Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Adatbázis készült a trianoni menekültekről

2019.05.31. 08:31

Több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált a Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével, valamint a Noran Libro kiadóval, amiben nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is lehet keresni. Ez a 15 ezer családfő a sok százezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

A 400-420 ezer menekült jellemzésére a korban és azóta is sokszor használták a „vagonlakó” megjelölést, jóllehet, csak töredékük (körülbelül 12-14 százalékuk) lakott hosszabb ideig a rendező pályaudvarok és a budapesti, illetve vidéki vasútállomások vágányaira félretolt kocsikban. A legtöbbször tömegszállásokon, barakkokban, iskolákban, kaszárnyákban szállásolták el őket, és a húszas évektől Budapesten, illetve vidéki nagyvárosokban új lakótelepek épültek számukra, mint például a budapesti Pongrác- vagy a miskolci Vay-telep.

Az elkészült adatbázis alapját a Magyar Országos Levéltár MÁV-iratanyagában őrzött listák, egyéb levéltári dokumentumok, a helyi sajtó, a menekültek érkezését 1920–1921-ben dokumentáló Erdélyi Hírek című lap alapján állították össze. 

Kiderült, kik voltak, mivel foglalkoztak ezek az emberek

Nincs mindenre kiterjedő társadalomtörténeti vizsgálat az adatbázisban szereplő emberekről, de a most fellelhető iratok alapján többségük állami, vármegyei, városi tisztviselő, illetve állami vállalat (MÁV, posta) alkalmazottja volt, akinek el kellett hagynia a szomszédos országokhoz csatolt területeket.

A listában feltűnő az olyan települések súlya, amelyek fontos vasúti vagy közlekedési csomópontok voltak (például az erdélyi Piski vagy a felvidéki Zsolna). A hivatalos statisztika mintegy 350 ezer főt tart nyilván menekültként, akiknek csaknem 60 százaléka  Erdélyből és Kelet-Magyarországról települt át a trianoni országba.

A most közölt adatbázisban az első érkezőt 1918 elején regisztrálták, az utolsót 1928-ban, többségük 1920 vége előtt érkezett, amikor a magyar kormány drasztikusan megszigorította a beköltözés feltételeit, de a húszas évek során folyamatosan érkeztek repatriáltak, egyre csökkenő számban. 

Az adatbázisban nemcsak neveket és névtöredékeket, de foglalkozásokat is be lehet írni, csoportosítani lehet  a távozás és az érkezés helye szerint is az egyéneket.