Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Orbán a háta közepére sem kívánja a klímaváltozás ügyét

10372825 10152431848561093 3299249993987584565 o
2019.08.16. 07:16
  • Négy nappal a miniszterelnök 2050-es klímavétója előtt egyik minisztere nyilvánosan kijelentette, hogy a kormány célja a karbonsemlegesség elérése 2050-re.
  • Az egy évig tartó uniós szintű egyeztetéseket és a szakpolitikai szempontokat felülírták Orbán politikai céljai: nyomást gyakorolni az EU következő költségvetésére és a finn elnökségre.
  • A kormányfő a klímaváltozás elleni fellépést baloldali huncutságnak tartja, amit Obama azért talált ki, hogy keresztbe tegyen Putyinnak, és abban sem biztos, hogy a felmelegedést az emberi tevékenység idézi elő.
  • A személyes meggyőződése mellett Orbán pártpolitikai és gazdasági megfontolások miatt sem akarja, hogy a klímaváltozás központi témává váljon Magyarországon.

2019. június 17-én letették a China National Machinery Import&Export kínai nagyvállalat 100 megawatt teljesítményű naperőművének alapkövét Kaposváron. A regionális léptékben is jelentős beruházás megnyitóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is részt vett, köszöntőjében pedig azt mondta, hogy a projekt

támogatja Magyarország klímapolitikai céljait, azon belül azt, hogy Magyarország 2050-re azon államok közé tartozzon, amelyeknek lehetőségük lesz az általuk felhasznált energia karbonsemleges előállítására.

Visszatekintve a miniszter kijelentésére, a klímapolitika tekintetében szokatlannak tűnő kakofónia bontakozik ki a kormányzaton belül, ugyanis négy nappal később, június 21-én Orbán Viktor az Európai Tanácsban megvétózta, hogy az Európai Unió 2050-re karbonsemlegességet érjen el.

Pénz és alkudozás

A miniszterelnöki vétót hazai és külföldi kormányzatokban is többen értetlenül fogadták, mivel előtte a Tanácsban közel egy évig miniszteri szinten egyeztettek a karbonsemlegességről, a folyamatot ismerők szerint Magyarország pedig végig pozitívan állt a kérdéshez.

Orbán vétója után a kormányzat klímapolitikai területen dolgozói közül többen azon viccelődtek, hogy a magyar miniszterelnök véletlenül a lengyel kormányfő szövegét olvasta fel a tanács ülésén (Lengyelország ellenzi leginkább a karbonsemlegességet a még mindig nagyon meghatározó szénipara miatt), de többekben felmerült az is, hogy van-e értelme klímapolitikával foglalkozni az államigazgatásban. 

Egy másik kormányzati szereplő szerint bele kell férnie annyi rugalmasságnak a kormányzati munkába, hogy egy nagyon fontos kérdésben nemcsak a szakmai, hanem a politikai szempontok is érvényesülnek. Szerinte ebben az esetben mindkettő érvényre jutott, mivel a kormány nem a karbonsemlegességet vétózta meg – az benne van az elfogadott tanácsi szövegben –, hanem „csak” a céldátumot.

Néha már az az érzésem a klímaügyekben, mintha a kommunizmust építenénk, 2050-re pedig kész kell lennünk vele. Senki sem tudja, mi lesz akkor, de csinálni kell

– fogalmazott egyik kormányzati beszélgetőtársunk. 

A hivatalos indoklás szerint a karbonsemlegesség 2050-es elérése óriási kiadásokkal járna, és hatalmas terheket róna a magyar iparra. „Az említett javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására” – írta közleményében Rogán Antal minisztériuma, hozzátéve, hogy a kormány felelőssége a magyar családok rezsiköltségeinek alacsonyan tartása. A kormány később hozzátette, hogy a politikai stabilitás elvesztésével járna, ha olyan szinten emelkednének a rezsiárak, mint Németországban.

A 2050-es karbonsemlegesség megvétózása forrásaink szerint valójában a 2030-as klímacélok eléréséről és azok finanszírozásáról is szólt: „Akkor lesz értelme 2050-ről beszélni, ha meg tudjuk csinálni 2030-at.” A kormányzat számításai szerint a 2030-as vállalásainkhoz szükséges beruházások (épületenergetika, közlekedészöldítés, adaptáció, atomerőmű-bővítés) 50-100 milliárd euróba kerülnének, miközben a kohéziós alapok 2021–2027 közötti tervezetében a zöldítő programok uniós társfinanszírozása 30-ről 10 százalékra csökkenne. Emellett úgy látják, a kohéziós alapokból összességében is negyedével kevesebb jutna Magyarországnak, mint az előző ciklusban.

Orbánék azt akarják elérni, hogy az EU legalább olyan szinten járuljon hozzá a zöldcélok megvalósításához, mint eddig, valamint hogy a kohéziós alapok szétosztását ne projektalapon és ne feltételekhez kötve osszák ki (több tagállam is ezt szeretné), hanem Budapesten döntsék el, mire költik az uniós állampolgárok pénzét. A vétó a finneknek is szólt, mivel az EU soros elnökségének kiemelten fontosak a klímaügyek, Orbánék pedig igyekeznek javítani velük szemben az alkupozíciójukon, és engedményeket kapni, például jogállamisági kérdésekben.

Trollokkal elemeztetik a klímapolitikát

A kormányzaton belüli az is feszültséget okoz, hogy klímaügyben a szakmai álláspont lényegesen kisebb felülethez juthat a politikainál. A Fidesz kommunikációs univerzumában a klímaváltozással kapcsolatban a legnagyobb teret azok a beszélő fejek (Kövér László, Bayer Zsolt, Nógrádi György stb.) kapják, akik azt mondják, hogy a klímatéma a Nyugat ópiuma, az elit csele, ami az embereket az agymosó média miatt érdekli ennyire.

Több kormányzati szereplő szerint ezek a megszólalások teljesen függetlenek a területen zajló munkától: regionális szinten elég forrás jut itthon klímapolitikára, igaz, a hozzánk lakosságszámban hasonló méretű Svédországban ötször annyian foglalkoznak klímavédelemmel az államigazgatásban, mint itthon.

A szakpolitikával foglalkozók közül többeket zavar, hogy  Fidesz nem azt kommunikálja a klímaváltozásról, amit kidolgoznak a minisztériumokban, hanem a trollok jutnak főszerephez, emiatt pedig többször éri klímaszkeptikus vád a jobboldalt. Egy magas beosztású beszélgetőpartnerünk hozzátette: a jobboldalon konkrétan vannak olyan politikusok, akik nem hiszik el, hogy a klímaváltozás tényleges és komoly probléma, de talán egyre kevesebben.

Egy másik kormányzati szereplő szerint ezek a „durvább politikai megszólalások” annak köszönhetőek, hogy a Fidesz lépéskényszerbe került klímaügyben: „Az EP-választások előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az egyik oldal témája a migráció, a másiké pedig a klímaváltozás, vagyis ez már nemcsak szakmai, hanem politikai kérdés is. Azt pedig nem tehetjük meg, hogy vállon veregetjük az ellenfelet, és azt mondjuk, hogy igen, úgy kellene csinálni, ahogy ő mondja.”

A természetvédelem hátráltatja az iparosítást

A kormányzat különböző szintjein dolgozó beszélgetőpartnereink szerint a Fidesz tudatosan nem akarja központi témává emelni a klímaváltozás ügyét. Egyrészt azért, mert a felmérésekből az látszik, hogy Magyarországon még nem érdekli eléggé az embereket, másrészt Orbán alapvetően „egy baloldali ügynek, a gazdag országok huncutságának tartja". 

Orbán évekkel ezelőtt szűk körben egy komplett elméletet is előadott a klímaváltozásról: Obama azért találta ki a globális klímafellépést, hogy rossz legyen Putyinnak; a megújulók miatt az oroszok nem fogják tudni eladni az olajat és a gázt Európába, a szegényebb országok pedig majd erre költik a pénzüket, és soha nem fogják tudni utolérni a gazdag országok fejlettségi szintjét, ezáltal konzerválódik az Egyesült Államok hegemóniája.

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy szerinte a jelenlegi felmelegedést az emberi tevékenység okozza, ugyanakkor akár elfogadja igaznak, akár nem, az ellene hozott intézkedéseket hasznosnak tartja

– állította Orbánról egyik jelenlegi munkatársa. 

Orbán másik problémája a környezetvédelemmel, hogy gátja az iparosításnak. A kormányfő 2010 után többször beszélt arról szűkebb körben, hogy nem szeretné, ha a zöld szervezetek és szempontok akadályoznák az ország iparosítását. A miniszterelnök állítólag 2010 után egyenesen kimondta, hogy államigazgatási szinten le akarja építeni a környezetvédelmet, ami visszatekintve sikerült is.

2010-ben a kormányváltás előtt még önálló minisztériuma volt a környezetvédelemnek közel 450 dolgozóval, 2014-ben már nagyjából 150-en dolgoztak a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkárságán, majd a vidékfejlesztés lefokozásával Agrárminisztérium lett, a területet tovább darabolták, és már csak környezetügyért felelős államtitkárság működik; a bürokráciacsökkentés legutóbbi hullámával pedig lényegében teljesen lefejezték az állami természetvédelmet.

Orbán kettős játéka

A gazdasági szempontok mellett Orbán politikailag sem szereti a klímaváltozás ügyét, mert nem lehet benne pártpolitikai törést képezni. A Fideszben évek óta olyan ügyeket keresnek, amelyek mindenkit megszólítanak, de a pártok ellentétes véleménnyel vannak róla. Ilyen például a migráció, amiben az emberek négyötöde egyet ért Orbánékkal, viszont az ellenzéki pártok nem.

A klímaváltozás elleni küzdelemmel az a probléma a kormánypárt politikusai szerint, hogy nemcsak jobboldali és baloldali szavazók tartják fontosnak, hanem az ellenzéki pártok is. „Csak nehogy véletlenül egyetértsenek vele a szocialisták is. Ha nem tudod fölhergelni a saját választóidat, nem fognak elmenni szavazni. Ha környezetvédelmet csinálsz, az nem jó, mert azzal egyet fog érteni a többi párt is” – magyarázta egy fideszes politikus.

Bár ismerői szerint Orbán hátán csak púp az egész klímatéma, kénytelen azt mondani, hogy fontos ügy, amivel foglalkozni kell vele, mert látja, hogy ez jön Nyugatról és a sajtóból. A kérdés egyre jobban érdekli az embereket, ezért elővágást végez, nehogy jöjjön egy párt, amelyik kardjára tűzi a klímaügyet, és azzal veri meg a Fideszt, hogy radikálisan mást mond a klímaváltozásról.

A pártban többen úgy látják, hogy a klímaügy politikailag olyan lehet ma Magyarországon, mint a természetvédelem volt a 80-as években: nemcsak egy szakpolitikai kérdés, hanem a legkeményebb rendszerkritika.

Érzékelve a potenciális veszélyforrást, a Fidesz kettős stratégiát folytat klímaügyben: Orbán elmondja, hogy fontos kérdés, a beszélő fejek közben azt duruzsolják, hogy ezzel igazából csak el akarják terelni a szót a migrációról, miközben konkrét, már folyamatban lévő projektekre ráfogják, hogy azok a klímaváltozás elleni fellépést szolgálják (pl. Paks 2). Közben pedig ott van a vízügyről középiskolásoknak mesélő Áder János, aki miatt sokan azt hiszik, hogy a Fidesz aktívan foglalkozik a klímaváltozással.

Borítókép: Facebook - Orbán Viktor Fotós: Burger Barna

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.