Jusztin
22 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Az egyik legelterjedtebb szexuális vírus ellen az óvszer is alig véd

GettyImages-665129194
2019.06.12. 14:23

A méhnyakrák a negyedik vezető halálok a világban. Magyarországon évente 1300 nőt diagnosztizálnak a betegséggel az orvosok. A rendszeres szűrés és a korai diagnózis javíthatja a leginkább a túlélési esélyeket, és szerencsére ma már nagyon hatékony és kifejezetten megbízható, otthon is elvégezhető tesztek léteznek. A megelőzés kérdésében egyre több szakember javasolja a HPV elleni védőoltást, akár felnőtt korban is. Az utóbbi években egyre több szó esik a humán papillomavírusról, és vele együtt védőoltásról, tesztekről - mégis rengeteg a tévhit és a bizonytalanság a köztudatban.

Hogyan terjed?

Az egész világot tekintve a HPV az egyik legelterjedtebb, szexuális úton terjedő vírus. A becslések szerint az emberek 50-80 százaléka átesik a fertőzésen élete során, és tünet nélkül le is győzi azt a szervezete. Ez a szerencsésebb kimenetel. Akkor van gond, ha a vírusok fennmaradnak a szervezetben. A vírus azért is alattomos, mert nem feltétlenül okoz tüneteket, bár megjelenhetnek szemölcsök, ezek nem okoznak daganatot.

A magas daganatkeltő kockázatot jelentő vírustörzsek jelenléte a szervezetben viszont csak szűréssel mutatható ki.

A fertőzés sokszor tünetmentes, így a HPV vírust hordozó férfi vagy nő az esetek nagy részében nincs tudatában az érintettségének, és tovább terjeszti a fertőzést. Bár bőr-bőr kontaktussal terjed, de a tudomány jelenlegi álláspontja szerint nem terjed át tárgyról emberre (például a mosdóhasználat során, vagy a metrókapaszkodó sem fertőz meg embereket), és egy egyszerű kézfogás sem jelent veszélyt. Viszont azt is jó tudni, hogy pont emiatt az óvszer is csak olyan 50-70 százalékos védelmet jelent a fertőzés ellen.

Az egyik leggyakoribb tévhit a HPV-vel kapcsolatban az, hogy csak méhnyakrákot okoz, ezért a férfiakat nem is érinti az egész. Ezzel szemben fertőzés mindkét nemet érinti, és nem csak méhnyakrákot, de számos más rákos megbetegedést okozhat mindkét nemnél. Valójában a HPV által okozott rákos megbetegedések közel 30 százaléka a férfiakat érinti

Az oltás jó. Mindenkinek.

Az általunk megkérdezett szakértők egyöntetűen állítják, hogy az oltás mindenki számára jó. “A HPV-oltáshoz még csak nem is szükséges előzetesen ellenőrizni, hogy HPV-negatív legyen az illető, és 30 éves kor felett is érdemes beadatni” - mondta az Indexnek dr. Kerepesi Judit, a Budai Egészségközpont nőgyógyász-szakorvosa.

Magyarországon a HPV-fertőzés elleni iskolai oltási program 2014-ben indult,  és minden évben a hetedikes lányok szülei kérhetik az oltást. 2018 óta kilenckomponensű hatóanyaggal oltják a 12 éves lányokat. Egy hasonló programmal Skóciában szinte teljesen sikerült eltörölni a méhnyakrákot, Magyarországon azonban a 2017/2018-as tanévben 10 ezer szülő mondott nemet a védőoltásra. Az, hogy a szülők negyede nemet mond az oltásra, nagyon magas. Egy angliai kutatás szerint a legtöbben félnek és nem bíznak az oltásban, és vannak, akik szerint ez az egész a felelőtlen szexuális életmódot támogatja.

Pedig a HPV elleni oltás nem úgy működik, ahogyan a többi, azaz nem legyengített vírust tartalmaz, így fertőzést nem képes okozni, viszont véd a HPV méhnyakrákot okozó típusai közül több ellen.

Világszerte egyre több országban vonják be a fiúkat is a HPV elleni oltási programokba, és az év elején a magyar kormány is tett ígéretet arra vonatkozóan, hogy kiterjeszti a Nemzeti Immunizációs Programot a 12 éves fiúkra. Egyelőre azonban csak helyi, önkormányzati kezdeményezések vannak, Székesfehérváron például a 12 éves fiúk önkormányzati támogatással, ingyenesen kapják meg a HPV elleni kilenckomponensű oltást.

Az ANTSZ tájékoztatása szerint a méhnyakrák mintegy 70%-ért a 16-os és a 18-as HPV típus felelős, ezek ellen az összes forgalomban lévő védőoltás véd. “Az oltás nem okoz HPV-fertőzést, sem rákos megbetegedést, a hormonális működést nem befolyásolja, hiszen nem tartalmazza a vírust, csak annak egy burok fehérjéjét, ami úgy működik, mint egy rendszámtábla: segít a szervezetnek felismerni a kórokozót. Bár minden gyógyszer vagy beavatkozás járhat mellékhatásokkal, a HPV elleni vakcina a klinikai vizsgálatokban és a való életben is biztonságosnak bizonyult.” - erősítette meg az Index megkeresésére Dr. Dániel Andrea az MSD Pharma Orvosigazgatója.

Gyakori tévhit, hogy aki egyszer átesett a fertőzésen, az védett marad, mintha bárányhimlőről lenne szó. Ezzel szemben ha már egyszer megfertőződött valaki egy adott HPV-típussal, nagy eséllyel ismét újra fertőződhet azonos típussal akkor is, ha azt a fertőzést egyszer már legyőzte a szervezet. HPV ellen nem alakul ki tartós védettség, azaz minden korosztályban kialakulhat a megbetegedés, tartós immunválasz hiányában. Az oltás akkor nyújtja a legnagyobb védelmet, ha még a szexuális élet megkezdése előtt megkapja a gyerek, de akkor sincs gond, ha később kéri, akár olyan ember is, akinek már volt fertőzése.

Annak is, aki már fertőzött vagy egyszer már legyőzte

A Járványmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlása szerint azoknak is érdemes HPV elleni védőoltást kapniuk, akik HPV-fertőzöttek, vagy már kialakult náluk a rákmegelőző állapot. Bár az oltás nem gyógyítja meg a fennálló fertőzést vagy rákmegelőző állapotot és nem tudja meggyógyítani a már kialakult megbetegedést, megvédhet más, magas kockázatú HPV-típusoktól, vagy az újrafertőződéstől. A fennálló fertőzés vagy a rákmegelőző állapot kezelése más módszerekkel történik a szakorvos döntése alapján.

Azt sem tudja biztosan jelenleg a tudomány, hogy van-e lappangási ideje, vagyis ha a szervezetbe bejutott a vírus, azonnal kimutatható-e - de a szakemberek szerint egy hét után már egészen biztosan kimutatható a vírus jelenléte a szervezetben.

A szűrés tényleg életeket menthet

A korai diagnózis és a rendszeres szűrés lehet annak a záloga, hogy minél kevesebb ember haljon meg a HPV okozta rákos megbetegedésben. Az már jó, ha a nők rendszeresen járnak citológiai szűrésre, de nem biztos, hogy elég is. Ez a vizsgálat ugyanis nem a vírus jelenlétét mutatja ki, hanem a rákmegelőző állapotra utaló gyanús jeleket.

Ma Magyarországon a sejtkenet-szűrés ingyenes: 25 és 60 éves kor között 3 évente jogosult miden nő erre, pedig az ideális az évenkénti szűrés lenne már 18 éves kortól. Ha egy ilyen szűrésen az eredmények alapján felmerül a daganatképződés lehetősége, akkor HPV-tesztet végeznek, és ezt fizeti az OEP. Vagyis az állami rendszerben fordítva gondolkoznak egyelőre. A szakemberek viszont azt sürgetnék, hogy 30 éves kor felett HPV-alapú legyen a szűrés.

A HPV szűrésre nem ingyenes módszerek is rendelkezésre állnak, van olyan is, amihez gyakorlatilag el sem kell menni orvoshoz, hanem otthon is elvégezhető.

“Hagyományos sejtkenet vizsgálat során a nőgyógyász a méhnyakat feltárva, a méhnyak felszínéről és nyakcsatornájából sodor le sejteket, ezeket elemzik a citológusok. Tehát ők a sejtekről mondanak véleményt, az alakjukból mondják meg, hogy a háttérben a rák előtti állapot megjelenhetett-e. Mikor önmintát vesz le egy nő, akkor nem sejtelemzés történik, hanem magát a HPV-fertőzést elemzik, a vírus örökítőanyagát keresik. Ez annyiban más, hogy már egyetlen vírus kimutatására is alkalmas. Fontos tudni azonban, hogy önmagában a vírus jelenléte nem jelenti azt, hogy ott rák, vagy rák előtti állapot van. Ha kiderül, hogy van magas kockázatú HPV-fertőzés a háttérben, akkor a következő teszt mutatja meg, hogy elindított-e vírusfertőzés daganatképződést vagy sem, azaz a vírusfertőzés okozta daganatképződés folyamatait mutatja ki. Ez érzékenyebb vizsgálat mint a sejttan, ami csak akkor tudja kimutatni a HPV jelenlétét, ha már a sejtekben elváltozást okozott” - foglalta össze az önvizsgálati módszert dr. Koiss Róbert, a Szent István Kórház szülész-nőgyógyásza, klinikai onkológus főorvosa.

Azokkal a vírusfajtákkal kell foglalkozni, amikről bizonyították, hogy daganatképző potenciállal bírnak. A méhnyakszűrésnek az a jelentősége, hogy még idejekorán, súlyos fokú rák előtti állapotban feltárják a betegséget, és egy kisműtéti beavatkozással - a folyamatot megállítva - a méhnyakrák kialakulásának kockázatát nullára csökkenthetik.  

Otthon is elvégezhető a szűrés, legalábbis a mintavétel

Nyíri Miklós mesélt az ő tesztjükről, illetve a szolgáltatásról, ami egyelőre csak a webshopon keresztül érhető el  Az önmintavételi eszköz használatához nem kell nagyobb ügyesség, mint egy tampon használatához. A nők 95 százalék feletti arányban jól is tudják használni. Ha a minta pozitív eredményt mutat, azaz kiderül, hogy a vírus jelen van a szervezetben, a következő lépés a biomarker teszt, amivel már azt is ki tudják mutatni, hogy a vírus elindított-e daganatképződést, azaz a HPV okozott-e olyan elváltozást, ami miatt műtétre lehet szükség. Ez a teszt náluk 20 ezer forintba kerül. A hét legveszélyesebb rizikófaktorú HPV-típust egyenként, másik hetet pedig csoportban mutatja ki a HPV-teszt. 

Untitled-6
Fotó: neumannlabs.com

De miért csak 30 év felett, és miért csak nőket?

A világon mindenhol, ahol HPV-szűrésről beszélünk, csak 25-30 év feletti kortól kezdik el szűrni a nőket. “30 éves kor előtt a méhnyak hámjának éretlenségéből adódóan nagyon magas a vírusátfertőzöttség. Ehhez nem kell gyakori partnerváltás, egyszerűen ilyen a méhnyak struktúrája, vagyis könnyen bejut a vírus, könnyen sokszorozódik, de a sejtek nem alakulnak át daganattá.  Ezért ebben az életkorban a HPV-szűrés, mint elsődleges szűrővizsgálati módszer sok álpozitív eredménnyel járna. 30 éves kor felett viszont a méhnyak hámja átalakul, és már kevésbé védtelen a HPV fertőzésre. Ha ilyenkor alakul ki a HPV-fertőzés, az sokkal veszélyesebbnek tekintendő, mert gyakrabban alakít ki rák előtti állapotot.” - folytatta dr. Koiss.

Dr. Kerepesi Judit arról mesélt nekünk, hogy a férfiak esetében a szűrés azért nehezebb, mert álnegatív eredményeket hozhat. Nagyon nehéz kimutatni a vírus jelenlétét, pedig sok ország sok kutatócsoportja foglalkozik azzal, hogy minél hatékonyabb és megbízhatóbb tesztek legyenek elérhetőek a férfiaknak is.

A nőgyógyászati szűrés még mindig nagyon fontos

Azt az összes szakértőnk hangsúlyozta, hogy a nőgyógyászati vizsgálat mennyire fontos. “Aki elvégzi az önmintavételi  tesztet, és negatív eredményt kap, tehát nincs a szervezetében magas kockázatú vírusfertőzés, annál a méhnyakrák előtti állapot kialakulásának a valószínűsége szinte nulla. Viszont ha a vizsgálat eredménye pozitív, és a következő vizsgálat is azt mondja ki, hogy igen, a fertőzés elindított egy daganatképződési folyamatot, akkora páciens nagyobb eséllyel ébred rá arra, hogy el kell mennie nőgyógyászhoz, és meg kell bizonyosodnia róla, hogy valóban fennáll-e a rákképződés lehetősége” - mondja dr. Koiss Róbert. Ez a méhnyakszűrés lényege, de a nőgyógyászati vizsgálatnak más fontos szerepe is van. Azzal szűrhetőek ki olyan betegségek mint a méhtest daganatos elváltozásai, petefészek-daganat, szeméremtesti elváltozások, mióma, endometrózis, amiket ez a teszt nem mutat ki, ezért a nőgyógyászati vizsgálatokon való részvétel továbbra is javasolt mindenkinek.

Azt is érdemes tudni, hogy 100 százalékos pontosságú rákszűrés nem létezik -  de dr. Kerepesi Judit megnyugtatott mindenkit, hogy figyelembe véve azt, hogy a fertőzés és a rák kialakulása között évek is eltelhetnek, rendszeres, évenkénti szűrés esetén igen nagy a valószínűsége annak, hogy még azelőtt ki lehet mutatni arák megelőző állapotot, hogy bármilyen komolyabb problémát okozhatna. 

(Borítókép: HPV elleni oltóanyag fecskendője. Fotó:  The Washington Post / Getty Images Hungary)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!