A képernyők bámulása valóban korlátozhatja a gyermeki agy fejlődését

Ahogy nő a telefonok és tabletek népszerűsége, úgy készül egyre több tanulmány a hatásukról. Egy friss kutatás szerint a képernyők káros hatással vannak a gyerekek agyi fejlődésére – írja a CNN.

John Hutton, a Cincinnati Gyermekkórház orvosa és kutatója három és öt év közötti gyerekek agyát vizsgálta MRI-vel, és azt vette észre, hogy azoknál, akik az ajánlott napi egy óránál többet néznek képernyőket, a fehérállomány lassabban fejlődik. Ez azért komoly probléma, mert a fehérállomány fontos szerepet játszik a nyelvtanulás, az olvasás és a kognitív képességek fejlődésében. Olvasással, zenetanulással, sőt akár zsonglőrködéssel is fejleszthető a fehérállomány szerkezete és felépülése.

Az agy az első öt évben fejlődik a leggyorsabban. Ebben a korban a legformázhatóbb, mindent magába szív, és ekkor alakulnak ki bizonyos kapcsolatok az agyban, amik egy életen át tartanak

– magyarázta Hutton.

Több tanulmány is összefüggést talált már a túl sok tévénézés és a gyermeki figyelemzavar, a rendszertelen étkezési szokások és viselkedési zavarok között. Ezeken kívül találtak még kapcsolatot a nyelvi készségek fejletlenségével, alvászavarral, illetve a szülő és gyerek közötti interakciók csökkenésével is.

Mivel a képernyőt ma már bárhova magukkal vihetik a gyerekek, a veszély fokozatosan nő. Telefonozhatnak lefekvés előtt az ágyban, az asztalnál, az autóban, sorban álláskor vagy akár a játszótéren is. A kutatók szerint még aggasztóbb, hogy a gyerekek már nagyon fiatal korban hozzáférnek ezekhez az eszközökhöz.

A felmérésben részt vevők 90 százaléka már egy éves korára felhasználóvá vált. Néhány kutatásban olyan gyerekeket vizsgáltunk, akik már két-három hónaposan képernyőket bámultak

– mondta Hutton, aki már több kutatásában is MRI-vel vizsgálta a képernyők gyerekekre gyakorolt hatását.

A legújabb kutatás során egy különleges MRI-t használtak, úgynevezett diffúziós tenzoros képalkotást (DTI). 47 egészséges agyú gyerek vett részt a kutatásban (27 lány és 20 fiú), akik még nem kezdték el az óvodát. A DTI MRI segítségével a kutatók megvizsgálhatták a gyerekek fehérállományát, ami az agy különböző részein elhelyezkedő szürkeállományok egymás közti kommunikációjáért felelős. Hutton szerint hasonló a régi telefonos kábelekhez, amik összekötik az agy különböző részeit. Amennyiben ezek a vezetékek nem fejlődnek ki rendesen, az lassíthatja az agy sebességét.

Az MRI-vizsgálat előtt a gyerekek kitöltöttek egy kognitív tesztet, a szüleik pedig arról számoltak be, hogy mennyi képernyőt néz a gyerek. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak a gyerekeknek, akik a napi ajánlott egy óránál többet töltenek képernyők előtt, fejletlenebb, szervezetlenebb volt a fehérállományuk. A gyerekek naponta átlagosan két órát töltenek képernyő előtt, de volt köztük olyan, aki öt órán át mobilozott.

Ezek olyan pályák, amikről tudjuk, hogy hozzájárulnak a nyelvi és olvasási készségekhez, és pont ezek voltak azok, amik alulfejlettek voltak a gyerekeknél, akik sok időt töltöttek képernyő előtt. Tehát a képi eredmények egészen összhangban vannak a viselkedési eredményekkel.

Az MRI mellett folytatott tesztek arra jutottak, hogy a sok képernyőnézés hozzájárult a gyengébb olvasási képességhez, a kevésbé kifejező nyelvhasználathoz és a gyengébb gyors tárgymegnevezési teszteredményekhez is.

Jenny Radesky, aki a 2016-os amerikai képernyő-használati útmutató fő szerzője volt, lenyűgözőnek találta az eredményt, de felhívta rá a figyelmet, hogy ezek még nagyon korai eredmények, és a szülőknek még nem kell attól félniük, hogy a gyerekük túl sok digitálismédia-fogyasztása komoly agykárosodást okozna.