Kinga, Kincső
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Ezek a hajók kerülgetik egymást Budapesten

NAK 0359
2019.07.12. 07:24

Aki Budapesten él, lakik, tanul, dolgozik, nem biztos, hogy napi szinten szembesül azzal, hogy mekkora a hajóforgalom a Dunán. Ha Pestről Budára, vagy Budáról Pestre gyakran vezet az útja, pláne ha valamelyik rakparton, akkor tűnhet jobban fel, hogy ahhoz képest, mekkora a főváros, milyen sok hajó nyüzsög a belvárosi kikötők közt. Pár napot rászántunk és kifejezetten azért cirkáltunk órákon át, föl és alá a Duna két partján, az Árpád híd és a Petőfi híd között, hogy némileg teljesebb képet kapjunk a belvárosi hajóforgalomról.

Lehetőségeinkhez mérten lefényképeztünk minden szemünk elé kerülő hajót, hogy aztán az elérhető online források segítségével néhány nagyobb csoportba szortírozhassuk őket. Ebben leginkább a Hajóregiszter és a Folyamhajó oldalak voltak nagy hasznunkra, illetve néhány esetben hasonló profilú külföldi hajónyilvántartások.

Míg a Dunapartot jártuk, csaknem száz különböző hajót vettünk számba (a teljesség igénye nélkül), és gyűjtöttük össze őket az alábbi kimerítő fotógalériába, ellátva az alapvető adataikkal: név, építés ideje, helye, legjellemzőbb műszaki adatok, tulajdonos. A tapasztaltak alapján alapvetően három csoportra oszthatók a budapesti Duna-szakaszon mozgó hajók:

  1. teherszállító hajók,
  2. szállodahajók,
  3. személyhajók, vízibuszok.

Ezeken kívül természetesen jó néhány, a fenti hármasba nem tartozó hajót is láttunk, de a legtöbb vízi jármű besorolható a fentiekbe, az alapján, hogy kit-mit szállít és milyen távolságra.

Bár a Hableány katasztrófája miatt ideiglenesen korlátozták az átmenő áruforgalmat, korábbi megfigyeléseink szerint naponta tucatnyi uszály, önjáró vagy tolóhajóval mozgatott tanker, ércszállító, és egyéb teherszállító hajó halad át Budapesten (ezt a hajótracker oldalak is megerősítik). Ezek a Duna kamionjai, számukra a folyó autópálya, Budapest életében sok vizet nem zavarnak, gyakorlatilag csak átpöfögnek a fővároson.

Tetemes forgalmat bonyolítanak le viszont a hatalmas szállodahajók avagy kabinos üdülőhajók, amilyen a Hableányt elsüllyesztő Viking Sygin is. Nem volt ez mindig így, a rendszerváltásig évente nagyjából 15-20 ilyen monstrum látogatta meg a magyar fővárost, aztán az 1990-es évek elején meredek emelkedés indult be, és számuk megközelítette, majd meg is haladta az évi kétszázat. Ezek a hajók Európa nagy folyami útján, a Rajna–Majna–Duna-csatornán járnak föl és alá, jellemzően 150-200 utassal a fedélzeten. Fő megállóhelyeik az útvonal mentén található nagyvárosok, Rotterdamtól a Fekete-tengerig: Duisburg, Köln, Bonn, Frankfurt, Passau, Linz, Bécs, Pozsony, Budapest, Újvidék, Belgrád, Konstanca. A forgalomban lévő üdülőhajók zöme a kilencvenes, kétezres években épült, egy-egy ilyen szállodahajót 2-4 jókora, 800-1000-1500 lóerős dízelmotor hajt, méreteik miatt igazi gigászai ők a dunai forgalomnak.

Ha összevetjük ezeket az összes többi, Budapesten közlekedő hajóval, láthatjuk, hogy a motoros uszályok mellett leginkább szállodahajók jelentik a legnagyobb környezeti terhelést. A becslések szerint hatalmas, rengeteg üzemanyagot fogyasztó motorjaik naponta annyi káros anyagot bocsájtanak ki, mint a fővárosi autóforgalom összessége. De van egy járulékos légszennyező hatásuk is, ami ráadásul nemcsak a part mentén fejti ki a hatását: egy-egy ilyen szállodahajót 3-5 turistabusz kísér végig az útján. A szállodahajók saját, vagy bérelt buszai hozzák-viszik az utasokat a városi látványosságokhoz, távolabbi turisztikai célpontokhoz, egy-egy sűrűbb napon több tucat parkol belőlük az alsó rakpartok környékén vagy araszol a dugóban.

A hajók szignifikáns mennyiségű kommunális hulladékot is termelnek: ennek egy része – a szerves hulladék, például ételmaradék – a Dunában köt ki, másik részét, a parti konténerekbe kihelyezett, csak részben szelektív hulladékot a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt (FKF) szállítja el a kikötőt üzemeltetőtől, harmadrészt a MAHART Passnave holland partraszálló hajóból átalakított dunai kukáshajója, a Tersus gyűjti össze.

A szállodahajók a vendéglátó ország környezeti terheléséhez közvetve azzal is hozzájárulnak, hogy budapesti tartózkodásuk idején nem elhanyagolható mennyiségű elektromos áramot vételeznek a kikötők üzemeltetőitől. Korábban elég elterjedt volt, de még ma is létezik az a gyakorlat, hogy az elektromos árammal nem rendelkező kikötőhelyeken a hajók saját dízelgenerátoraikat éjjel-nappal járatva termelték a számukra szükséges áramot (valamint füstöt és zajt).

A harmadik csoport tagjainak köszönhető a Budapesten belüli napi hajóforgalom java. A Hajóregiszter adatait böngészve az derült ki, hogy 3 cég uralja a budapesti hajózást: a legnagyobb szereplő a MAHART Passnave Kft nagyjából negyven hajóval, őt követi a BKV Budapesti Közlekedési Vállalat és az Armada Hajózási Kft. kb 10-10 hajóval, ezen kívül tucatnyi cégnek van egynél több hajója, és akad jó pár egy-egy hajót tulajdonló cég is. (Azt hogy pontosan hány aktív, működőképes hajója van egy cégnek, nehezen megmondható, mindig akadnak olyan hajók, amik karbantartás, nagyjavítás, felújítás alatt vannak, és például az újpesti hajójavítóban vesztegelnek.)

Az általános műszaki állapotot nehéz a partról, laikusoknak megítélni, de az elérhető hajótörténeti adatokból elég sok érdekes dolog kiderül. A hajók kora elég széles skálán mozog, de azt lehet mondani, hogy zömük a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években épült, közülük sokat többször is átépítettek. Az ilyen átalakítások során leggyakrabban új, nagyobb teljesítményű motorokat kapnak a hajók, illetve a gőzhajtást dízelüzem váltja.

A hajók esetében a kasztni életkora nincs akkora befolyással a forgalmi képességekre, mint a közúton: egy a hajózási szabályoknak megfelelő műszaki állapotú, szakszerűen karbantartott és felújított 60-80 éves hajó ugyanúgy szállíthat utasokat, mint egy vadonatúj vízi jármű (a Dunán rendszeresen közlekednek autós analógiával élve kifejezetten oldtimernek számító vízibuszok is).

A Budapesten megfigyelhető személyhajók jelentős része szovjet gyártmány, de sok a nyugatnémet (Német Szövetségi Köztársaság), illetve magyar hajógyári példány is. Budapesten már-már városképi jellegzetesség a sok R-51/R-51E (Moszkva) típusú motoros személyhajó, a hetvenes-nyolcvanas években épült, kecses, kifejezetten szép formájú típusból tucatnyi szeli a habokat. Nagyjából ugyanennyi hatvanas években épült 3011-es típusú vízibusz (Magyar Hajó- és Darugyár) jár a Dunán, és említésre méltó még a H-02 (BKV 100) típusú átkelőhajó, amiből 6-7 mozog napjában a főváros kikötőhelyei között.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport