Áder János aláírta az MTA-törvényt

Ader János köztársasági elnök pénteken aláírta az MTA kutatóintézeteinek elvételéről rendelkező törvénymódosítást.

A magyar Országgyűlés 2019. július 2-án, kedden fogadta el "A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról" című törvénymódosítást, 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke június 7-én, vasárnap írta alá és küldte meg a magyar államfőnek az egyszerű többséggel elfogadott törvénymódosítást. Áder Jánosnak öt napja volt, hogy átgondolja, lát-e valamiféle alkotmányos akadályt a törvény kihirdetése előtt, és elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra, vagy aláírja a törvénymódosítást.

Az elnök teljes mértékben kihasználta a rendelkezésére álló gondolkodási időt, ami után pénteken, nem sokkal fél 11 előtt hozták nyilvánosságra az elnöki döntés eredményét.

A törvénymódosítás ellen hónapokig hadakozott a Magyar Tudományos Akadémia, amelytől Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére végül elvették az akadémiai kutatóhálózatot, szemben az akadémikusok akaratával és Palkovics korábbi ígéretével.

Azt, hogy Áder János aláírta a törvény neki megküldött, végleges verzióját, a parlament.hu-ról lehetett megtudni, a törvényhez tartozó adatlap "Iromány események" rovatában megjelent frissítésből: "2019.07.12. Köztársasági elnök aláírta". A Köztársasági Elnöki Hivatal egyelőre nem adott ki külön közleményt, így nem lehet tudni, indokolja-e bármivel az államfő az aláírást, fűz-e hozzá bármilyen kommentárt a nyilvánosság számára. A parlament.hu-n a délelőtt folyamán csak  a "Köztársasági elnök tájékoztatója a törvény aláírásáról" című egyoldalas dokumentum jelent meg, amiben Áder János arról tájékoztatja Kövér Lászlót és az Országgyűlést, hogy aláírta és egyúttal elrendelte a törvény kihirdetését:

Egy utolsó döfés az MTA-ba

A törvény fő rendelkezése az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) létrehozása, ami összevonja az idáig az MTA irányítása alá tartozó kutatóintézeteket és kutatóközpontokat, lehetővé téve ezek átszervezését, megszüntetését és új intézetek csatlakozását is. Az ELKH tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány javasol.

Az Áder által aláírt törvény szövegében most tehát ez szerepel:

Az Irányító Testület 13 főből áll, az elnökön felüli tagjai közül hat főt a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat főt az MTA elnöke javasol azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerüljön kiválasztásra.

A törvény ellen szinte folyamatosan tiltakoztak az akadémikusok, több tüntetést is tartottak, arra figyelmeztetve a kormányt, hogy amire készülnek, azzal tönkreteszik a magyar tudományos életet és kutatást, gyengítve annak erős nemzetközi pozícióját. A készülő magyar törvénymódosítás nemzetközileg is nagy hullámokat keltett a tudományos életben, legutóbb a Nature írt hosszabban az elmúlt hónapok történéseiről.

A parlamenti szavazás után utolsó szalmaszálként egy Áder Jánosnak címzett nyílt levélbe kapaszkodtak, amiben a kutatók azt kérték, hogy az államfő ne írja alá az MTA kutatóintézeteinek az MTA köztestületéről való leválasztását lehetővé tévő törvényt, mert az

ellentétes az ország érdekeivel, nem segíti, hanem akadályozza az új tudományos eredmények elérését, ezáltal a műszaki és társadalmi innovációt.

A politikai pártok közül elsőként a Demokratikus Koalíció reagált az aláírás hírére:

A Demokratikus Koalíció szerint Áder János most árulta el Magyarország jövőjét. Elárulta azokat a magyar tudósokat, akik minden külföldi csábítás és az alacsony magyar bérek ellenére mégis Magyarország szolgálatába állították a tudásukat. Elárulta azt a célt, hogy a hazánk ne legyen kiszolgáltatva a jövő kihívásainak.

(Borítókép: Kovács Tamás/MTI)