Sámuel, Hajna
18 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Elképesztően brutálisan nagy lesz az állatkert biodómja

20181213 105422
2018.12.14. 10:41 Módosítva: 2018.12.14. 10:41

Egy hét telt el azóta, hogy az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai díj idei átadóján a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb, még befejezés előtt álló épületét, a Pannon Park biodómját választották Európa legjobb szabadidős épületének. A tervezők és építők szerint a budapesti állatkert biodómja egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, amely több mint 17 ezer négyzetméteren fogja feleleveníteni a Kárpát-medence ősi élővilágát.

A Biodóm egy buborékba zárt darabkája a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak.

Kívülről lágy ívekkel a környezetbe simuló lankás domb, amelynek lábára, oldalára zöld növényzet fut fel, a tetejét pedig nagyrészt fényáteresztő felület borítja – fogalmazott az épületet tervező Paulinyi-Reith & Partners múlt hét szerdán.

Az állatkert a díj apropóján kettős bejárást szervezett: egyrészt megmutatták az újonnan elkészült Cápasulit, ahol egy sor különleges tengeri ragadozót nevelnek a leendő biodóm medencéi számára, másrészt megmutatták, hol tart a biodóm építése. Persányi Miklós, az állatkert igazgatója egyszerre három díszvendéget is meghívott az eseményre, így jelen volt a bejáráson egy nem mindennapi társaság is: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor, belügyminiszter és Tarlós István, Budapest főpolgármestere.

A belügyminiszter még Margittól, a cápától sem fél

Harapós uszonyosok iskolája

Elsőként a májusban megnyílt Holnemvolt Vár péntektől látogatható új látnivalóját, a Cápasulit tekintette meg a három vezető politikus. A cápanevelde a cápaneveléssel foglalkozó állatkertek többségében rendszerint nem látogatható, a fővárosi állatkert vezetői azonban úgy alakították ki a belső tereket – mondván: van annyira érdekes az állatkert működésének eme infrastruktúrája –, hogy kilenc üvegablakon be lehet tekinteni a fiatal cápák medencéibe.

Sőt, a tengervíz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőit megfelelő értékeken tartó akvarisztikai gépészeti rendszerek is üvegfalak mögött működnek, a műszaki érdeklődésű látogatók legnagyobb örömére.

A Cápasuliban az ifjú cápák a közönség szeme láttára nőnek majd meg, a látogatók azt is láthatják, hogyan nevelik őket a gondozók, hogyan szoktatják őket az akváriumi medencék többi lakójával való együttéléshez, illetve hogy miképp működjenek együtt a gondozókkal például vizsgálat, állatorvosi kezelés esetén. A tervek szerint 7-8 cápafaj egyedeit nevelik majd itt, ezek közül 4 faj már most is látható.

Talán a feketeúszójú szirtcápák (Carcharhinus melanopterus) a leglátványosabbak, de a cápák kedvelő biztosan örülni fognak a rozsdás dajkacápák (Ginglymostoma cirratum), a homokszínű dajkacápák (Nebrius ferrugineus) és a zebracápák (Stegostoma fasciatum) itt látható egyedeinek is. A cápák mellett a velük közeli rokonságban álló ráják négy faja is helyet kapott a medencékben, méltóságteljesen röpködnek a vízben például leopárd ostorfarkú ráják (Himantura uarnak) és tehénorrú ráják (Rhinoptera bonasus) is. Több mint tízféle csontos hal is helyet kapott a bemutatóban: van denevérhal, vitorlás csattogóhal, aranymakréla, francia morgóhal, zöld barátsügér és óriás fűrészessügér is.

A komplexum három medencéjét összesen csaknem egymillió liter tengervíz tölti meg, a legnagyobb 660 ezer literes, ezzel jelenleg a második legtöbb tengervizet befogadó medence ma Magyarországon (a biodóm leendő tengervizes medencéje viszont jóval nagyobb lesz). Az állatok többsége ebben a legnagyobb medencében él, kivéve az óriás fűrészessügért, ő külön medencében kapott helyet. A harmadik medencét főként az újonnan érkezett állatok fogadására, karanténozására használják.

A tengervizet egyébként nem a tengerből hozzák, hanem helyben keverik ki:

a tengeri só koncentrátumához megfelelően kezelt édesvizet adagolnak. A koncentrátum nemcsak konyhasót (nátrium-kloridot, NaCl), hanem más anyagokat is tartalmaz, amelyek oldott formában ugyancsak jelen vannak a természetes tengervízben. A megfelelő mennyiségű tengervíz kikeveréséhez kezdésként csaknem 30 tonna tengeri só koncentrátumra volt szükség.

A műszaki adatok kedvelőinek még egy érdekesség: a medencék betekintő ablakainak akár több száz tonnányi víz nyomását is ki kell bírniuk, ezért ezek az ablakok speciális, tíz centiméter vastagságú üvegből készültek, a legnagyobb üvegtáblák pedig több mint 1,5 tonnásak. A három medencéhez külön-külön vízgépészeti rendszerek tartoznak, homokszűrőkkel, fehérje hableválasztókkal, ózonizátorral, UV-sterilizátorral és biológiai szűrőtornyokkal.

Ezeken a rendszereken a teljes egymillió liternyi vízmennyiséget átforgatják óránként. Mivel keringetős rendszerről van szó, nem megy veszendőbe a drága mesterséges tengervíz. Ugyancsak takarékos, fenntartható megoldás, hogy a létesítmény fűtéséhez szükséges hőenergiát teljes egészében a Széchenyi fürdő termálvizének hőjével biztosítják.

A Cápasuli a jelenleg még építés alatt álló Pannon Parkhoz, illetve az abban kialakítandó tengeri akváriumhoz kapcsolódik majd: a Cápasuliban az állatkertbe érkező fiatal cápák addig cseperednek, amíg el nem érik a megfelelő méretet ahhoz, hogy a Pannon Park tervezett óriási cápamedencéjébe átkerüljenek. A megfelelő méret fajonként eltérő, de nagyjából két méter hosszú állatok kerülnek majd ki innen.

Big, bigger, biodóm

A bejárás második szakaszában a tervezett Pannon Park központi építményét, a még épülő biodómot tekintette meg a Kásler–Pintér–Tarlós-trió és a sajtó. Az egyébként már kívülről, az Állatkerti körútról, illetve a Kacsóh Pongrác úti felüljáróról is látszik egy ideje, hogy elég nagy lesz ez a biodóm, de a bejárás során tapasztaltak alapján nem túlzás azt mondani, hogy brutálisan hatalmas építményről van szó.

Májusban kezdték építeni és hamarosan el is készül a biodóm vázszerkezete (hasonló háromszöges, moduláris acélszerkezetről van szó, mint amilyen a Duna-parti Bálna teteje is), már csak kis területen hiányoznak a szerkezeti elemek. A 44 milliárd forintból megvalósuló biodóm kívülről, belülről szemlélve is hatalmas: a Pannon Park öthektáros területéből 1,7 hektárt foglal majd el a futurisztikus építmény, ami Európa legjobb szabadidős létesítménye lesz. Plázányi méreteiről talán érzékletes képet ad ez a panorámakép:

Fotó: Nagy Attila Károly / Index

A négy, váltakozó magasságú kupolából álló tetőszerkezet átlagos magassága 17 méter, legmagasabb pontján 36 méteres, építéséhez toronydaruk mellett mobil darukra, illetve alpintechnikával dolgozó munkásokra is szükség van. A szerkezet összesen 1505 tartószerkezeti acélrúdból és 539 szerkezeti csomópontból áll, amelyek 964 háromszögletű mezőt alkotnak. A majdan alatta elterülő fedett parkra fényáteresztő teflon (pontosabban ETFE, etilén-tetrafluoretilén) membránelemeken át érkezik majd a napfény, az egyik kupolában már el is kezdték felszerelni ezt a fényáteresztő héjazatot. Ha elkészül, az acél tetőszerkezet mind a 964 mezőjéhez egy-egy háromrétegű, nyomás alatt tartott teflon fóliapárna tartozik majd.

A biodóm acélszerkezetét azért nem üveggel borítják, mert a teflonfólia hasonlóan jó fényáteresztő mint az üveg, viszont annál sokkal könnyebb, és sok szempontból praktikusabb is. A 18-20 négyzetméteres, egyenlő oldalú háromszögekbe kerülő fóliamembrán felülete összesen 18 696 négyzetméter lesz, ennyi építészeti üveg egyszerűen túl nagy teher lenne bármilyen tetőszerkezetnek.

A Pannon Park a tervek szerint 2020–2021 telén nyílik meg. Az állatkert és a kivitelező (Market Építő Zrt.) hivatalos tájékoztatója szerint az építkezésen átlagosan 350 fő dolgozik egyszerre, 34 különböző munkagéppel. A biodóm alaplemeze és a vasbeton karéj teljesen elkészült, a külső közművek készültsége 80 százalékos, az acél tetőszerkezet csaknem teljesen kész van. Jelenleg a biodóm belsejében kialakítandó állattartó terek medencéinek, valamint az akvárium medencéinek vasbeton szerkezetét építik, készülnek a Pannon Park szabadtéri kifutói.