A nácik élnek és virulnak a közösségi oldalakon
Az új-zélandi terrortámadások után egyre nagyobb lett a nyomás, hogy a közösségi oldalak hatékonyabban lépjenek fel a gyűlöletkeltő, rasszista, homofób és náci eszméket terjesztő csoportok és oldalak ellen. Akkor minden oldal megígérte, hogy minden erejükkel azon lesznek, hogy felszámolják ezeket a csoportokat, azóta viszont úgy tűnik, nem történt igazán nagy változás.
Egy 2018-as felmérés szerint a legalacsonyabb becslés alapján is legalább 100 ezer alt-rightos amerikai használja a Twittert, de rengetegen vannak hasonló beállítottságú Facebook-csoportokban is, és úgy tűnik, hogy egyik nagy oldal sem tud mit kezdeni velük.
A Twitter nemrég egy elméleti kérdést kezdett el feszegetni, és bejelentette, hogy tudományos vizsgálatot folytat majd arra vonatkozóan, hogy az lehet-e a jobb megoldás, ha a szélsőséges nézeteket valló felhasználókat kitiltják az oldalról, vagy inkább az a jó hozzáállás, ha párbeszédet kezdeményeznek velük, és megpróbálják őket meggyőzni, hogy nem jó nézeteket vallanak. Természetesen sokan felháborodtak ezen, nem is feltétlenül a problémafelvetésen, hanem azon, hogy egy mindenki által évek óta szajkózott problémára miért most akarnak tudományos kutatásokat elindítani, illetve hogy a Twitter nem érti, hogy a baj az, hogy ezek a szélsőséges csoportok toborzásra is használják a csatornájukat.
A Facebook is magkapta a magáét, náluk pedig az derült ki, hogy a legnagyobb ilyen csoportok köszönik szépen, jól vannak, elég ha néha megváltoztatják a csoport nevét, és ennyivel máris ki tudják játszani az algoritmusokat. Azt a megoldást is szokták használni, hogy egy időre eltűnnek, majd új csoportot indítanak, és egy másik oldalon, a Telegramon mondják meg a tagoknak, hogy milyen csoportot kell keresni. Ha esetleg be is zárnak egy nagyobb rasszista közösséget az oldalon, a tagokat nem tiltják ki, úgyhogy nyugodtan csinálhatnak egy újabb csoportot maguknak.
Ez már csak azért is aggasztó, mert a Facebook új törekvése az, hogy zárt csoportokba irányítsa az embereket, ahol arról beszélgetnek, ami érdekli őket. Viszont kisebb aggodalomra ad okot, hogy az újságírók viszonylag kevés munkával találnak olyan csoportokat, amik kifejezetten sértik a közösségi oldal alapelveit. Egy példát is említ a Verge, ami szerint azzzal, hogy valaki nem rajong a menekültekért, még nem sérti a szabályzatot, ha viszont van egy olyan 5000 fős csoportja, ami hadsereget szervez, hogy menedékkérőket zaklasson, az már pontosan olyan dolog, ami ellen a Facebooknak fel kellene lépnie. Bár már egy ideje pontosan erre a célra is használják a mesterséges intelligenciát, csak hát közben a szélsőségesek is tanulják, hogyan lehet kicselezni az algoritmusokat.