Meghökkentő eredményekkel álltak elő a tudósok.
2022.10.26. 17:05 Módosítva: 2022-10-28 06:51:31
Tudományos szenzáció: megvizsgálták egy Neander-völgyi klán DNS-ét.
Végre tudjuk, mire szolgál az a sok DNS.
Fontos tudományos lépés az öregedés és a halálos betegségek megértése felé.
Az ősi rokonokat kissé baltaarcú, de mosolygós ősemberekként képzeljük el. A valóság ennél sötétebb.
Még csak nem is voltak mind emberek.
Pontosították az első ismert emberi csontok korát.
2021. december 13., 13:46
Egy tudós szerint az ember kipusztulása anélkül elkezdődhet, hogy bármit észrevennénk belőle.
Már negyvenezer éve is megérték az öregkort az emberek, csak nem mehettek nyugdíjba.
2021. szeptember 30., 16:02
Halálos lábasjószág, tőrszerű karmokkal.
2021.09.30. 13:46 Módosítva: 2021-09-30 15:44:55
Csak irgalmatlan nagy szerencse kell hozzá.
Pedig a Homo sapiens lassú, védtelen és bőségesen elérhető zsákmány.
A sárkányember koponyája hatalmas, az agya viszont normál méretű.
2020. december 21., 14:38
Nem ment igazán jól nekik.
DNS-elemzés, nyelvészeti és földrajzi adatok, valamint klímamodellek segítségével.
60 évig tartott a kutatás, ami erre jutott.
2018. augusztus 28., 15:38
A szélsőségesen hideg időszakok hozzájárulhattak a rivális neandervölgyi ember kihalásához.
Egy 85 ezer éves csontkövület a modern ember eddig ismertnél korábbi elvándorlását bizonyítja.
A Homo sapiens korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint eddig gondoltuk.
Egy ősi felső állkapocscsont és kőszerszámok alapján jutottak erre a következtetésre.
2017. szeptember 22., 15:02
Nem voltak primitívebbek a ma élő embereknél.
Százezer évvel idősebb lehet, és máshonnan származhat a homo sapiens, mint eddig hitték.
A Homo sapiens Afrikából behurcolt kórokozói hozzájárulhattak az eltűnésükhöz.
Felfedezésük óta vitáznak az Indonéziában talált emberfélék származásáról, most új elmélettel van.
A modern ember ügyesebben vadászott és jobban kommunikált, ez elég volt ahhoz, hogy kihaljanak a vetélytársaik.
Húszezer éve 1500 köbcentis volt az agyunk, ma 1300. A közösségi életnek köszönhetjük a csökkentést.
2013. augusztus 13., 14:57
Nem a Homo Sapiens hozta a technológiát Európába, a neandervölgyiek már több ezer évvel korábban készítettek csonteszközöket.
A Homo floresiensis koponyájának 3D vizsgálata szerint nem betegség okozta, hogy törpék voltak.
A nyelv kialakulása a félmillió évvel ezelőtt élt közös őshöz vezethető vissza.
A Homo floresiensis nagyobb őstől származik, a körülmények miatt lett törpe.
Régészek egy csoportja úgy gondolja, megtalálta a hiányzó láncszemet, ez egy félig fán, félig földön élő ősember lenne.
2012. augusztus 10., 15:48
Eddig azt hitték a Homo habilis egyik példányára bukkantak, de az új fajnak más az arcfelépítése.
Korongot, kéznyomatot rajzoltak, sokkal korábban, mint eddig gondoltuk.
Egy új kutatás szerint már jóval azelőtt csökkent a számuk, hogy a Homo sapiens megjelent volna.
Fogleletek arra utalnak, hogy 45 ezer éve már megjelent a kontinensen a Homo sapiens.
A Homo sapiensből tízszer annyi volt, ezért kietlen térségekbe vonult vissza a neandervölgyi. Az éghajlat lehűlése lehetett a végső csapás.
A Homo sapiens a nagyszüleivel együtt élt, míg a neandervölgyiek élete rövid volt, a fiatalok csak magukra számíthattak.
A Homo erectus korábban kihalt, mint hitték.
2010. december 28., 11:17
Ezek szerint a neandervölgyi kihalásában nem volt szerepe a hústól való túlzott függésnek.
2010. december 28., 10:18
A homo sapienstől származó eddigi legrégebbi lelet fele ennyi idős.
2010. szeptember 29., 16:49
A hamu miatt nem volt elég étel, a homo sapiens megúszta, mert akkor még Afrikában élt.
2010. szeptember 27., 11:54
Eszközöket használtak és nem csak amiatt, mert eltanulták a homo sapienstől.
2010. augusztus 5., 10:34
Lehet, hogy a feltételezéseknél több ezer évvel korábban jelent meg az ember a térségben.
Spanyol kutatók szerint félmillió évvel korábban történt a különválás, mint azt korábban hitték.