Ambrus
-2 °C
1 °C
Index - In English In English Eng

Géneket módosítana? Fillérekből megteheti!

CRISPRKit  46739.1521721469.1280.1280
2019.11.20. 23:25 Módosítva: 2019.11.21. 00:42
A lakossági biotechnológia, bár legtöbbünk még nem is hallott róla, megállíthatatlanul fejlődik. Ma már fillérekért vehet bárki génmódosító készletet, és olyan kísérleteket végezhet a garázsban, amelyekről 30 éve a legnagyobb egyetemek tudósai sem álmodhattak. Ez ártatlan hobbinak tűnik mindaddig, míg a totális szabályozatlanságot kihasználva, egyes amatőr genetikusok véletlenül vagy direkt biológiai fegyvereket nem kezdenek kotyvasztani a mosókonyhában. A budapesti World Science Forum egyik workshopjának résztvevői inkább a mozgalom veszélyeit sorolták, semmint az előnyeit emelték volna ki.

Tizennégy évvel ezelőtt Rob Carlson, a Washingtoni Egyetem kutatója írt egy cikket a Wiredbe arról, hogy beköszöntött a csináld magad (DIY) genetika kora. Ő akkor még arról számolt be, hogy az eBayen már 1000 dollárért lehet olyan készleteket vásárolni, amelyek segítségével gyakorlatilag mindenki képes lehet DNS-t elemezni.

Már akkor érezhető volt, hogy a biotechnológia, a genetika, ezen belül a génmódosítás és a szintetikus biológia fejlődésével a tudomány megállíthatatlanul demokratizálódik. A mindennapos laborbéli munkához sosem kellett Nobel-díj, az némi túlzással folyadékok egymásba öntéséről és a kenyérpirítónál nem sokkal bonyolultabban működtethető gépek használatáról szól.

Génszerkesztés 160 dollárért, valaki?

Persze felfogás kérdése, hogy tudománynak nevezzük-e azt a tevékenységet, amikor amatőrök egy útmutatót követve reagenseket öntenek egymásba, és örülnek a rendszerint jól látható eredménynek. Inkább annyira genetikusok ők, mint amennyire atomtudósok azok az amerikai gyerekek, akik az igazi uránt és polóniumot tartalmazó laborkészlettel játszottak.

Eddig sem feltétlenül a szakértelem hiánya volt az akadálya annak, hogy a legfejlettebb kísérleti eszközöket működtessük az otthoni hobbilaborunkban, hanem a magas ár. Ez az akadály bizonyos eszközök esetén mára elhárult. Már nem 1000 dollárért, hanem bizonyos esetekben ennek alig tizedéért beszerezhetünk génmódosító készleteket. Gyakorlatilag bárki módosíthat otthon géneket, miközben a többségi társadalomnak fogalma nincs arról, hogy ezek az emberek pontosan mit csinálnak.

Sajnos legtöbbször nekik sincs fogalmuk erről.

A mindennapos génmódosítás nem a jövő, hanem a jelen. Nemrégiben az Egyesült Államokban egy szállodai liftesfiúval beszélgettem, és elmondtam neki, hogy molekuláris biológus vagyok. Ő erre elmondta, hogy ő is szokott gént módosítani, mert vett 200 dollárért egy készletet Josiah Zayner cégétől. Megkérdeztem, hogy mi ezzel a célja, azt mondta, hogy azt akarja, hogy világítson a kutyája

– mondta a MTA könyvtárában tartott panelbeszélgetésen Clarissa Rojas, a perui környezetvédelmi minisztérium és az Európai Bizottság biológiaibiztonság-tanácsadója.

ODIN-féle csináld magad génszerkesztő készlet, CRISPR Kit kicsomagolása.
ODIN-féle csináld magad génszerkesztő készlet, CRISPR Kit kicsomagolása.
Fotó: Dark Age Theorist / youtube

A legnagyobb problémaként azt emelte ki, hogy a csomagküldő cégek révén gyakorlatilag bárki hozzájuthat a világon a génmódosításhoz szükséges eszközökhöz úgy, hogy a tevékenységét szinte sehol nem ellenőrzi senki. Egyedül Németországban és Ausztráliában kell engedélyeztetni az otthoni génmódosítást (utóbbiban az engedélyhez bioetikai tanfolyamon kell részt venni), máshol a jogalkotás talán még nem is értesült a jelenség létezéséről.

Fluoreszkáló sör

Az említett Josiah Zayner a világ leghíresebb biohekkere. Bár a kifejezést nem ő alkotta, ő töltötte meg tartalommal. Az ő értelmezésében a tudományt oda kell adni az emberek kezébe, hogy ne csak kutatóintézetek és egyetemek kutatóinak kiváltsága legyen. Ezt ő lázadásként adja el, de az általa árult génmódosító készletekből azért némi bevételre is szert tesz.

Zaynert egy ideig a kaliforniai hatóságok is vizsgálták, mert valaki feljelentette kuruzslásért, végül azonban a múlt hónapban felmentették. A férfi biofizikus végzettségű, korábban a NASA-nak is dolgozott, de már jó ideje önállósította magát, és a géntechnológia laikus terjesztésén munkálkodik. Időnként közönség előtt lövi be magát a génszerkesztést végző CRISPR-komplexet tartalmazó injekcióval, máskor a hozzá forduló betegeknek ajánl nagyon kísérleti stádiumban lévő génterápiákat – bár ilyen beavatkozásokat személyesen nem végez, mert mint elmondta, azért eléggé tart attól, hogy börtönbe kerül.

Legnépszerűbb terméke a sörélesztőt fluoreszkálóvá tévő készlet. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság (FDA) azonban kifogást emelt ellene, mondván, a sört elfogyasztó emberek egészsége veszélybe kerülhet. Így most már úgy árulják ugyanazt a készletet, hogy ráírják:

emberi fogyasztásra alkalmatlan.

A felmérések szerint a biohekkerek ötöde dolgozik csak teljesen egyedül, a nagy részük kollaborációkba, úgynevezett DIY Bio csoportokba tömörül, amelyek afféle laikus kutatócsoportok. E csoportok száma exponenciálisan emelkedik, az Egyesült Államokban már több mint 30 ezer embert tömörítenek. A tevékenységüket ernyőszervezetként a DIYbio.org fogja össze. A csoportokat rendszerint egy képzett kutató vezeti, és az ő keze alá dolgoznak asszisztensként az amatőr hobbisták (bár ők ezt biztos nem így fogják fel).

Felfedezésről szó sincs

A lakossági tudósok, a citizen science művelői bizonyos tudományterületeken (például a madármegfigyelésben) valóban hasznos munkát végeznek. A biohekkerek tevékenysége sem egyértelműen káros. Az Index kérdésére, miszerint elértek-e ezek az amatőrök bármiféle eredményt az elmúlt évtizedben, a workshop megszólalói azt emelték ki, hogy hasznosak a tudomány népszerűsítésében.

Cas9 baktériumváltoztató csomag
Cas9 baktériumváltoztató csomag
Fotó: Epic Danny / youtube

Amikor pontosítottuk a kérdésünket, és az általuk elért konkrét felfedezésekre kérdeztünk rá, mindenki kedves leereszkedéssel ingatta a fejét. A megvásárolható készletek általában egy-egy konkrét dologra jók. (A legnépszerűbb például a zöld színben virító, medúzából származó, zöld fluoreszcens fehérje génjének beépítése.) Ahhoz, hogy az ember el tudjon rugaszkodni az előre meghatározott keretektől, már kell a szakértelem, és sok nagyságrenddel drágább eszközök is szükségesek.

A mai szintetikus biológia molekuláris módszerei sokaknak elérhetők. De ez olyan, mintha lenne egy Ferrarink, amit nem tudunk vezetni. Mintha nem lennénk tisztában a gyorshajtás és a karambol lehetséges következményeivel

– érzékeltette Velia Siciliano, az Olasz Műszaki Kutatóintézet főmunkatársa. Vagyis mindenki tud gént módosítani otthon, aki megveszi a készletet, de kevesen rendelkeznek azzal a szaktudással, ami segítene nekik eldönteni, hogy mit szabad, és mit nem.

Génszerkesztett lépfene a spejzből

De ez csak a jó szándékú biohekkerekre igaz. Ha mindenkinek elérhetők a leghatékonyabb biotechnológiai eszközök is, és gyakorlatilag semmiféle állami ellenőrzés nem működik a területen, ki akadályozhatja meg (egyáltalán ki értesül róla), ha az egyik kamrában nem világító sört főznek a sörélesztő gomba génmódosításával, hanem tömegpusztító fegyverként bevethető halálos baktériumokat állítanak elő?

A tudomány a hivatalos intézményrendszeren belül és azon kívül is rohamtempóban fejlődik. A szabályozók azonban csak az intézeteken belüli részét látják. Ami azon kívül történik, arról fogalmunk sincs

– mondta Sandra Lopez-Verges immunológus, a Panamai Egyetem vendégprofesszora.

A biohekkelés jelentette potenciális kockázatok mára az FBI figyelmét is felkeltették. Bár egyelőre még próbálnak pozitívan közelíteni a mozgalomhoz, és keresik az etikus biohekkerekkel való kapcsolattartás lehetőségét, nyilvánvaló a gyanakvásuk, ami nem is tűnik megalapozatlannak. Ebben nem segít az sem, hogy az amatőrök az eredményeik kommunikálásában egyáltalán nem hasonlítanak az igazi kutatókhoz. A legritkább esetben osztják meg másokkal, hogy mire jutottak, legfeljebb protokollokat, recepteket tesznek fel a netre.

Persze a legvalószínűbb magyarázata annak, hogy nem írnak szakcikkeket, hogy nincsenek eredményeik. Vannak azonban olyan magányos farkasok, akikről azt sem lehet tudni, hogy épp milyen organizmus génjeit módosítgatják. Ez pedig nem éppen megnyugtató.

(Borítókép: DIY (csináld magad) baktérium génszerkesztő CRISPR csomag. Fotó: the-odin.com)