Portugáliánál lehámozódik a földkéreg, mint a narancs héja

Az elmúlt évszázadokban többször volt pusztító földrengés Portugáliában, nagyjából ugyanazon a ponton, viszonylag távol az ismert törésvonalaktól, és ez elgondolkodtatta a tudósokat a katasztrófák okairól. 

Elég jelentős eseményekről van szó, a legutóbbi 1969-es rengés után tucatnyi halált okozott a szökőár, kétszáz évvel korábban pedig egész Lisszabont lerombolta egy utólag 9,2-es erejűre becsült rengés, amelynek következményeként az egész portugál gyarmatbirodalom összeomlott.

Lisszabon körzetében nehéz magyarázatot találni az ismétlődő rengésekre, mert ott viszonylag lapos a tengerfenék, az Eurázsiai- és az Afrikai-lemez között húzódó törésvonalhoz sokkal közelebb is találunk nagyvárosokat. Egy bécsi geológus találkozón áprilisban azzal az ötlettel állt elő egy kutatócsoport, hogy Portugáliánál egy régóta sejtett jelenség játszódhat le:

Ez a rétegződés új szubdukciós zónát hoz létre, ahol a kőzetlemezek egymás alá kerülnek. A tudósok szerint a jelenséget a tektonikus lemez közepén lévő vízelnyelő réteg szerpentinesedése okozza, amely elősegíti az alatta és a fölötte lévő rétegek elmozdulását. A kígyókő néven is ismert szerpentinit egy zsíros tapintású, puha kőzet, létrejöttéhez magas nyomásra, 300-500 Celsius-fokos hőmérsékletre és sok vízre van szükség. 

A kutatók még nem publikálták tudományos lapban az ötletüket, amelyet kétdimenziós modellekkel sikeresen teszteltek, és az eredmények azt mutatták, hogy a kőzetrétegeknek az a fajta elkülönülése lehetséges.

(Live Science)