Bezártak egy antarktiszi kutatóbázist, mert félnek, hogy a tengerbe szakad

Kapcsolódók (5)

Expedíció indul a világ egyik legnagyobb jéghegyéhez

A másfél éve leszakadt jégtömb alatt soha nem látott fajok várhatják a kutatókat.

Feltárták a pingvinek Pompejijét

Vulkáni hamu alatti ürülékből hámozták ki egy pingvinkolónia történetét.

Egy katasztrófa, amitől megmenekült az emberiség

30 éve tudunk az ózonlyuk létezéséről, de példátlan nemzetközi környezetvédelmi összefogása miatt lassan el is feledkezhetünk róla. De miért nem vesszük ugyanilyen komolyan a klímaváltozás fenyegetését?

Az árhullám java még csak most érkezik

A Győr fölötti szakaszon már évszázados csúcsok dőltek meg. Budapesten két embert kellett kimenteni a Dunából. Zárt kapus lehet a román-magyar.

Így néz ki az Antarktisz hó nélkül

Három projekt huszonötmillió mérése kellett a Déli-sark pontosabb hegy- és vízrajzához, most videón van az egész.

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley kutatóállomásának közelében keletkezett törésvonal labilis, valószínű, hogy a terület hamarosan a tengerbe szakad, ezért még a tél beállta előtt ismét bezárták a bázist, írta az MTI.

A személyzet elhagyta az állomást, a napfény nélküli sarkköri tél idején általában végzett kísérleteik mintegy 80 százaléka automatizáltan folytatódik. A BAS úgy véli, a törésvonal elég messze esik a bázistól, de a biztonság kedvéért jobbnak látták, ha kiürítik, mivel kockázatos lenne, ha az antarktiszi éjszakába kellene repülőket küldeni a személyzetért, ha mégis gond lenne.

Ez már a harmadik tél, hogy a Halley-t be kellett zárni. A kutatóállomás a Brunt-selfjégen, vagyis a szárazföldről a Weddell-tengerbe nyúló területen áll. A Bruntról időnként jéghegyek szakadnak le, jelenleg egy hosszú törésvonal van kialakulóban, amely egy különösen nagy terület leválásával fenyeget. Azt senki sem tudja pontosan megmondani, hogy ez mikor következik be.

"Az számít, hogy mi történik a törésvonaltól északra, ahol a Halley áll. Nagyjából 15 GPS-állomásból álló hálózatunk van a Halley-t körülvevő selfjégen, innen kapjuk az adatokat egynapos késéssel. Noha a törés mentén délebbre vannak változások, a Halley közelében nagyon kis eltérések láthatók csak a jégen"

- mondta David Vaughan, a BAS tudományos igazgatója. A Brunt-selfjégen már az 1950-es évek óta működik állandó kutatóállomás.

Az épületeket sokszor bővítették, a legújabb létesítmény lábakon és sítalpakon áll, így az egész szerkezet mozdítható. Két évvel ezelőtt a BAS vontatói a tengertől 23 kilométerrel távolabbi, biztonságosabb helyre vitték a bázist. Bölcs döntésnek bizonyult, mivel az áthelyezés nélkül a Halley most a törés rossz oldalán állna. Glaciológusok műholdfelvételeken követik, hogy viselkedik a törés.

A helyzetet bonyolítja, hogy újabb rés is keletkezett, amelyet Halloween-törésnek neveztek el, ez az ellenkező irányba halad. A Halley rendkívül fontos szerepet játszik a BAS életében. Szakembereinek mérései vezettek az Antarktisz feletti ózonlyuk felfedezéséhez 1985-ben, az állomás jelenleg is folyamatosan figyelemmel kíséri a klímaváltozás jelenségeit, valamint innen indulnak az expedíciók az Antarktisz belső részeire. A kutatók és segítőik októberben-novemberben térhetnek vissza a bázisra, amikor ismét kisüt a nap a déli félteke sarki telének végén.