László
21 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az egyik legelterjedtebb szexuális vírus ellen az óvszer is alig véd

GettyImages-665129194
2019.06.12. 14:23

A méhnyakrák a negyedik vezető halálok a világban. Magyarországon évente 1300 nőt diagnosztizálnak a betegséggel az orvosok. A rendszeres szűrés és a korai diagnózis javíthatja a leginkább a túlélési esélyeket, és szerencsére ma már nagyon hatékony és kifejezetten megbízható, otthon is elvégezhető tesztek léteznek. A megelőzés kérdésében egyre több szakember javasolja a HPV elleni védőoltást, akár felnőtt korban is. Az utóbbi években egyre több szó esik a humán papillomavírusról, és vele együtt védőoltásról, tesztekről - mégis rengeteg a tévhit és a bizonytalanság a köztudatban.

Hogyan terjed?

Az egész világot tekintve a HPV az egyik legelterjedtebb, szexuális úton terjedő vírus. A becslések szerint az emberek 50-80 százaléka átesik a fertőzésen élete során, és tünet nélkül le is győzi azt a szervezete. Ez a szerencsésebb kimenetel. Akkor van gond, ha a vírusok fennmaradnak a szervezetben. A vírus azért is alattomos, mert nem feltétlenül okoz tüneteket, bár megjelenhetnek szemölcsök, ezek nem okoznak daganatot.

A magas daganatkeltő kockázatot jelentő vírustörzsek jelenléte a szervezetben viszont csak szűréssel mutatható ki.

A fertőzés sokszor tünetmentes, így a HPV vírust hordozó férfi vagy nő az esetek nagy részében nincs tudatában az érintettségének, és tovább terjeszti a fertőzést. Bár bőr-bőr kontaktussal terjed, de a tudomány jelenlegi álláspontja szerint nem terjed át tárgyról emberre (például a mosdóhasználat során, vagy a metrókapaszkodó sem fertőz meg embereket), és egy egyszerű kézfogás sem jelent veszélyt. Viszont azt is jó tudni, hogy pont emiatt az óvszer is csak olyan 50-70 százalékos védelmet jelent a fertőzés ellen.

Az egyik leggyakoribb tévhit a HPV-vel kapcsolatban az, hogy csak méhnyakrákot okoz, ezért a férfiakat nem is érinti az egész. Ezzel szemben fertőzés mindkét nemet érinti, és nem csak méhnyakrákot, de számos más rákos megbetegedést okozhat mindkét nemnél. Valójában a HPV által okozott rákos megbetegedések közel 30 százaléka a férfiakat érinti

Az oltás jó. Mindenkinek.

Az általunk megkérdezett szakértők egyöntetűen állítják, hogy az oltás mindenki számára jó. “A HPV-oltáshoz még csak nem is szükséges előzetesen ellenőrizni, hogy HPV-negatív legyen az illető, és 30 éves kor felett is érdemes beadatni” - mondta az Indexnek dr. Kerepesi Judit, a Budai Egészségközpont nőgyógyász-szakorvosa.

Magyarországon a HPV-fertőzés elleni iskolai oltási program 2014-ben indult,  és minden évben a hetedikes lányok szülei kérhetik az oltást. 2018 óta kilenckomponensű hatóanyaggal oltják a 12 éves lányokat. Egy hasonló programmal Skóciában szinte teljesen sikerült eltörölni a méhnyakrákot, Magyarországon azonban a 2017/2018-as tanévben 10 ezer szülő mondott nemet a védőoltásra. Az, hogy a szülők negyede nemet mond az oltásra, nagyon magas. Egy angliai kutatás szerint a legtöbben félnek és nem bíznak az oltásban, és vannak, akik szerint ez az egész a felelőtlen szexuális életmódot támogatja.

Pedig a HPV elleni oltás nem úgy működik, ahogyan a többi, azaz nem legyengített vírust tartalmaz, így fertőzést nem képes okozni, viszont véd a HPV méhnyakrákot okozó típusai közül több ellen.

Világszerte egyre több országban vonják be a fiúkat is a HPV elleni oltási programokba, és az év elején a magyar kormány is tett ígéretet arra vonatkozóan, hogy kiterjeszti a Nemzeti Immunizációs Programot a 12 éves fiúkra. Egyelőre azonban csak helyi, önkormányzati kezdeményezések vannak, Székesfehérváron például a 12 éves fiúk önkormányzati támogatással, ingyenesen kapják meg a HPV elleni kilenckomponensű oltást.

Az ANTSZ tájékoztatása szerint a méhnyakrák mintegy 70%-ért a 16-os és a 18-as HPV típus felelős, ezek ellen az összes forgalomban lévő védőoltás véd. “Az oltás nem okoz HPV-fertőzést, sem rákos megbetegedést, a hormonális működést nem befolyásolja, hiszen nem tartalmazza a vírust, csak annak egy burok fehérjéjét, ami úgy működik, mint egy rendszámtábla: segít a szervezetnek felismerni a kórokozót. Bár minden gyógyszer vagy beavatkozás járhat mellékhatásokkal, a HPV elleni vakcina a klinikai vizsgálatokban és a való életben is biztonságosnak bizonyult.” - erősítette meg az Index megkeresésére Dr. Dániel Andrea az MSD Pharma Orvosigazgatója.

Gyakori tévhit, hogy aki egyszer átesett a fertőzésen, az védett marad, mintha bárányhimlőről lenne szó. Ezzel szemben ha már egyszer megfertőződött valaki egy adott HPV-típussal, nagy eséllyel ismét újra fertőződhet azonos típussal akkor is, ha azt a fertőzést egyszer már legyőzte a szervezet. HPV ellen nem alakul ki tartós védettség, azaz minden korosztályban kialakulhat a megbetegedés, tartós immunválasz hiányában. Az oltás akkor nyújtja a legnagyobb védelmet, ha még a szexuális élet megkezdése előtt megkapja a gyerek, de akkor sincs gond, ha később kéri, akár olyan ember is, akinek már volt fertőzése.

Annak is, aki már fertőzött vagy egyszer már legyőzte

A Járványmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlása szerint azoknak is érdemes HPV elleni védőoltást kapniuk, akik HPV-fertőzöttek, vagy már kialakult náluk a rákmegelőző állapot. Bár az oltás nem gyógyítja meg a fennálló fertőzést vagy rákmegelőző állapotot és nem tudja meggyógyítani a már kialakult megbetegedést, megvédhet más, magas kockázatú HPV-típusoktól, vagy az újrafertőződéstől. A fennálló fertőzés vagy a rákmegelőző állapot kezelése más módszerekkel történik a szakorvos döntése alapján.

Azt sem tudja biztosan jelenleg a tudomány, hogy van-e lappangási ideje, vagyis ha a szervezetbe bejutott a vírus, azonnal kimutatható-e - de a szakemberek szerint egy hét után már egészen biztosan kimutatható a vírus jelenléte a szervezetben.

A szűrés tényleg életeket menthet

A korai diagnózis és a rendszeres szűrés lehet annak a záloga, hogy minél kevesebb ember haljon meg a HPV okozta rákos megbetegedésben. Az már jó, ha a nők rendszeresen járnak citológiai szűrésre, de nem biztos, hogy elég is. Ez a vizsgálat ugyanis nem a vírus jelenlétét mutatja ki, hanem a rákmegelőző állapotra utaló gyanús jeleket.

Ma Magyarországon a sejtkenet-szűrés ingyenes: 25 és 60 éves kor között 3 évente jogosult miden nő erre, pedig az ideális az évenkénti szűrés lenne már 18 éves kortól. Ha egy ilyen szűrésen az eredmények alapján felmerül a daganatképződés lehetősége, akkor HPV-tesztet végeznek, és ezt fizeti az OEP. Vagyis az állami rendszerben fordítva gondolkoznak egyelőre. A szakemberek viszont azt sürgetnék, hogy 30 éves kor felett HPV-alapú legyen a szűrés.

A HPV szűrésre nem ingyenes módszerek is rendelkezésre állnak, van olyan is, amihez gyakorlatilag el sem kell menni orvoshoz, hanem otthon is elvégezhető.

“Hagyományos sejtkenet vizsgálat során a nőgyógyász a méhnyakat feltárva, a méhnyak felszínéről és nyakcsatornájából sodor le sejteket, ezeket elemzik a citológusok. Tehát ők a sejtekről mondanak véleményt, az alakjukból mondják meg, hogy a háttérben a rák előtti állapot megjelenhetett-e. Mikor önmintát vesz le egy nő, akkor nem sejtelemzés történik, hanem magát a HPV-fertőzést elemzik, a vírus örökítőanyagát keresik. Ez annyiban más, hogy már egyetlen vírus kimutatására is alkalmas. Fontos tudni azonban, hogy önmagában a vírus jelenléte nem jelenti azt, hogy ott rák, vagy rák előtti állapot van. Ha kiderül, hogy van magas kockázatú HPV-fertőzés a háttérben, akkor a következő teszt mutatja meg, hogy elindított-e vírusfertőzés daganatképződést vagy sem, azaz a vírusfertőzés okozta daganatképződés folyamatait mutatja ki. Ez érzékenyebb vizsgálat mint a sejttan, ami csak akkor tudja kimutatni a HPV jelenlétét, ha már a sejtekben elváltozást okozott” - foglalta össze az önvizsgálati módszert dr. Koiss Róbert, a Szent István Kórház szülész-nőgyógyásza, klinikai onkológus főorvosa.

Azokkal a vírusfajtákkal kell foglalkozni, amikről bizonyították, hogy daganatképző potenciállal bírnak. A méhnyakszűrésnek az a jelentősége, hogy még idejekorán, súlyos fokú rák előtti állapotban feltárják a betegséget, és egy kisműtéti beavatkozással - a folyamatot megállítva - a méhnyakrák kialakulásának kockázatát nullára csökkenthetik.  

Otthon is elvégezhető a szűrés, legalábbis a mintavétel

Nyíri Miklós mesélt az ő tesztjükről, illetve a szolgáltatásról, ami egyelőre csak a webshopon keresztül érhető el  Az önmintavételi eszköz használatához nem kell nagyobb ügyesség, mint egy tampon használatához. A nők 95 százalék feletti arányban jól is tudják használni. Ha a minta pozitív eredményt mutat, azaz kiderül, hogy a vírus jelen van a szervezetben, a következő lépés a biomarker teszt, amivel már azt is ki tudják mutatni, hogy a vírus elindított-e daganatképződést, azaz a HPV okozott-e olyan elváltozást, ami miatt műtétre lehet szükség. Ez a teszt náluk 20 ezer forintba kerül. A hét legveszélyesebb rizikófaktorú HPV-típust egyenként, másik hetet pedig csoportban mutatja ki a HPV-teszt. 

Untitled-6
Fotó: neumannlabs.com

De miért csak 30 év felett, és miért csak nőket?

A világon mindenhol, ahol HPV-szűrésről beszélünk, csak 25-30 év feletti kortól kezdik el szűrni a nőket. “30 éves kor előtt a méhnyak hámjának éretlenségéből adódóan nagyon magas a vírusátfertőzöttség. Ehhez nem kell gyakori partnerváltás, egyszerűen ilyen a méhnyak struktúrája, vagyis könnyen bejut a vírus, könnyen sokszorozódik, de a sejtek nem alakulnak át daganattá.  Ezért ebben az életkorban a HPV-szűrés, mint elsődleges szűrővizsgálati módszer sok álpozitív eredménnyel járna. 30 éves kor felett viszont a méhnyak hámja átalakul, és már kevésbé védtelen a HPV fertőzésre. Ha ilyenkor alakul ki a HPV-fertőzés, az sokkal veszélyesebbnek tekintendő, mert gyakrabban alakít ki rák előtti állapotot.” - folytatta dr. Koiss.

Dr. Kerepesi Judit arról mesélt nekünk, hogy a férfiak esetében a szűrés azért nehezebb, mert álnegatív eredményeket hozhat. Nagyon nehéz kimutatni a vírus jelenlétét, pedig sok ország sok kutatócsoportja foglalkozik azzal, hogy minél hatékonyabb és megbízhatóbb tesztek legyenek elérhetőek a férfiaknak is.

A nőgyógyászati szűrés még mindig nagyon fontos

Azt az összes szakértőnk hangsúlyozta, hogy a nőgyógyászati vizsgálat mennyire fontos. “Aki elvégzi az önmintavételi  tesztet, és negatív eredményt kap, tehát nincs a szervezetében magas kockázatú vírusfertőzés, annál a méhnyakrák előtti állapot kialakulásának a valószínűsége szinte nulla. Viszont ha a vizsgálat eredménye pozitív, és a következő vizsgálat is azt mondja ki, hogy igen, a fertőzés elindított egy daganatképződési folyamatot, akkora páciens nagyobb eséllyel ébred rá arra, hogy el kell mennie nőgyógyászhoz, és meg kell bizonyosodnia róla, hogy valóban fennáll-e a rákképződés lehetősége” - mondja dr. Koiss Róbert. Ez a méhnyakszűrés lényege, de a nőgyógyászati vizsgálatnak más fontos szerepe is van. Azzal szűrhetőek ki olyan betegségek mint a méhtest daganatos elváltozásai, petefészek-daganat, szeméremtesti elváltozások, mióma, endometrózis, amiket ez a teszt nem mutat ki, ezért a nőgyógyászati vizsgálatokon való részvétel továbbra is javasolt mindenkinek.

Azt is érdemes tudni, hogy 100 százalékos pontosságú rákszűrés nem létezik -  de dr. Kerepesi Judit megnyugtatott mindenkit, hogy figyelembe véve azt, hogy a fertőzés és a rák kialakulása között évek is eltelhetnek, rendszeres, évenkénti szűrés esetén igen nagy a valószínűsége annak, hogy még azelőtt ki lehet mutatni arák megelőző állapotot, hogy bármilyen komolyabb problémát okozhatna. 

(Borítókép: HPV elleni oltóanyag fecskendője. Fotó:  The Washington Post / Getty Images Hungary)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!