Pótolható senkiknek érzik magukat a Facebook moderátorai

Keith Utley a parti őrségnél szolgált, majd miután leszerelt, Facebook-moderátorként kezdett el dolgozni. Az ismerősei szerint Utley imádta a családját, a két kislányának élt, és nagyon szeretett segíteni az embereknek. A munkájában a Facebook legsötétebb bugyrát felügyelte, és gyűlöletbeszédeket, gyilkosságokat, gyerekpornót moderált naphosszat. Éjjeli műszakban dolgozott a kollégáival, hatalmas nyomás alatt. Ha nem lett volna elég az, amit moderálni kellett, ott volt a teljesítménykényszer.

Ha nem feleltek meg a Facebook által elvárt követelményeknek, veszélybe került a munkájuk, és a főnökeik folyamatosan kihajtották belőlük a lelket is. Az egyik főnöke azt mondta, ő folyamatosan próbálta terelgetni és a lelkére is hatni, de elismerte, hogy nagyon nagy volt a kollégáján a nyomás, aki ezt jelezte is a feletteseinek.

Egyik éjjel ráborult a gépére. A kollégái akkor vették észre, hogy baj van, amikor elkezdett lecsúszni a székről. Azonnal megkezdték az újraélesztést, de az épületben nem volt defibrillátor, meg kellett várni vele a mentők kiérkezését. Mivel az épület nincs rendesen kitáblázva és nem volt kivilágítva, a mentők nehezen találtak oda, és későn tudtak elkezdeni foglalkozni a férfival, akinek addigra már kékült a feje. A mentők kórházba szállították, miközben a munkatársak egy része gépiesen továbbra is a kommenteket intézte, hogy ne veszítsék el az állásukat. Mások a pihenőben sírtak és imádkoztak.

Közben a főnökség azt mondta a kollégáknak, hogy jól van, minden rendben lesz. A kollégái akkor tudták meg, hogy meghalt, mikor később Utley apja bement a fia holmijáért.

Három Facebook-moderátor szegte meg a titoktartási záradékát, és nagyon hosszan mesélt a Verge-nek arról, milyen körülmények között kell dolgozniuk.

A Facebook moderálási elveinek betartását a cég alvállalkozókon keresztül intézi, az egyik legnagyobb bedolgozójuk a Cognizant, akik ellen mér több vád is felmerült. A phoenixi irodáról már mi is írtunk , itt a dolgozók elmondása szerint

• kizsákmányolják a dolgozókat, akik nagyon keveset keresnek (évi 28 ezer dollár azaz évi 8 millió forint),
• semmilyen mentális vagy fizikai segítséget nem kapnak,
• naponta csak 2×15 perc szünetet tarthatnak és egy 30 perces ebédszünetet kapnak,
• napi 9 percet szánhatnak feltöltődésre,
• sokaknál poszttraumás stresszt diagnosztizáltak,
• néhányukat beszippantottak a konspirációs elméletek,
• van, aki fegyverrel jár dolgozni, mert fél,
• nemrég ágyi poloskák is megjelentek, idén másodjára. Amikor megkérdezték a dolgozók, hogy abban az esetben, ha a lakásuk is megfertőződik, fizetik-e az irtás költségét, az volt a hivatalos válasz, hogy ágyi poloskák minden olyan helyen előfordulnak, ahol sok ember van együtt. Mint például egy munkahelyen.

Mint most kiderült, a tampai irodában még ennél is rosszabbak a körülmények. A munkaállomások koszosak, az ígéretekből, fizetésemelésekből, bónuszokból soha nem valósul meg semmi. Az elvárás magas, ugyanakkor a főnökség egyáltalán nem foglalkozik a szexuális zaklatásokkal, diszkrimációkkal. A munkahelyen rengetegen szívnak marihuánát, a dolgozókkal pedig folyamatosan azt érzékeltetik, hogy bármikor lecserélhetők.

Itt halt meg Utley, akinek semmilyen megemlékezést nem tartottak, hanem egy értekezleten elmondták a halálhírét, és azonnal hozzá is tették, hogy az egészségügyi állapota nem függ össze a munkavégzésével.

Elemzőket keresnek, akik aztán a Facebooknál dolgozhatnak majd

A 23 éves Shawn Speagle egy állásbörzén találkozott a Cognizanttal. Azt mondták neki, hogy elemzőket keresnek, akiknek esetleg néha be kell segíteni a moderálásba is, de a munka jellege miatt később akár a Facebook munkatársa is lehet. Már a képzésen furcsa volt, hogy egy szó sem esett az elemzésről, csak a moderálási elvekről, később egyértelművé vált, hogy kamu volt az elemzői állás, teljes munkaidejében gyűlöletbeszédet kell moderálnia. A Cognizant vezetői tagadják, hogy ne mondanák el mindenkinek, hogy milyen munkára keresnek embereket.

Az első napokban egy olyan videót kellett megnéznem, ahol három fiatal talál egy iguánát. A farkánál fogva felemelik, és addig verik, amíg felismerhetetlen massza nem lesz belőle. Az iguána üvölt és sír, én ilyet még nem láttam, de azok csak nem hagyják abba a verést

- meséli az elemzőnek jelentkező Speagle, aki egyébként állatmenhelyeken szokott önkénteskedni. A főnökei szerint ez a videó fennmaradhat az interneten, azzal magyarázták a döntést, hogy így a hatóságok egyszerűbben elfoghatják az állatkínzókat. De a videó hetente újra felbukkan, és minden egyes alkalommal végig kell néznie, miközben egyértelmű, hogy semmilyen hatóság nem tesz semmit, hogy kézre kerítse a tetteseket. 

Mostanra addig jutott, hogy naponta csak három órát tud aludni. A hatóságokat rendszeresen értesíti, amikor gyilkosságot, gyerekpornót lát, de akkor is szólt, amikor két nő marihuánás cigit adott egy totyogó kisgyereknek. Ennek ellenére nem tud olyan esetről, amikor közbeavatkoztak volna. Volt már pszichológusnál, aki poszt-traumás stresszel kezeli. 

Sokaknak ez az első munkahelye, ahova a bónuszokkal és kiszámítható munkaidővel csábítják az embereket. A fizetés itt az alig 9 dolláros minimál órabér helyett 15 dollár, ezért sokan elvállalják a feladatot, és mivel különösebben senki sem ellenőrzi, hogy mentálisan alkalmasak-e a munkakörre, csak később derül ki, hogy nyilvánvalóan nem azok. A dolgozók szerint ők csak székekbe ültetett testek, semmit nem jelentenek a cégnek. 

Mint egy középiskola

A legtöbb dolgozó úgy jellemezte a tampai irodát, mintha egy középiskola lenne, ahol mindennaposak a megalázások, a verbális és fizikai harcok, a románcok. A vezetők úgy viselkednek, mintha tanárok lennének, és olyan leveleket írogatnak az alkalmazottaknak, hogy ne öltözzenek úgy, mintha egy éjszakai klubba készülnének. Mindennapos a lopás, nem csak az irodai hűtőből és automatából, de a dolgozók egymás értékeit is ellopják. A falon olyan feliratok vannak, hogy hogyan kell használni a mosdót, amiben arra is külön felhívják a figyelmet, hogy

A dolgozók szerint a mosdók büdösek, szennyezettek. Öt műszak van, senkinek nincs fix helye, ezért a munkaállomások is undorítóak. Körömdarabok, takony és fanszőrzet is szokott lenni az asztalokon, és mivel betegszabadság sincs - sőt ki is rúgják az alkalmazottakat ha túl sokat jelentenek beteget -, így sokan betegen is dolgoznak. Mivel folyamatosan monitorozzák, hogy mennyi időt töltenek a gép előtt, ha túl sokat mennek a mosdóba, azzal azt kockáztatják, hogy figyelmeztetést kapnak, vagy kirúgják őket. “Mikor nagyon rosszul voltam, a főnököm hozott egy kukát, hogy abba tudjak hányni - mesélte az egyik munkatárs. Sőt:

• A jelentések szerint egy sztómazsákos munkatársat nem engedtek a főnökei el a mosdóba, hogy kiürítse azt. Aztán amikor összepiszkolta a környezetét, hangosan kinevették.
• Egy embert meglőttek az épület előtt, akkor kapott szabadságot. Amikor újra megtámadták, szintén az épület előtt, már inkább kirúgták.
• Előbbi eset annak fényében fura, hogy egy dolgozó a Facebookon élő adásban arról beszélt, hogy legszívesebben szétverné az egyik főnöke fejét, de nem rúgták ki, mert azt mondta, hogy csak viccelt.

Nem tudnak segíteni

Bár van pszichológiai segítség, de a terapeuták saját bevallásuk szerint sem tudnak segíteni. A dolgozók nem tudják feldolgozni, azt, amiket látnak, miközben azon aggódnak, hogy elvesztik a megélhetést jelentő munkájukat. “Minden videóból minimum 20-30 másodpercet meg kell néznünk. Egy videóban egy kislány szerveit vették ki, miközben a gyerek még élt” - mesélte az egyik alkalmazott, milyen traumákon kellene túljutnia napi szinten. Elmondása szerint egyszer egy hasonló eset után terápiaként adtak neki egy adag legót, amiből épített egy házat meg egy rakétát, de nyilvánvalóan nem lett jobban.

Akkora a fluktáció, hogy csak a főnökség csak “piros táskás napoknak” hívja azokat a napokat, amikor a kilépők a személyes dolgait összeszedik. Vannak, akik kilépnek, de sokakat kirúgnak, mert például túl sokszor mentek el a mosdóba, de szimplán indok nélkül is mentettek már fel a munkavégzés alól olyan dolgozókat, akiken érezhető volt, hogy mentálisan nem bírják tovább. 

A Facebook változást akar

A Verge-nek a Facebook természetesen azt állítja, hogy változást szeretne. Arun Chandra felelős a cégnél a moderátor alvállalkozókért. Ő sem ígéri, hogy a problémák 100 százalékát megoldja, de az a cél, hogy legalább a 80-90 százalékára találjon megoldást. Végigjárja az alvállalkozókat és külön is elbeszélget velük, fizetésemelést is ígért. A dolgozók azonban azt mondják, hogy a mentális támogatást nem kapják meg, illetve felhívják arra is a figyelmet, hogy amikor a Facebooktól érkeznek látogatók, akkor természetesen kitakarítanak és mindent rendbe tesznek a vezetők, ezért valószínűleg ez a probléma még nem most fog megoldódni.