A farkasok segítőkészebbek a kutyáknál
További Tech-Tudomány cikkek
- Az időjárási szélsőségek erősen megzavarták tavaly a globális vízkörforgást
- Egy új kutatás szerint a magánytól tényleg megszakadhat az ember szíve
- Megoldódott a 19. század egyik nagy rejtélye
- Tim Cook leköszönőben, de ki veheti át a helyét az Apple-nél?
- Hova üljünk egy repülőn, hogy biztosan túléljünk egy balesetet?
Egy új kísérlet szerint a farkasok hajlamosabbak segíteni a társaiknak, mint a kutyák, ami alátámasztani látszik azt a feltevést, miszerint a háziasított rokonaik elsősorban tőlük örökölték a proszocialitást – írja a Motherboard.
A projekt mögött a bécsi Wolf Science Center viselkedéskutatói állnak, akik a PloS ONe szaklapban publikált tanulmányban kísérlettel tesztelték a kutyák nagylelkűségére vonatkozó hipotéziseket. Az egyik elmélet szerint emögött a farkasok öröksége áll, mások szerint viszont az lehet az oka a szociális képességeiknek, hogy az ember az évezredek során beléjük nevelte ezt a viselkedést.
A kutatók a kísérlet során kilenc farkast és hat kutyát képeztek ki arra, hogy egy szimbólumot nyomogassanak az orrukkal egy érintőképernyőn, ha pedig így tettek, a mellettük lévő szobában tartózkodó másik állat jutalomfalatot kapott. A másik szobában tartózkodó állatot
- láthatták, de nem mindig ismerték,
- az is változott, hogy kutya vagy farkas volt mellettük,
- bizonyos esetekben pedig a gomb megnyomása után nem volt jutalomfalat.
A gombnyomkodó állatnak ennek fényében kellett eldöntenie, hogy megnyomja-e a képernyőt vagy sem, a kutatók pedig azt találták, hogy a farkasok sokkal gyakrabban tettek így, mint a kutyák. Az is kiderült, hogy a farkasok erősen preferálták a falkájuk tagjainak jutalmazását, míg a kutyák jóval kevésbé tettek különbséget az ismeretlen és az ismerős társak között. Három farkas így is különösen nagylelkű volt, akkor is nyomkodták a gombot, ha a másik szobában lévő állat nem volt a rokonuk.
A projektet vezető Rachel Dale szerint ez a viselkedés azzal magyarázható, hogy a kutyák a háziasítás során valószínűleg elvesztettek valamennyit a kooperációs képességeikből: hiába barátságosak, az emberektől függnek étel és territórium szempontjából is, míg a farkasok csak a falkájukra számíthatnak a túlélés érdekében. Ez azt jelenti, hogy náluk sokkal fontosabb a nagylelkűség, mint a kutyáknál. Dale egyébként azt is hozzátette, hogy elképzelhető, hogy egyénenként változik a barátságosság mértéke, de ennek megállapításához további kísérletekre lesz majd szükség.
A kutatók a jövőben az eredmények finomítására fognak koncentrálni, ezzel ugyanis könnyebben meg lehet majd érteni a proszociális viselkedés, a kooperáció és a megismerés közti kapcsolatot. Korábban a Wolf Science Center kutatói azt is bebizonyították már, hogy a farkasok békülékenyebbek a kutyáknál. A farkasok kutatása egyébként elég időszerű, hiszen a farkas világszerte visszatérőben van.