Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

Türk rokonokkal építi Orbán az új világrendet

D MTI20180903023
2018.09.05. 09:23

„Maga magyar? Akkor balta, szakáll, alma!” – ha az ember Kirgizisztánban jár, ez a testvérinek szánt üdvözlés elkerülhetetlenül utoléri. Biztosan Orbán Viktort is elérte, mielőtt a Nomád Világjátékoknak és mellette a Türk Tanács ülésének is helyt adó kirgizisztáni Csolpon-Atában vendéglátói előtt kijelentette: a magyar „egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban”.

A történelmi kapcsolatra joggal épít a kormányfő, ez valóban olyan tőke, amelyet fel lehet használni, még akkor is, ha a türk nyelvi rokonsággal felülírni a finnugor eredetet – amely a nyelvre és nem a honfoglalók genetikai eredetére vonatkozik – a tudományos bizonyítékok posztfaktuális világhoz méltó ignorálása. 

Rokon és nem rokon

A nyelveket szerkezetük – és nem történeti rokonságuk – alapján négy nagyobb típusba soroljuk: agglutináló, flektáló, inkorporáló, izoláló. A magyar agglutináló (ragozó), ahogyan a finnugor és türk nyelvek is, de ez igaz például a koreaira és a japánra, sőt, a majára, sumérre és a szuahélire is. Ez remek táptalajt ad a párhuzamos univerzumoknak, amelyekben mindennek az eredetét a magyar nyelv adja.

Az indoeurópai nyelvek jellemzően flektálók, azaz a szótövek is gyakran megváltoznak a ragozáskor, ez a szláv nyelvekre éppúgy igaz, mint az újlatinokra. De igaz ez a sémi-hámi nyelvekre, így az arabra és a héberre is.

A típusok azonban nem tisztán jelennek meg, a Fülöp-szigeteken beszélt, ausztronéziai családba sorolt tagalog például izoláló és agglutináló jegyeket is mutat – miközben a család több tagja, Új-Zélandtól Madagaszkáron át Hawaiig inkább agglutináló. Sőt, a fő jellemzők változhatnak is: az angol erre a legismertebb példa, amely flektálóból egyre inkább izolálóvá válik. Ebbe a kategóriába tartozik egyébként több távol-keleti nyelv. Az elkülönítésre jellemző a segédigék használata és a szórend fontossága. (Az intonációnak is jelentősége van, bár ez inkább jellemző a kínaira, mint az angolra.)

Az inkorporáló – bekebelező – nyelvtípus az agglutinálónak egy fokozottabb formájának is tekinthető, ahol egy-egy szó akár egész mondatnyi jelentést is magába foglal – nem feltétlenül kell ehhez a szónak hosszúnak lennie, a magyarban is ráakadhatunk, ott van például a kérlek szó –, ez leginkább a szibériai és észak-amerikai nyelvekre jellemző.

A valódi nyelvrokonságtól a nyelvtípusok besorolása tehát eltérő, bár a szerkezeti hasonlóság is része ennek, a szókincs vizsgálatával együtt. A számnevek és néhány, szerkezeti hasonlóságot mutató mondat a még 940 ember által beszélt manysi nyelven már elég sokatmondó.

Önmagában azonban a szókincs is kevés, hiszen szláv, germán, latin eredetű szavunk is bőven van, a finnugorhoz, törökhöz képest is.

65 millió ok a rokonságra?

A rokonságra való hivatkozás része Orbán Viktor hétfői nyilatkozatának is, amely szerint megdől a régi világrend, amelyben a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé: az új világrendben ugyanis a Keleten felemelkedő államok meghatározóak. A kormányfő szerint Magyarország „a modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit”, így tehát legnyugatibb keleti népként a türk világ része is.

Ez is érv amellett, hogy a közép-ázsiai országok gazdasági felemelkedéséből a magyar gazdaság kivegye a részét és hasznát – ezt már Szijjártó Péter mondta Biskekben. A külügyi és külgazdasági miniszter bejelentette, hogy Magyarország 65 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar–kirgiz vállalatközi együttműködés fejlesztésére, amely a turizmusra fókuszál, mivel a térség komoly turisztikai fejlesztéseket hajt végre, és állampolgárai is szívesen utaznak Európába – írta az MTI.

„Szeretnénk, ha minél több közép-ázsiai turista ismerkedne meg Magyarország nevezetességeivel, hiszen ez Magyarország számára komoly bevételt és presztízsnövekedést jelent" – idézte az MTI Szijjártót, aki megjegyezte, hogy Magyarország támogatja az EU és Kirgizisztán között 1999-ben kötött együttműködési megállapodás meghosszabbítását is és az eddigi 184 millió eurós támogatás fenntartását, mert az EU-nak is az az érdeke, hogy a kereskedelmi háborúk kibontakozásának idején a közösség fűzze szorosabbra kapcsolatát az Eurázsiai Gazdasági Unióval. (A Moszkva által létrehozott szervezetnek Oroszország mellett Belarusz, Örményország, Kazahsztán és Kirgizisztán a tagja, de a belépésre esélyes Törökország, Szíria, Irán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Mongólia és Tunézia is.)

A Nomád Világjátékok nem a mi olimpiánk

Kirgizisztán 2014-ben rendezte meg először a Nomád Világjátékokat (kirgiz rövidítése alapján DKO), a kétévenkénti eseményre így harmadszorra (három, manysiul hurum) került sor az Iszik-köl partján. (Köl, gölü türk nyelveken tó, ami a finnugor nyenyec nyelven to.)

A rendezvény kirgizül, angolul és oroszul olvasható honlapja szerint messze nem Magyarország az egyetlen távolabbi résztvevője a rendezvénynek, bőven vannak olyanok, akik szegről végről sem rokonok: Németország, Ausztria, Franciaország, Svédország, az Egyesült Államok, Dél-Korea már a kezdetektől ott volt a mostanra 55 ország versenyzőivel zajló DKO-n, Magyarország most másodszor szerepel, olyan türk gyökerektől távoli országokkal, mint Lengyelország, Grúzia, Szerbia.

Igaz, a magyar csapat eddig idén csak egy éremig jutott: 75 kilogrammban a női balkezes szkander ezüstérmese Kőváriné Ivánfi Brigitta lett, aki jobb kézzel negyedik helyen végzett, ahogyan a 105 kilogrammos kategóriában a férfiak között Bauman Ádám. A sportág éremtábláján a 17 induló országból Magyarország a hatodik lett.

A DKO éremtáblázatát Kazahsztán vezeti, de szeptember 8-ig még van lehetőség feljebb kerülnie Magyarországnak és a rendező Kirgizisztánnak is, amely most a második, megelőzve Türkmenisztánt és Oroszországot.

Erdoğan: A türk világnak elege van a dollárból

Miközben a sportesemény zajlik, a Türk Nyelvű Országok Együttműködési Tanácsa is ülésezett, Orbán Viktor részvételével. A Kazahsztánt függetlenné válása óta, sőt már a Szovjetunió idején is vezető Nurszultan Nazarbajev külön kiemelte a magyar kormányfő jelenlétét, amely a tanács nemzetközi jelentőségének emelkedését igazolja. 

Az Atameken kirgiz portál szerint „a migránsellenes nyilatkozatairól ismert, az EU-ban ellentmondásos megítélésű Orbán” vezette

Magyarország megfigyelői státuszt kap a Türk Nyelvű országok Együttműködési Tanácsában.

Ennek jelenlegi tagjai: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország. Üzbegisztán jövőre lép be, Türkmenisztán egyelőre tagjelölt.

Az ülésen a gazdasági visszaesést átélő Törökország elnöke arról beszélt, hogy a tanács országainak saját valutáikban kellene elszámolást folytatniuk az egymás közötti kereskedelemben. Recep Tayyip Erdoğan nyilatkozata nem meglepő, a zuhanó líra megvédésével kapcsolatos korábbi nyilatkozatainak ismeretében, amelyekben az alkotmánymódosítás révén – júniusi újraválasztása után – minden korábbinál nagyobb hatalommal felruházott elnök arról beszélt, hogy országa gazdaságát politikai okokból támadják.

„A dollár uralma ma már problémát jelent. Egyszer és mindenkorra le kell számolnunk a dollár monopóliumával, és áttérni a nemzeti valuták alapján vitt elszámolásokra a kereskedelmi kapcsolatokban. Törökország erre készen áll Oroszországgal, Iránnal, Kínával, Ukrajnával és euróalapúvá kívánjuk tenni az elszámolást az Európai Unióval” – mondta a török elnök.

Az ülés után Orbán a kirgiz államfővel találkozott. Szooronbaj Zseenbekov üdvözölte a közös gazdasági bizottság létrehozását, a kereskedelmi, mezőgazdasági, vízgazdálkodási területen való együttműködés erősítése érdekében. Orbán ígéretet tett rá, hogy a kirgiz diákoknak fenntartott ösztöndíj kvótáját 25 főről 75-re emelik, így hamarosan háromszor annyian szerezhetnek diplomát Magyarországon, mint eddig.

A kapcsolatok kiépítése, intézményesítése akkor is hasznos, ha a magyar kormányfő nem fűzi fel rá még a magyar nyelvi rokonságot is. Feltéve, ha a kapcsolatok nem merülnek ki baráti tanulmányok még barátibb költségvetési finanszírozásában. Kazahsztán a – 60 milliós posztszovjet Közép-Ázsia legstabilabb országa, amely a maga – Türkmenisztánhoz nem hasonlítható, de így is súlytalan parlamenttel, tét nélküli választásokkal működtetett – illiberális demokráciáját jól ötvözte olaj- és földgázvagyonával és eközben óvatosan egyensúlyozott Moszkva és a Nyugat között is.

A gazdasági növekedés azonban elválaszthatatlanul szorosan kötődik az olaj világpiaci árához, ami érzékennyé teszi a gazdaságot: a 2000-es években megszokott volt a GDP két számjegyű növekedése, de a 2008-as törés után is elért újra hét százalék feletti növekedést. 2015-ben azonban 19 százalékot zuhant a GDP, párhuzamosan az olajár esésével. Tavaly már 4 százalék volt a gazdasági növekedés a 2,6 millió négyzetkilométeres méretéhez képest csak ritkán lakott, 16 milliós országban, amellyel a Fidesz-kormány korábban stratégiai partnerségi megállapodást kötött, és ahol a Molnak is van olajkitermelési koncessziója.

Szijjártó még februárban joggal beszélt arról, hogy fontos lenne Magyarország és az EU energiaforrásainak diverzifikációja szempontjából a közép-ázsiai térség, más kérdés, hogy az alternatív útvonalon haladó gázvezetékek nem épültek meg Európa felé, nyugati irányba csak Oroszországon át vezethet az út, de még fontosabb, hogy Kína már kiépítette a maga közvetlen vezetékeit, így a terület egyre inkább Peking gazdasági vonzásterébe kerül.

A nem türk eredetű és gazdaságilag is pehelysúlyú Tádzsikisztán (28 milliárd dolláros GDP vásárlóerő-paritáson számolva) és a türkalapú közösködésből inkább kimaradó, gázban gazdag Türkmenisztán (95 milliárd dollár GDP) nélkül számolva a térség gazdasági összteljesítménye 700 milliárd dollár – ez nem éri el negyedannyi lakossal, nyolcvanszor kisebb területen gazdálkodó Hollandia GDP-jét. 

Ez azonban nem jelenti, hogy a térségben ne volna üzleti lehetőség akár az olaj- és földgázmezőkön kívül is. A legnagyobb gazdaságot jelentő Kazahsztán exportja olajárfüggő, így hektikusan mozgott 35 és 90 milliárd dollár között – de kereskedelmi többlete folyamatosan garantált –, importja viszont 12 éve stabilan 30-40 milliárd dollár között van.

A magyar–kazah áruforgalom 2017-ben 350 millió dollár volt – előtte a fele, de 2007-ben is 300 millió dollár körül volt –, ez a teljes kazah áruforgalomnak kevesebb mint 0,3 százaléka. A magyar–üzbég áruforgalom ennek már csak a tizede, a kirgiz meg már olyan kicsi, hogy a találkozókon szemérmesen mindig a kapcsolatok fellendítését szokás említeni, számok nélkül. 2018 első negyedében a magyar export Kazahsztán felé 24, onnan az import 11 millió dollárt tett ki. Kérdés, hogy balta, szakáll, alma alapon ezen mennyit lehet növelni, nem is feltétlenül áruexporttal, mint inkább a sokat hangoztatott mezőgazdasági és vízgazdálkodási területet érintő technológiai exporttal.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Szooronbaj Zseenbekov kirgiz elnök (b) a Kircsin etnofalu megnyitóján Kirgizisztánban 2018. szeptember 3-án. Fotó: Szecsődi Balázs / MTI.

 

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?