Luca, Ottilia
2 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Makacs foltot hagy a kipcsak

D MTI20180903007 (1)
2019.10.16. 19:38 Módosítva: 2019.10.16. 19:39
Kipcsak törzsbéli olvasók és más türk nyelvű magyarok minden kárpát-medencei szállásterületen! Mint azt Orbán Viktor a Türk Tanács ülésén kijelentette: sok magyarban van kipcsak vér, a magyarországi kipcsak törzseknek önkormányzata van, örökös elnökük Nurszultan Nazarbajev. Meglep valakit?

Azon a napon, amikor a Kurultáj bevonult a Természettudományi Múzeumba (éppen időben, az épületet hamarosan ludovikás ifjak foglalják el), hogy kásleri támogatással végre Pesten is felmutassa a magyarok hun örökségét, Orbán Viktor Azerbajdzsánban nyilvánította ki törzsi alapokon nyugvó összetartozásunkat közép-ázsiai véreinkkel. A magyar miniszterelnök a Türk Tanács ülésén gratulált Nurszultan Nazarbajevnek, Kazahsztán törvény szerinti örökös Nemzet Vezetőjének. A kazah fővárost saját magáról átnevező volt elnöknek abból az alkalomból járt a gratuláció, hogy a kurdok ellen néhány napja háborút indító Erdogan kitüntette őt.

Szeretnék a kipcsakok nagy barátjának, Nazarbajev elnök úrnak gratulálni a magas kitüntetéshez. A jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok. Sok magyarban van kipcsak vér, ezeknek van önkormányzatuk, és Nazarbajev elnök úr a mindenkori elnöke a magyar kipcsak törzseknek is, és minden évben küldünk is neki üzenetet, amikor a kipcsakok éves gyűlése van Magyarországon

– tett többeknek meglepő kijelentést Orbán Viktor Magyarország törzsi összetételéről.

Tengri népei, az igazság leszületett, az iskolás tudásban megrekedtek kedvéért bontsuk ki együtt pontról-pontra a lét kun esszenciáját.

Mikcsap?

Kipcsak. Orbán, aki magyarul szólalt fel, végig kipcsakokról beszélt, amivel itthon azonnal elég nagy meghökkenést keltett, reprezentatív mintavételünk szerint ugyanis a magyar lakosság 98 százaléka soha a büdös életben nem hallott korábban kipcsakokról, nemhogy arról, hogy a szomszédjuk vagy a saját anyjuk is simán az lehet. A megfejtés sajnos nem egy rejtőzködő életmódot folytató, a csonka hazában követhetetlen sebességgel helyváltoztató ismeretlen nomadizáló klán, akiket a miniszterelnök most váratlanul úrfelmutatott, hanem Magyarországon bevett nevükön: a kunok.

Miért kipcsakozza össze a kunokat?

A nálunk alig ismert név ugyan zavart okoz, de történelmileg nem teljesen indokolatlan. A magyar kun elnevezés a kumán szóból jön, amivel a nyugati források a kipcsak törzsszövetséget illették, a kipcsak és a kun tehát messziről nézve ugyanazt jelenti más nyelveken. Közelebbről nézve kicsit zavarosabb a kép, de az egyaránt török nyelvű, nagy részben egymásba olvadó kun-kipcsak törzsek egymástól nem nagyon elválaszthatóak. Ez volt az a laza törzsszövetség, amelyik a 11-12. században uralta a kelet-európai és nyugat-ázsiai sztyeppevidéket, a tatárjárás azonban betett nekik. Egy részük Magyarországra menekült, IV. Béla letelepítette őket az Alföld közepén, a mai Kiskunságban és Nagykunságban. Orbán mindenesetre a magyarországi kunokról beszélt.

A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül
Fotó: Wikipedia

Tényleg vannak Magyarországon kipcsakok?

Azon kívül is csak erős megszorítással, hogy nem így hívjuk őket. Kun öntudat ugyan most is létezik, van is némi, a helyi értelmiség egy része által keltett reneszánsza a rendszerváltás óta, de ez alapvetően tájegységi identitás, rég nem etnikus alapokon áll. A kunoknak ugyan lassú és nehézkes volt a betagolása a középkori magyar államba, de a kun nyelv nagyjából a XV. századra eltűnt. A török korban az Alföld nagyon elnéptelenedett, a visszatelepülők közül sokaknak már nem volt kun származása.

Meddig kipcsak?

A kun öntudat paradox módon akkor erősödött meg újra, amikor az 1700-as években a Habsburgok eladták a területet egy német lovagrendnek és elvették a kunok történelmi előjogait. Azóta is ezek visszaszerzése, az 1745-ös redemptio a kun emlékezet sarokpontja, amikor pénzért váltották vissza ősi szabadságukat. Ez azonban a kun származástól már független volt, az számított, ki mennyivel járult hozzá a megváltáshoz. A modernkori kun identitás már rég nem etnikai jellegű, a történelmi-térségi tudat az, ami számít.

Hol vannak hát a kun törzsek?

A miniszterelnök úr fejében és jegyzetei között. Már a rendi Magyarországon sem voltak, a modern korban pedig a törzsi berendezkedés legfeljebb jelképesen, a politikával kapcsolatban értelmezhető, ha azt mondjuk, hogy egy vezető, táltos vagy politikai termékeket gyártó vajákos rítusokkal és szómágiával jelöli ki a csoportok határait, képez törzsies mi és ők viszonyokat.

És a kun önkormányzatok?

Hacsak nem a kunsági települések önkormányzatairól van szó, amelyek természetesen csak nagyon áttételes értelemben, és úgy is csak erős megszorításokkal kunok, akkor Orbán a karcagi Kunszövetség nevű hagyományőrző szervezetre utalhatott. Ez ugyan nem önkormányzat, de az elmúlt években erős kazah kapcsolatokat építettek ki, politikai beágyazottságukhoz elegendő, hogy a mostani elnökük Fazekas Sándor, a volt agrárminiszter.

Honnan jön be a kazah szál?

A rendszerváltás után a nagykun kulturális önszerveződésekben egy elkötelezett, a tudományos terepről identitásépítésre váltó kutató, Mándoky Kongur Istvánnak volt a legnagyobb szerepe. Ő volt a kun - kazah kapcsolatépítés apostola, 1992-es halála után Kazahsztánban is temették el, és szinte kazah nemzeti hős lett belőle. Itthon örökségének egyrészt a Kurultájon, másrészt az erre építő helyi politikában van szerepe. Ez a háttere annak, hogy az egyik „Kun Világtalálkozón” jelképesen kunkapitányi címet adtak a kazah diktátornak, Nazarbajevnek, Karcagon pedig tiszteletbeli kazah konzul lett a Fidesz-közeli főkun, Horváth László, az a pénztárgépekben utazó vállalkozó, aki néhány éve gigantikus tűzijátékot csinált Pesten a születésnapjára. Ma a kazah kapcsolat jegyében leginkább a Kunszövetség szeret így kötőjelesen kun-kipcsakokról beszélni, ez az, amit Orbán Viktor most állami szintre emelt.

De hol élnek az igazi kipcsakok?

Nagyjából sehol, a kipcsak törzsszövetség ugyanis, ahonnan a kunok is jöttek, felbomlott, a kipcsak nép sok évszázaddal ezelőtt lényegében eltűnt. Nyelvük azonban megmaradt, annyira, hogy a köztörök nyelvek északnyugati ágát a nyelvészet ma is kipcsaknak hívja, ide tartozik többek között a kazáni tatár, baskír, kirgiz és kazak nyelv is. Nem csak Magyarországon nehéz tehát kipcsakokra bukkanni, de a nyelvészeti és történelmi szakkönyveken kívül az egész világon ez a helyzet, bár Kazahsztánban él még egy magát kipcsaknak nevező, eredetére büszke népcsoport.

Kezd ez sok lenni. Rokonai akkor a kazahok a kunoknak vagy sem?

Egyrészt azért nem, mert a kun, mint láttuk, nálunk már rég nem etnikai származást jelent, de az is bekavar, hogy a kazahoknak csak a nyelvük kipcsak, ők maguk pedig egy nagyon kevert, már ránézésre is elmongolosodott népesség; nem múlt el nyomtalanul, hogy a kazah kánságban évszázadokig mongol volt az uralkodó réteg.

Miért játszik rá Orbán a fiktív rokonságra?

A magyarországi kipcsak törzs behaluzása a teljes politikai sci-fi világába tartozik, de attól még lehet sokféle értékes kulturális és történelmi kapcsolat Közép-Ázsiával. Nem is csak a kunok, de a magyarság gyökerei is a sztyeppei civilizációba vezetnek, lehet erre építeni, akár hagyományőrzésről, akár politikai együttműködésről van szó. A közép-ázsiai posztszovjet államokban az önállósodás óta nagy nemzetépítési projektek zajlanak, a törzsi múltra erősen építenek az identitáspolitikában. A kérdés, hogy mit és miért akar ezzel kezdeni a magyar külpolitika.

De miért a Türk Tanácson, és mit keres ott egy magyar miniszterelnök?

Magyarország tavaly lett tagja a török nyelvű népek amúgy nem túl fajsúlyos konzultációs szervezetének megfigyelői státuszban. Maga a türk elnevezés valójában egy téves fordítás eredménye, türk népek igazából nem léteznek, csak török nyelvűek, a magyar külpolitika mégis így használja a fogalmat. Ez kicsit azt is homályban hagyhatja, hogy Magyarországnak mégis mi köze van ehhez az országcsoporthoz, hiszen a magyar köztudomásúlag nem török nyelv. Orbán Viktor azonban olyannyira hangsúlyozza az odatartozást, hogy a nyelvészettel nem törődve Kirgizisztánban tavaly azt mondta, hogy a magyar „egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”.

Mi a politikai cél?

Néhány hete Budán a volt Ybl-villában létrehozták a Türk Tanács budapesti irodáját, Orbán szavaival európai képviseletét. Orbán Viktor most Azerbajdzsánban arról beszélt, hogy ez a török nyelvű népeknek kapcsolódás Európához és az Európai Unióhoz, a magyar külpolitika az EU-ban őket segítené. Magyarország a politikai és gazdasági együttműködést is javítaná, a külkereskedelmi forgalom azonban továbbra sem túl jelentős.

A közös rokonság hangsúlyozásával, kipcsakolással, a magyar nyelv türknek kamuzásával, nemlétező magyarországi törzsek közép-ázsiai diktátoroknak ajándékozásával ezt a homályos és egyelőre nem is túl perspektivikus külpolitikai vonalat erősítenék, ahogy a két világháború közötti turanista mozgalom is gyakran vegyített hagymázas elképzeléseket pántürk szimpátiákkal és elképzelt magyar birodalmi törekvésekkel.

A rokonság hangsúlyozása most egyszerre szólhat a közép-ázsiai országoknak és a Szíriában a kurdok ellen háborút indító Törökországnak. Erdogannal külön is tárgyalt a Türk Tanácson Orbán (a török elnök novemberben is Budapestre jön), Szijjártó Péter pedig azt nyilatkozta, hogy a török offenzíva egyenesen magyar nemzeti érdek, „a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába”.

Migránskipcsak

A kipcsakozás igazi iróniája, hogy a kipcsakok voltak az első magyar migránsellenes tombolás áldozatai. Amikor ugyanis 1240-ben a kunok (nem a szíriai polgárháború, hanem a mögöttük nyomuló mongolok miatt) tömeges migrációval próbálkoztak, IV. Béla magyar királynak kapóra jött a lehetőség, mert szüksége volt a kun Kötöny kán által kínált szablyákra a saját főurai és a horizonton felsejlő Batu kán ellen. A kunokat családostul letelepítette a Duna-Tisza közén, azonban a magyar szomszédok és főurak rettegéssel fogadták a pogány és vad kunokat, felmerült az is, hogy valójában csak a mongolok ügynökei.

A migránsellenes érzület csúcspontjaként a magyar főurak a mongol invázió megállítására összehívott hadak Pest alatti táborában meggyilkolták Kötöny kánt. A kunok ezután dúlva-rabolva-fosztogatva dél felé vonultak, és kivonultak az országból. Magyarország így a muhi csata előestéjén minimum 10 ezer, a nomád trükköket ismerő harcostól esett el, és területének egy része már 1241 tavaszán ízelítőt kapott a pusztításból. A kunokat végül 1246-ban hívta vissza IV. Béla, de beilleszkedésük még sokáig komoly kihívást jelentett a Magyar Királyság számára. Annyira, hogy Orbán szerint most is Nazarbajev az elnökük.

(Borítókép: Orbán Viktor a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén a kirgizisztáni Csolpon-Atában 2018.  / MTI)