2400 milliárdos büntetést kapott a Johnson & Johnson

Opioidkrízis, az újabb és újabb elképesztően drága gyógyszerek, versenykorlátozó törekvések: nagyjából ezekről szólt a gyógyszeripar előző éve a sajtóban. Nem nagyon hiányzott nekik még egy negatív hír, de a 8 milliárd dolláros kártérítési ítélet, ha lehet, tovább rontott a helyzeten.

Nicholas Murray 9 évesen kezdte szedni a Risperdalt az autizmusból fakadó alvászavaraira. Tíz évvel később, 2013-ban beperelte a Johnson & Johnsont, illetve leányvállalatát a Janssent, azt állítva, hogy a gyógyszer mellékhatásaként melleket növesztett. Keresetében azzal vádolta a gyógyszercéget, hogy az szándékosan elhallgatta, illetve bagatellizálta a gyógyszer mellékhatásait.

Murray most 26 éves, és már négy éve is megítéltek neki 1,75 millió dollárt kártérítésképpen (az összeget egy évvel később 680 ezer dollárra csökkentették). Az elemzők szerint szinte biztos, hogy a feljebbviteli eljárás során ezt a 8 milliárdot is jelentősen csökkenteni fogják. Murray ügyvédei, diadalmas nyilatkozatukban viszont kijelentették, hogy

az esküdtszék egyértelműen azt közölte a Johnson & Johnsonnal az ítéletében, hogy a lépései szándékosak és rosszhiszeműek voltak... A J&J nem törődött a legsérülékenyebb gyerekek biztonságával. Ez egy fontos pillanat, nemcsak ezen ügy szempontjából, de a J&J-nak is, minthogy a cég letért a helyes útról.

Nem meglepő, hogy a Johnson & Johnson teljesen másképp értékeli az ítéletet:

Az esküdtszék nem vette figyelembe az arról szóló bizonyítékokat, hogy a Risperdal betegtájékoztatója egyértelműen és megfelelően hangsúlyozta az orvossághoz kapcsolódó kockázatokat... továbbá a felperes ügyvédei nem tudtak semmiféle bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy a felperesnek tényleges kára származott volna a feltételezett eljárásból... azonnal megtesszük a szükséges lépéseket e túlzó és megalapozatlan ítélet törlése érdekében

A J&J 2018-as bevételei 82 milliárd dollárra rúgtak, egyike a világ legismertebb, és korábban Amerika legmegbecsültebb gyógyszergyártóinak. Az utóbbi időszakban azonban több, a cég számára kellemetlen bírósági ítélet is született. Pár hónapja egy oklahomai bíró 572 millió dolláros kártérítésre ítélte a céget az opioidkrízisben viselt felelőssége miatt (ez a válság azért alakult ki, mert Amerikában elharapózott a legális, de ettől függetlenül függőséget okozó ópiátszármazék fájdalomcsillapítók fogyasztása).

Azt persze nem lehet állítani, hogy kizárólag a J&J felelősségét vetnék fel az antipszichotikus gyógyszerek használatának soha nem látott elterjedése miatt. Hasonló nagyságrendű büntetésekre ítélték (illetve ilyen mértékű kártérítésbe egyeztek bele) például az Eli Lillyt, illetve az AstraZenecát, a mentális kórképekre kínált gyógyszereik nem megfelelő reklámozása miatt.

A mostani ügy előzményeként 2003-ban a Murrayt kezelő gyermekorvosok annak ellenére írták föl neki a gyógyszert (egy pszichológus javaslatára), hogy az amerikai gyógyszerügyi hatóság akkor még nem engedélyezte a készítmény gyerekeknek adását (ezt 2006-ban engedélyezték). A periratok szerint a gyógyszer hormonális változásokat idézhet elő a szervezetben, és hatására megemelkedhet a prolaktin hormon szintje.

Az elváltozás hatására a fiú anyja öt év szedés után nem adta többet a gyógyszert Murraynek. A J&J ügyvédei vitatták azt, hogy a cég tudott volna arról, hogy a szernek ilyen mellékhatásai lehetnek. Az ügy kezdete óta több mint 13 ezer felperes csatlakozott a perhez, akik állításuk szerint hasonló károsodást szenvedtek el a Risperdal szedése következtében.

A gyógyszer betegtájékoztatója is változott az évek során. a felperesek szerint míg 2002-ben még ritka mellékhatásként tüntették fel az emlőnövekedést (ez 1:1000 esélyt jelent), addig három évvel később már magasabb kockázat szerepelt a tájékoztatóban. A jogi szakértők többsége túlzottnak tartja a kiszabott 8 milliárd dolláros büntető kártérítés összegét (hiszen az elváltozás nem halálos, és plasztikai műtéttel viszonylag egyszerűen orvosolható), és szinte biztosak benne, hogy az jelentősen csökkenni fog.

A többi, több mint 13 ezer ügyben egyelőre nincs szó büntető kártérítésről (vagyis csak a ténylegesen elszenvedett károk megtérítéséért perelik a Johnson & Johnsont), de ahogy a feljebbviteli bíróság Murray ügyében lehetőséget biztosított az esküdtszéknek milliárdos büntető kártérítés kiszabására is,

Ezek az ügyek nem csak a közvetlenül büntetett cégeket érintik, de károsak az egész gyógyszeripar számára. Egy Gallup-felmérés szerint a gyógyszercégek reputációja Amerikában a mélybe süllyedt. Az emberek majdnem 60 százaléka negatívan ítéli meg őket (és csak 27 százalék pozitívan). A közvélemény-kutatás eredményei szerint a gyógyszeripart tartották az emberek a legkevesebbre a nekik felajánlott 25 iparág és hatóság közül. A gyógyszercégeknek sikerült a hagyományosan tökutolsó szövetségi kormányt is alulmúlniuk. Előttük van az egészségügyi ellátás, a reklámcégek, az olajcégek és még az ügyvédek is. (A legnagyobb reputációval rendelkező iparágak egyébként az éttermek és a komputeripar.)

A gyógyszercégek a közvélemény szemében egyértelműen negatív szereplőkké váltak (még jobban, mint korábban). Ha valaki nem beteg éppen, általában csak akkor találkozik velük a sajtóban, ha éppen elmeszelik őket valami disznóság miatt. A mértéktartóbb elemzések ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyógyszeripar megítélése jelentősen alulmúlja az általa valójában megtermelt értéket.

Az igazságszolgáltatás azonban sohasem független a közhangulattól - különösen, ha esküdtszékek hozzák az ítéleteket. Így a rekordokat döntögető büntetések nemcsak az iparágak megtévedéséről, de a korszellemről is pontos látleletet adnak.