Már a Nature is az MTA beszántásáról ír

A magyar Országgyűlés 2019. július 2-án, kedden 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadta a hivatalosan „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” néven illetett törvénymódosítást. Ez az a törvény, ami ellen hónapokig próbált küzdeni a Magyar Tudományos Akadémia, amelytől Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére végül elvették az akadémiai kutatóhálózatot, szemben az akadémikusok akaratával és Palkovics korábbi ígéretével.

A törvény rendelkezik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) létrehozásáról, ami összevonja az idáig az MTA irányítása alá tartozó kutatóintézeteket és kutatóközpontokat, lehetővé téve ezek átszervezését, megszüntetését és új intézetek csatlakozását is. Az ELKH tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány delegál. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

A törvény ellen szinte folyamatosan tiltakoztak az akadémikusok, több tüntetést is tartottak, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy amire készülnek, azzal tönkreteszik a magyar tudományos életet és kutatást, gyengítve annak erős nemzetközi pozícióját.

A Nature, a világ egyik legnevesebb tudományos lapja, ami eddig is követte az MTA körüli eseményeket, most hétfőn összefoglaló cikket közölt az akadémiai kutatóhálózat elvételéről, az MTA elleni erőszakos kormányzati lépésekről (Alison Abbott: Hungarian government takes control of research institutes despite outcry). A cikk sorra vette a történteket, kezdve azzal, hogy július 2-án a magyar országgyűlés megszavazta a nagyjából negyven intézményből álló kutatóhálózat elvételéről szóló törvényt. A cikk kiemeli, hogy

• a kormány szerint a lépés célja a kutatások innovatívabbá tétele;
• a törvénytervezet nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, és sokan aggódtak az akadémiai szabadságért;
• júniusban több ezren tüntettek a törvénytervezet ellen, ami sokak szerint alkotmányellenes és a kutatói autonómiát fenyegeti;
• az elmúlt fél évben számos külföldi akadémia, egyetem, kutatóintézet és egy sor európai tudományos közösség írt nyílt leveleket a magyar kormányzatnak, támogatva az MTA függetlenségét;
• július 1-jén (a törvény megszavazása előtt egy nappal) a tíz legnagyobb, legjelentősebb német tudományos kutatási intézmény – köztük a Max Planck Társaság – levelet írt Orbán Viktornak, figyelmeztetve, hogy a tervezett törvény károkat okozhat a tudományos életben, és hogy tényszerűen nem igaz Palkovics állandó hivatkozása, miszerint az átalakítás a német modellt követi, és hogy az ELKH a Max Planck Társasághoz hasonlóan fog működni.

A Nature cikke azzal zárul, hogy a törvény augusztusban lép életbe, amennyiben Áder János köztársasági elnök aláírja és elrendeli annak kihirdetését.