidis Planitia névre keresztelt hatalmas becsapódási medence nyugati peremén található. A helyszín geológiai szempontból nagyon érdekes, víz jelenlétére utaló ásványokat rejt (agyagos, karbonátos kőzeteket), és annak ellenére szavazták meg a tudósok, hogy az itteni landolás a sok szikla és törmelék miatt minden lesz, csak nem könnyű.

"A Jezero-kráterben lévő landolási terep geológiai gazdag terület, 3,6 milliárd évvel ezelőtt kialakult formákkal. Valószínűleg a bolygófejlődés és az asztrobiológia több fontos kérdését segít megválaszolni a terület. Az, hogy mintákat szerzünk erről a különleges helyszínről, forradalmasíthatja a Marsról alkotott elképzeléseinket arról is, hogy mennyire képes a bolygó befogadni az életet" - mondta Thomas Zurbuchen, a NASA munkatársa.

A 45 kilométeres kráterben egy ősi, több milliárd évvel ezelőtt létezett folyó ágainak, legyezőszerűen szétterülő deltájának találták nyomait a bolygó körül keringő műhold (az MRO, Mars Reconnaissance Orbiter), a kutatók szerint a kráter az egykor beleömlő vízből ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit gyűjthette össze és őrizhette meg.

A marsjáró a 2012-ben landolt Curiosity átdolgozott változata. Nemcsak élet nyomai, ősi lakható körülmények után fog kutatni a vörös bolygón, de kőzet- és talajmintákat is gyűjt, amelyeket a bolygó felszínén tárol majd ideiglenesen egy speciális konténerben. A küldetés érdekessége, hogy a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) egyelőre még dolgozik azon, hogy miképp juttassák a mintákat a Földre, erre még nincs kész megoldásuk. További érdekesség, hogy a mérnökök egy aprócska drónhelikoptert is terveztek: a különleges légi jármű 30 napos tesztküldetést fog végrehajtani, hogy demonstrálja, mennyire életképes ötlet egy marsi felszín fölött lebegő jármű bevetése. Az alig kétkilós szerkezet a marsjáró hasára rögzítve érkezik majd meg a bolygóra, majd a landolást követően kell hogy lekapcsolódjon az "anyajárműről".  Amint a rover biztonságos távolságra odébb gördül, megkezdődhetnek a tesztrepülések.

Maga a landolás is elég nehéz és bonyolult lesz, hasonlóképp ahhoz, mint amit a Curiosity esetében lélegzetvisszafojtva figyelt élőben szinte az egész világ. Az új marsjárót hasonló módszerrel, az úgynevezett égi daruval rakják majd le a bolygó felszínére. Ehhez előbb a ritkás légkörbe lépve kellőképp le kell fékezni, majd több rakétafúvókával lebegésben tartott szerkezetről drótköteleken a felszínre ereszteni. Ráadásul a sziklás talaj egyenetlenségei, szélfútta homokcsapdái miatt a rendkívül sok hibalehetőséget rejtő landolást különösen precízen és óvatosan kell végrehajtani. A Curiosity Gale-kráterben történt landolása óta a NASA mérnökei sokat dolgoztak a módszer finomításán, és Mars 2020 rovert már fele akkora célterületen is képesek lesznek nagy biztonsággal letenni.

Az, hogy mintegy két évvel a tervezett start előtt megegyeztek a kutatók a landolási helyben, sokat segít a mérnököknek a további felkészülésben, konkrét részletes küldetési tervek készülhetnek a műholdas fotók és különféle műszeres adatok alapján.

Mielőtt azonban 2020-ban az újabb rover útnak indulna, egy másik robot, az InSight landol még idén a Marson: ha minden jól megy, a szonda november 26-án, hétfőn érkezik a bolygóra. A Curiosity-vel és a Mars 2020-szal ellentétben ez nem tud mozogni, hanem egy helyben marad, és mélyfúrássokkal vizsgálja a Mars felszíne alatti talajrétegeket. Az InSight missziót két évre tervezik.

Nyitókép: NASA/JPL-Caltech