Kiszabták az első hazai bírságot a GDPR megsértéséért
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) honlapján elérhető határozatban leírják, hogy a kérelmező azt kérte az elmarasztalt szervezettől, hogy az általánosan alkalmazott eljárástól eltérően ne töröljék három napon belül az ügyfélteret megfigyelő kamera által rögzített felvételeket, hanem azt zárolják öt évre, minthogy a kérelmező azokat bizonyítékként egy jogi ügyben fel kívánta használni.
A szervezet a kérelemnek nem adott helyt, arra hivatkozva, hogy a kamera csak képet rögzít, de hangot nem, így az csak azt bizonyítja, hogy az illető megjelent az ügyfelek várakozására fenntartott térben, de az nem derül ki belőle, hogy ott milyen ügyet intézett. Mint kifejtették, a kérelmező nem indokolta megfelelően, hogy miért sértené az érdekeit, ha törölnék a kamerafelvételeket, ezért a kérelmét elutasították, és a rögzítés utáni harmadik napon letörölték őket.
A NAIH azonban nem értett egyet a később elmarasztalt szervezet jogi indoklásával, ezért szabta ki a bírságot. A határozatában megállapította, hogy a kérvényező jogai sérültek az elsárás alá vont szervezet tevékenysége következtében, a kamerafelvételek következtében azok nem helyreállíthatók, így nem orvosolható a jogsértés.