Koronavírus adatok

2022. jan. 20.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-5 °C
5 °C

Az evolúciókutatók megfejtették a hosszú élet titkát

2021.12.02. 14:59
Már negyvenezer éve is megérték az öregkort az emberek, csak nem mehettek nyugdíjba.

A nyugati civilizációban az a szokás, hogy az ember öregkorára lelassul, lenyugszik és keveset mozgolódik. Ezzel párhuzamosan pedig megjelennek a különböző egészségi problémák. Egy új tudományos tanulmány szerint azonban egyáltalán nem ez lenne a dolgok rendje, és nem törvényszerű, hogy a fizikai aktivitás csökken a korral. Ez az aktívnagyszülő-hipotézis.

A tudomány folyamatosan újabb ismereteket tár fel arról, hogy a testmozgásnak milyen előnyös hatásai vannak a vérnyomás csökkentésétől a gyulladások enyhítéséig, az viszont nem világos, hogy ezek miért nem tűnnek el a mozgás elmaradásával.

A tanulmány szerzője, David E. Liberman, a Harvard Egyetem biológusa szerint a magyarázat a törzsfejlődésünkben keresendő. Az evolúciókutatók szerint az ok az, hogy csak az elmúlt évszázad során honosodott meg, hogy az emberek megöregedve hátradőlhettek, és egyszerűen nem volt időnk ehhez alkalmazkodni. Ezzel együtt igyekeznek eloszlatni néhány tévképzetet elődeinkkel kapcsolatban.

Azzal az elterjedt elképzeléssel szemben, miszerint az emberek korábban rövidebb ideig éltek, azok a gyűjtögető-vadász életmódú emberek, akik túlélték a csecsemőkort, átlagosan hét évtizedig éltek, körülbelül húsz évig a reprodukciós kor lezárulta után. Az őskori leletek arról tanúskodnak, hogy ez az élethossz már negyvenezer évvel ezelőtt általános volt

– áll a tanulmányban.

A korai társadalmakban az idősebbek nemcsak azért jelentettek evolúciós előnyt, mert a tudás hordozói voltak, hanem mert gyűjtögetéssel hozzájárultak a gyerekeik és unokáik táplálékának megszerzéséhez.

Miközben az átlag amerikai által naponta megtett lépések száma megfeleződik negyven és hetven éves kor között, a vadászó-gyűjtögetőknél, mint a hadzáknál, a kor előrehaladtával alig csökkennek a gyalog megtett távolságok

– írják.

Fauja Singh korcsoportja rekordere, 92 évesen 5 óra 40 perc alatt futotta le a 2003-as torontói maratont
Fauja Singh korcsoportja rekordere, 92 évesen 5 óra 40 perc alatt futotta le a 2003-as torontói maratont
Fotó: Hindustan Times / Getty Images Hungary

A kutatók szerint a testmozgáshoz szükséges folyamatos tartalékolás egy sor egészségügyi problémát megelőzött. Tömörebben: nem volt jellemző az elhízás. A szervezetnek további energia kellett a mozgás által igénybe vett szövetek karbantartására. Emiatt a regenerációs folyamatok is aktívak maradtak: az izomszálakban bekövetkezett mikroszkopikus sérülések, az ízületek helyreállítása folyamatosan antioxidánsok és gyulladáscsökkentő anyagok termelődésével járt – mozgás nélkül ezek termelése visszaesik.

A fizikai munkát helyettesítő technika és a járművek elterjedésével a testmozgás csökkenése általános trend a modern világban.

A lényeg, hogy mivel a törzsfejlődésünk arra készít fel, hogy egész életünkben aktívak legyünk, a testünknek mozgásra van szüksége, hogy jól öregedjen. Régebben a testmozgásra szükség volt a túléléshez, ma edzenünk kell, vagyis szándékos testmozgást kell végeznünk, hogy fittek és egészségesek maradjunk

– mutatott rá Liberman.

(ScienceAlert)



  • Vennék
  • Bankszámla