Judit
3 °C
7 °C

20 ezer évvel korábban tette be a lábát az ember Tibetbe, mint eddig hittük

2018.12.01. 19:15

Az eddig véltnél több mint 20 ezer évvel korábbra tehető az első emberek megjelenése a Csinghaj-tibeti-fennsíkon egy új kutatás eredményei szerint, amit a Science tudományos lapban mutatták be.

Az ember ősei először mintegy 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a fennsíkon - állapították meg a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) tudósai. A Csand Hsziao-ling és Kang Hszing, az akadémia munkatársai által vezetett kutatás Nvia Devu, a világ legrégebbi és legmagasabban fekvő kőkorszaki régészeti helyszínének vizsgálatán alapult - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A régészeti helyszín felfedezése hatalmas áttörés a Csinghaj-tibeti-fennsík emberek általi birtokbavételének és fejlődésének megértésében, valamint a történelem előtti emberek vándorlásának és változásainak megértésében. A felfedezés hatvanévnyi munka betetőzése, amelynek során a szakértők az emberi jelenlét legkorábbi bizonyítékát keresték.

A nagy tengerszint feletti magasság, a légköri hypoxia, vagyis oxigénhiányos állapot, az egész évben jellemző alacsony hőmérséklet és a kis mennyiségű csapadék különösen sok kihívást kínáló környezetté teszi a fennsíkot az ember számára. Régészeti bizonyítékok szerint ez volt a Homo sapiens által utolsóként meghódított területek egyike.

Ma a Csinghaj-tibeti-fennsík a bolygó harmadik legritkábban lakott régiója. A Nwya Devu őskőkorszaki helyszín bizonyítja, hogy az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a csaknem 5000 méterrel a tengerszint felett lévő fennsíkon. Ez a Tibetben felfedezett első őskőkori helyszín, ahol olyan érintetlen kőzetrétegek találhatók, amelyek alapján meghatározható a helyszín kora. Emellett kőeszközöket és eltemetett emberi maradványokat is rejt.

A Nwya Devuból származó történelem előtti kulturális leletek fontos régészeti bizonyítékai a korai, anatómiailag és viselkedési szempontból modern ember túlélési stratégiáinak. Hozzájárulhatnak a kelet és nyugat közötti paleolitikum kori kölcsönhatások és cserék elemzéséhez is.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?