Ellen Ripley hadnagy a SpaceX űrhajóján a Nemzetközi Űrállomásra tart

Fontos mérföldkövéhez érkezett szombaton a NASA kereskedelmi űrhajós programja (Commercial Crew Development, CCD): március 2-án, szombaton, magyar idő szerint 8 óra 49 perckor sikeresen elstartolt a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX Crew Dragon nevű űrhajója a Kennedy Űrközpont 39A startállásából. Az időjárás remek volt, technikai problémák sem akadályozták a startot, így az emberekre tervezett űrhajó a tervezett menetrend szerint indult a Demo-1 küldetésre egy vadiúj Falcon-9 rakétán.

A 6,8 milliárd dolláros CCD program fő célja, hogy magántőke és magáncégek bevonásával juttassanak újra amerikai földről, amerikai rakétával, amerikai űrhajósokat az űrbe, elsősorban a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A NASA részben a CCD-től várja az amerikai űrprogram új életre kelését, amivel végre megszűnne az oroszoktól való függés (az űrsiklóprogram 2011-es befejezése óta a NASA csak Szojuz űrhajókkal képes amerikai űrhajósokat küldeni az űrbe).

Szombaton a SpaceX űripari magáncég részvételével egy több napig tartó teszt kezdődött. A Falcon-9 föllövése után két és fél perccel a rakéta első fokozata rendben levált, majd csaknem pontosan kilenc órakor sikeresen landolt az Atlanti-óceánon rá várakozó az Of Course I Still Love You nevű drónhajón. Mindeközben az űrben a Crew Dragon űrhajót tovább vivő második fokozat másfél perccel később levált az űrhajóról, ami ezzel megkezdte az útját az ISS felé.

Bár a SpaceX az űrhajó fejlesztésének utolsó szakaszában tart, a mostani teszten még természetesen űrhajósok nélkül indult útnak az amúgy hét asztronautára tervezett Crew Dragon. Egy szkafanderbe öltöztetett "próbababa" azért ül az űrhajóban, és mint Elon Musk SpaceX CEO pénteki tweetjéből kiderült, őt úgy keresztelték el, hogy Ripley. (Nyilvánvalóan a Nyolcadik utas a halál című film befejezésére utalva, amiben a főhős, Sigourney Weaver egymaga maradt a Nostromo mentőkabinjában, miután legyőzte a földönkívülit.) A Crew Dragon belsejében még egy plüss földgömb is helyet kapott, egyfajta játékos mikrogravitációt jelző kabala.

Az űrhajó egy sor előre beprogramozott manőverrel egy nap alatt fokozatosan közelíti meg az űrállomást, majd vasárnap reggel, magyar idő szerint fél tíz körül megkezdi az automatikus dokkolást, ami űrtörténelmi pillanat lesz mindenképp: új típusú űrhajó csatlakozik majd a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Ha nem történik semmilyen műszaki fennakadás, a Crew Dragon magyar idő szerint vasárnap délben csatlakozik az ISS-hez, ami után délután háromnegyed háromkor nyitják ki az ISS-en tartózkodó űrhajósok – Oleg Konyonenko (Roszkozmosz), David Saint-Jacques (CSA) és Anne McClain (NASA) – az űrhajó ajtaját.

Az űrhajó nem üres kézzel érkezik, kb 180 kilogrammnyi felszerelést és ellátmányt visz az ISS-en dolgozó űrhajósoknak. A Crew Dragon öt napot tölt majd az ISS-hez dokkolva, az űrállomás legénysége ez idő alatt elvégzi a szükséges teszteket, átvizsgálják az űrhajót. A március 8-án, magyar idő szerint reggel fél kilencre tervezett automatikus leválás után a Crew Dragon kb. hatórányi visszaút végén az Atlanti-óceánban fog landolni, 368 km-re a Kennedy Űrközponttól.

A Demo-1 küldetés során több szempontból is vizsgáznia kell az űrhajónak:

• tesztelni kell a Crew Dragon manőverező fúvókáinak megfelelő működését, hogy minden hőmérsékleti viszony közt megbízhatóan lehet velük az űrhajót irányítani,
• tesztelni kell a számítógépes navigációs és biztonsági rendszereket, különös tekintettel az ISS megközelítésére, az automatikus dokkolásra,
• kritikus része lesz a tesztnek a Crew Dragon visszatérésekor az ejtőernyők működésének vizsgálata.

Ha sikerül az aktuális menetrendet tartani és a mostani teszt eredményei is jól alakulnak, akkor júliusban már egy emberes űrrepülés következik: a Crew Dragont űrhajósok is kipróbálják. A két úttörő űrhajós Robert Behnken és Douglas Hurley lesznek, utóbbi tagja volt az utolsó űrsiklóküldetésnek is. Ha a Demo-2 repülés során is minden jól megy, akkor ősztől újra indulhatnak a menetrend szerinti emberes űrrepülések az ISS-re a floridai űrközpontból.

A Demo-1 és Demo-2 között lesz még egy életbenvágóan fontos – és meglehetősen látványosnak ígérkező – teszt: a repülés közbeni küldetésmegszakítás tesztje (In Flight Abort Test).

Ehhez a február 22-én sikeresen visszatért Falcon-9 első fokozatot áldozzák majd fel: a start után egy perccel, amikor a legnagyobb aerodinamikus terhelés (Max Q) éri a hangsebességnél is gyorsabban száguldó rakétát, egy lehetséges üzemzavart szimulálva akitválják a Falcon önmegsemmisítő rendszerét, bekapcsolva ezzel a Crew Dragon mentőrakétáit (nyolc SuperDraco rakétamotor van beépítve az űrhajó oldalába), hogy kiderüljön, képes-e a rendszer mondjuk egy robbanás során megmenteni az űrhajóban ülő űrhajósok életét.

(Borítókép: SpaceX/YouTube)