Timót, Xénia
-6 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Birkafaggyú, glifozát, kisült-e már a kalács

K EPA20181220211
2019.12.07. 17:15 Módosítva: 2019.12.08. 00:00

Nagyot ment tavaly a bulvármédiában egy kissé pánikkeltő cikk, ami szerint több tízezer bogarat, pókot miegymás csúszómászót hurcolnak be az emberek a lakásaikba, amikor karácsonyfának igazi fenyőt választanak az árusoknál. Persze ennek ellenére ritkán hallani olyasmit, hogy az év végi ünnepek táján rovarinvázió törne ki a városokban, sőt olyannal sem találkoztunk még, hogy tönkretették volna bármely gyanútlan család szentestéjét a feldíszített fából előmasírozó farontó bogarak.

Na de biztos, ami biztos, idén alaposan utánajártunk, hogy mit érdemes tudni a karácsonyfák növényvédelméről, hogyan védekeznek a fenyőfatermelők a különféle kártételek ellen, és mit tegyen a vevő, kell-e egyáltalán bármit is tegyen, miután megvette a természet lágy ölén nevel(kedet)t növényt.

Kezdjük talán ott, hogy alapvetően három fajta fenyőt lehet venni karácsony előtt az árusoktól: lucfenyőt, ezüstfenyőt és Nordmann-fenyőt. Tulajdonságaik és áruk eltér, de egy dolog közös bennük: nem erdőkben nőnek, hanem hatalmas, külön lekerített mezőgazdasági területeken termelik őket, a szabad ég alatt. A karácsonyra szánt fiatal fákat egymástól megadott távolságra ültetik, mivel sűrű erdőben egész más formájúra nőnek: az ég felé törnek, és nem növesztenek a tövük alsó részein szétterülő, szimmetrikus ágakat.

Magyarországon 1500-2000 hektáron termelnek fenyőfákat, közel hatvan százalékukat Zalában, mert ott a legmegfelelőbb erre a talaj és a klíma. (A zalai falvak egyébként exportra is termelnek, a közép-európai országokba, sőt még Németországba is szállítanak, sok helyen már rég kivágták a szőlőtőkéket a domboldalon, és fenyőt ültettek a helyére.) A magyar karácsonyfa-termesztés igazi hazája tehát Zala, kisebb részt pedig Vas és Somogy megye, aki Budapesttől nyugatra lakik, a fa, amit megvásárol, nagy eséllyel ebből a három megyéből származik. Persze az ország keleti felén is vannak fenyősök, de messze nem annyi, mint a Délnyugat-Dunántúlon.

A munkálatok tavasszal kezdődnek ültetéssel, a kis hajtásokat ilyenkor külön faiskolába helyezik a magágyból. A faiskolákban nevelt csemetéket pár év múlva ültetik ki a földekre, ahonnan majd végül kivágják őket. A fenyőfák nevelése több évig tart, a luc gyorsabban nő, de a Nordmann-fenyő lassabban, akár tíz évig is eltart, mire eléri a kívánt termetet. (Nota bene: Nordmann-fenyő, és nem normann vagy nordman, mivel Alexander von Nordmann finn zoológus-botanikusról nevezték el az egyébként kaukázusi jegenyefenyőnek hívott örökzöld növényt.) Ez idő alatt, kivágásig az ültetvények ritkás mesterséges erdőként, fenyőligetként funkcionálnak, azaz vadállatoknak, madaraknak, csúszómászóknak nyújtanak ember teremtette otthont.

Karácsonykor nagyjából 2-2,5 millió fa kerül forgalomba, ehhez nagyjából 30 millió fának kell lennie az országban összesen, csemetéktől a növendékeken át a kivágásra termettekig. Ahhoz, hogy piacképes, polgári szobákba illően jó alakú legyen a fa, sok foglalkozást igényel: metszeni, alakítgatni kell, rendszeresen irtani kell a gyomot, ki kell kapálni-kaszálni körülötte a füvet. A gazdálkodók a növények mentén kitisztítják a földet, eltávolítják a gyomokat, ősszel pedig legallyazzák a növendék fákat (ezek a fenyőgallyak mennek a piacra mindenszentekkor).

Nem árt műtrágyázni és vegyszerezni, nehogy megtámadja valami kártevő, és néha, sőt, újabban egyre gyakrabban locsolni is kell, a meleg és száraz időjárás miatt. Mindezt leginkább gyalog és kézzel lehet csinálni, a gépesítés egyrészt nagyon drága lenne, másrészt egy alapvetően az esztétikájáért nevelt növény közé nem szívesen mennek be a termelők traktorral. A legnagyobb költségtényező azonban a vegyszer és a műtrágya, amire több százezer forint is elmehet hektáronként egy évben.

Műtrágya, gyomirtó, rovarölő, gombaölő

Telepítés előtt szerves trágyázással és mélyforgatással készítik fel a földet a facsemeték fogadására. Ültetés után, a második-harmadik évtől kezdve pedig évente legalább egyszer műtrágyázzák az ültetvényt, hogy a fák szebbek legyenek.

Tavasszal nitrogén, foszfor-káli tápanyag-kiegészítésre van szükség, június derekán nitrogén típusú műtrágya kell, hogy szebb legyen a színe a fenyőnek, ráadásként mikroelemekkel, magnéziummal, kénnel is lehet keverni

– avatott be a műtrágyázás rejtelmeibe Nagy Barnabás, nagykanizsai fenyőtermelő.

A nagyobb ültetvényeken vegyszeres gyomirtás is történik tavasszal. Ekkor a magról kelő egy- vagy kétszikűek ellen permeteznek, vagy ha van vegetációban lévő gyom, akkor glifozát kiegészítést is kap a növényvédő szer. Nyár közepén egyszer-kétszer mechanikai gyomirtásra is sor kerül, motoros kaszával. Augusztus végén, amikor befejezték a fenyők a hajtást, kapnak még egy totális gyomirtást.

A gyomokon kívül a rovarok és gombás fertőzések ellen is védekezni kell, a termesztett fenyő fajtájától függően. A lucfenyő esetében a jellemző rovarkártétel a gubacsdarázshoz köthető. „Ezek ellen felszívódó rovarölő szerekkel védekezünk. A gubacsdarázs megszúrja a fiatal hajtást, és abba gubószerű képletet fejleszt, lakásba kerülve ebből lárvák kelhetnek ki” – magyarázta Nagy Barnabás. „Az ezüstfenyőnek rovarkártétele nem nagyon van, gombabetegségek közül annál több szereti megtámadni, amire az enyhe ősz, tél még rá is tesz egy lapáttal. Belülről kifelé, a törzstől a fiatal hajtások felé megvörösödik és ledobja tűleveleit. Ez ellen évente 2-3-szor réztartalmú vagy gombaölő szerekkel védekezünk. A jegenyefenyőnek viszont rovar- és gombakártétele is van. A hajtás- és kéregtetvek valósággal meghámozzák a vezérhajtást, illetve a tűkarcgomba és lofotermiás tűlevélhullás is megtámadja. Ez utóbbiak ellen kontakt és felszívódó gombaölő szerekkel védekezünk a hajtás befejeződése, azaz nyár vége felé."

A termelők tehát igyekeznek a gombás fertőzések ellen is tenni: a tavaszi alakító metszést követően, március vége, április tájékán egy rezes lemosópermetezést is kapnak a fenyőfák. A növényvédő szereket leggyakrabban motoros háti permetezővel juttatják ki a gazdák, nagy, traktoros permetezőgéppel csak addig mennek az ültetvényre, amíg pár évesek a csemeték, ha már összezárnak a gallyak, csak lábról tudnak dolgozni.

Piperkőc szarvasok a karácsonyfák ellenségei

A fenyőültetvények úgymond örökkétermők: egy egyhektáros termőterületen hozzávetőleg kilencezer fa fér el, ebből évente 250-300 darabot vágnak ki és adnak el, amiket rögtön vissza is pótolnak csemetékkel. A fák kivágásának december elején látnak neki, ilyenkor szalaggal jelölik meg a kivágandó fákat. Az igazán nagy termelők 25-30 hektáron több százezer fát termesztenek, kicsiben, 1000 fa alatt nem is nagyon éri meg belevágni, különös tekintettel arra, hogy a költségeken túl elég sok vele a bizonytalanság. A globális felmelegedés, a klímaváltozás sem használ a biznisznek, a meleg és száraz nyáron pedig sok fa elszáradhat, és a túl enyhe tél sem tesz jót a fenyőnek.

A karácsonyfának szánt fenyő nagyon lassan megtérülő befektetés, 6-10 évig készül, de akár egy nyár alatt tönkremehet.

Amire kevesen gondolnak, hogy a fenyőket a törzsfejlődés magasabb fokain álló élőlényektől is védeni kell. „Az ültetvényeket vadvédelmi kerítéssel, villanypásztorral érdemes védeni a szarvasok, őzek, nyulak kártétele ellen. Az őzek ínséges időszakban előszeretettel lerágják például a kaukázusi jegenyefenyők rügyeit, csúcsrügyeit, oldalrügyeit, a mezei nyúl pedig, ha van hótakaró, a csúcshajtásokat rágja le csak azért, hogy a fogát élesítse, koptassa” – mondta az Indexnek Nagy Barnabás.

A nyulakhoz hasonlóan a szarvasbikák sem táplálékként tekintenek a fenyőfákra: jellemzően hántáskárral teszik tönkre azokat, az agancsukat tisztítják, illatosítják, fényesítik a fenyőfák kérgén.

„Egy bika egy éjszaka során 10-15 fát is teljesen tönkre tud tenni, ráadásul a legszebb legdúsabb fákat részesítik előnyben” – tette hozzá Nagy Barnabás. A szarvasok (és őzek) kártétele ellen birkafaggyút tartalmazó permetezőszerrel is tudnak védekezni a termelők, aminek a szagát nem állhatják az őzek, gímszarvasok, muflonok.

Mi jöhet be a lakásba?

A kivágott fenyőfával ezernyi ízeltlábú, rovar kerülhet a szobába. Biológusok szerint egy-egy még élő fenyőfán akár 25 ezer élőlényt is meg lehet számlálni, ezek java része azonban el is pusztul, amikor kivágják és elszállítják a fát, a traumát túlélők pedig a lakásban halnak éhen pár nap alatt. Nagyjából a következő élőlények jöhetnek szóba:

levéltetvek és pajzstetvek, pókok és atkák, kabócák és poloskák, növényevő darazsak és egyéb hártyásszárnyúak, szúbogarak és fenyőbogarak, szöcskék és sáskák, valamint mindezek le- és fölmenői, petéi, lárvái.

Ezek az atkák, bogarak, pókok, lepkék eredendően a tűlevelek közt akarták meghúzni magukat, hogy védett helyen töltsék téli pihenőjüket. Felkészültek a téli álomra, kiürítették a testükben lévő nedvességet és teljesen inaktívvá váltak, amikor azonban a jól fűtött és villanyfényes szobában találják magukat, azt hiszik, elkezdődött a tavasz, és fölélednek.

A fenyőfákon élő rovarfajok zöme ártalmatlan, nem invazív faj, és esze ágában sincs elhagyni lakóhelyét. Eleve legtöbbjük olyan apró, hogy szabad szemmel nem is látható, és az ünnep ideje alatt kizárólag a karácsonyfán tartózkodik. Persze akadhatnak köztük nagyobb termetűek, amik előbújva sikítófrászt hoznak a gyanútlan, bogárfóbiás karácsonyozókra, akik közül sokan az életüket féltve rögtön a legdurvább vegyi fegyverhez nyúlnának.

Ha meg akarunk szabadulni bármiféle négynél több lábbal megvert élőlénytől, elég, ha alaposan megrázzuk a fenyőfát, mielőtt a lakásba visszük, és ha feldíszítés előtt pár napig hidegben (sufniban, vagy erkélyen) tartjuk, az is segít kordában tartani az undi bogarakat. Tisztaságmániások óvatosan le is porszívózhatják az ágakat, egy dolog viszont nem ajánlatos: rovarirtóval befújni, hacsak nem szeretnénk gyertyagyújtáskor fáklyává változtatni a gyúlékony aeroszollal beborított fát. Ha valaki mégis végtelenül irtózik a fenyőfával behurcolt rovarsereg gondolatától, váltson műfenyőre, manapság már igazán szépeket árulnak.

Mi, fenyőtermelők, csak a fát károsító rovarok ellen védekezünk, a fának kárt nem okozó rovarok (katicák, hangyák, poloskák stb) ellen nem, és nem is javasoljuk, hogy otthon bárki rovarirtóval fújja le a fát. Több kárt okozna vele, mint amennyi kellemetlenséget okoz ez a pár rovar

– tette hozzá Nagy Barnabás.

Az Index által megkérdezett termelők szerint részben ezért sincsenek vegyszermaradványok a piacra kerülő fákon: ősszel már nem permeteznek, és mire piacra, illetve onnan a lakásokba kerül a fenyő, lebomlik az utolsó, nyár végén kijuttatott szer is.

Az ízeltlábúakon kívül van még egy potenciálisan kellemetlen, sőt, azoknál jóval veszélyesebb potyautas, amit a fenyőfa hurcolhat be a lakásba:

a fentebb már említett gombás betegségek, a penész.

A permetezéseket esetleg túlélő, a november végén, december elején kivágott fenyőfa kérgén, tűlevelein addig észrevétlenül éldegélő, vegetáló penészgombák a lakás párás, meleg közegében ideális körülményeket találnak a szaporodásra, és spóráikat a levegőbe juttatva számtalan egészségügyi panaszt, köztük asztmás légzést, köhögést, álmatlanságot és légszomjat is okozhatnak. (Ha egy penészgombával fertőzött karácsonyfa két hétig áll a lakásban, a levegőben lévő penészspórák száma nyolcszázról ötezerre nő légköbméterenként.)

Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a karácsonyfákon azonosított penészgombák 70 százaléka orrviszketést, szemvizenyőt, köhögést, légszomjat, mellkasi fájdalmakat, náthás tüneteket, kimerültséget és alvási problémákat okozhatnak az erre érzékenyeknél. Néhány közülük hosszú távú tüdőproblémához és a hörghuruthoz, illetve a tüdőgyulladáshoz hasonló betegségekhez is vezethet. Amerikai kutatók karácsonyfa-szindrómának nevezték el a karácsonyt megelőző, illetve azt követő hetek során jelentkező légúti megbetegedések csoportját. A karácsonyi penész elleni legjobb védekezés, ha a lakásba vitel előtt mindenki alaposan megmossa a fát, és hagyja azt kint megszáradni. Karácsony napja után pedig mihamarabb búcsúzzanak el a fenyőtől, ne várják meg vízkereszt előestéjét.

(Borítókép: fenyőfaültetvény madártávlatból. Fotó: Valentin Flauraud / MTI / EPA)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.