Salamon
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Mit gondolnak a fideszesek a klímaváltozásról?

fidesz klimavaltozas
Azzal, hogy a klímaügy 2019-re Magyarországon is berobbant a nyilvánosságba, a pártok is lépéskényszerbe kerültek. A Fidesz-nyilvánosság egyelőre küzd az inkább baloldalinak gondolt témával. De mit gondolnak a választók, és mit várnának a politikusoktól? Mennyire átideologizált a téma, lesz-e nálunk is klímaszkeptikus irányzat? A nagy klímás közvélemény-kutatásunkat feldolgozó első cikkünk után most a politikai törésvonalakat vizsgáljuk, elsősorban azt, hogy a fideszes szavazók mit gondolnak a kérdésről.

Miközben a zöld pártok Nyugat-Európában előretörtek, a mi térségünkben ez nem nagyon látszik. A kormány júniusban blokkolta az EU-s klímavállalásokat, és a hazai jobboldal is elég bizonytalannak tűnik egyelőre, hogy mit kezdjen a témával, a teljes elutasítástól a környezetvédelem aktív jobboldali felvállalásáig széles a véleménypaletta.

Biztosra vehető, hogy a fideszes háttérintézetek is aktívan mérik a zöld ügyek társadalmi támogatottságát, a számaik azonban nem nyilvánosak. Már csak ezért is érdekelt minket, hogy mit gondolnak az egyes pártválasztói csoportok a klímaügyekről. Hogy összességében Magyarországon is általános a társadalmi aggodalom az éghajlatváltozás miatt, és a többség azt várja, hogy a kérdést végre vegyék komolyabban, a közvélemény-kutatásunk tanulságait bemutatjuk első cikkünkből már kiderült – ugyanerre jutott egyébként az Eurobarometer szintén frissen publikált európai kutatása.

Mint lent részletesebben is kibontjuk, a Závecz Researchcsel és Demnet Alapítvánnyal közös kutatásunk szerint a klímaváltozás kérdését a kormánypárti szavazók is kifejezetten fontos témának tartják, de látszik különbség is a fideszes és az ellenzéki szavazók hozzáállásában: előbbiek óvatosabbak, a kormány politikájával szemben ebben a kérdésben is támogatóbbak – de azért messze nem klímaszkeptikusak. Az EU-s magyar vétó is szokatlanul megosztja őket.

Reprezentatív felmérésünk adatai szerint a kormánypárti szavazók ugyanúgy meg vannak győződve arról, hogy a klímaváltozás az emberiség sorsát fenyegeti, mint az ellenzékiek: az iskolai osztályzatokhoz hasonló ötös skálán 4,5 átlaggal értettek egyet ezzel a kissé apokaliptikus állítással. Mégis többen érzik közülük úgy, hogy mostanában túl sokat beszélnek a témáról (3,6, illetve 3,3-as átlag ötfokú skálán), és valamivel kevésbé is aggódnak (3,5-ös átlag a 3,9-es ellenzékivel szemben).

Bár a klímaváltozást pártszimpátiától függetlenül valóságosnak tekintik, a fideszes szavazók kevésbé vannak meggyőződve arról, hogy azt ember okozza: náluk 35, míg az ellenzékieknél 47 százalék gondolja úgy, hogy az alapvetően emberi tevékenységhez köthető. A Fidesz-szimpatizánsok között ebben a tekintetben több a bizonytalan, és azok, akik olyan köztes választ vadnak, miszerint az ember és a természet egyaránt tehet a jelenségről – az óvatosabb megfogalmazás általában is nagyobb bizonytalanságot jelezhet.

Az antropogén hatás, civilizációs felelősség teljes tagadása viszont a kormánypárti szavazóknál is alig hat százalékos, vagyis szemben mondjuk a jóval megosztottabb amerikai közvéleménnyel –, Magyarországon még nincs komoly tábora a valódi klímaszkepticizmusnak.

Érdekes eltérések vannak abban, hogy miért is tartják igazán aggasztónak az emberek a klímaváltozást. Az alapvető okok politikától függetlenül hasonlóak, de az eléggé szembeszökő, hogy a fideszesek sokkal inkább tartanak a klímaváltozás miatt várható tömeges migrációtól (54%, míg az ellenzékiek között 29), míg például a tömeges fajpusztulás nagyobb arányban foglalkoztatja az ellenzéki szimpatizánsokat. Van ugyanakkor több pont, amiben nincs véleménykülönbség: ilyen a magyarországi időjárás megváltozása, amit pont ugyanannyira találnak ijesztőnek a politikai frontok túloldalán állók. Ez alapján a mindenkit égető nyári forróság és aszály lehetne az új közös politikai minimum, még ha ez tényleg nem is sokkal több a nullánál.

Bizonyos klímaideológiai különbségek is kirajzolódnak a válaszokból, de ezek inkább csak irányokat jeleznek, a szignifikanciahatár környékén vannak, a nagy választói csoportokban a törésvonalak még nem jegecesedtek ki igazán. A Fidesz-szimpatizánsok mindenesetre valamivel fejlődéspártibbak. Kevésbé korlátoznák a gazdaságot környezetvédelmi okokból, jobban hisznek a természeturalás jogában, és inkább bíznak benne, hogy a technológiai fejlődés magától is megoldja majd a felmelegedést.

Ezzel együtt a kormánypárti szavazók nagy többsége is úgy gondolja, hogy a nemzetközi intézményeknek, a nagyvállalatoknak, a fogyasztóknak és a fejlett országoknak egyaránt többet kellene tenniük a klímaváltozás ellen. Azt ugyanakkor az ellenzékieknél és pártot nem választóknál kevésbé érzik úgy, hogy személy szerint nekik is lenne felelősségük.

A Fidesz támogatóinak masszív többsége az ellenzékiekhez hasonlóan úgy gondolja, hogy a kormányoknak jóval többet kellene tenniük a klímaváltozás megakadályozásáért. Igaz, ellenzéki oldalon még karakteresebb ez a vélemény, igazán nagy különbség azonban nem az elviekben, hanem a magyar politika megítélésében van. Míg az ellenzéki választók alig 7 százaléka gondolja, hogy Magyarország eleget tesz a környezet védelméért és a klímaváltozás megakadályozásáért (a pártnélküliek között 14 százalék ez az arány), a kormánypártiak 37 százaléka ezzel is meg van elégedve.

Ebben valószínűleg az általános pártszimpátiák a meghatározók, hiszen a többségről nem feltételezhető, hogy igazán elmélyedtek volna a hazai klímapolitikában. A megkérdezettek fele mondja azt, hogy hallott a 2050-re karbonsemlegességét előirányzó EU-s klímacél magyar bojkottjáról (erről valamivel több ellenzéki értesült, mint ahány kormánypárti), és míg az ellenzékiek és a pártot nem választók nagy többsége ezt rossz lépésnek tartja, a fideszesek között nagyobb az elfogadottsága a magyar vétónak. Más ügyekhez képest azonban a kormánypártra szavazók is megosztottabbak ebben a kérdésben: a fideszesek egyik harmada inkább jó, másik harmada inkább  rossz ötletnek tartja a bojkottot, a többiek középre helyezkednek, vagy nincs véleményük.

Ha tehát vannak kormányközeli belső mérések a klímaügy politikai támogatottságáról, azok valószínűleg szintén az ellenzéki tábornál óvatosabb, annál megosztottabb, de összességében egyáltalán nem klímaszkeptikus, a témát fontosnak tartó, az éghajlati válság miatt aggódó saját bázist azonosíthattak, ami azt várná el, hogy Magyarország határozottabban lépjen fel a klímaváltozás mérsékléséért.

Ez alapján a Fidesznek valós problémát okozhat a klímaügy politikai tálalása, ami magyarázhatja is az egységes pártvonal hiányát a témában. Bár megpróbálhatják a zöldeket mind átfestett kriptokommunistának beállítani, kockázatos lenne számukra az egész klímatémát meghagyni az ellenzéknek. A klímaügy egyelőre nem eléggé éles ideológiai törésvonal Magyarországon, így Orbánéknak vagy a saját táborukat kell alaposan megdolgozniuk, hogy az egész ügyben csak baloldali manipulációt lássanak (kétséges, hogy az elkötelezett kemény magon kívül ez mennyire lenne sikeres), vagy domesztikálniuk kell a témát, és kitalálni egy határozottabb, nem klímaszkeptikus jobboldali politikát.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)