Izidor
0 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Végre a halandóknak is jut OLED tévé

063 1091942642
2020.01.09. 05:11

Mintha az emberek végtelen méretű nappalikban próbálnának végtelen mennyiségű energiát elpazarolni a tévézésre, úgy nőttek a készülékek az elmúlt években - ám a 2020-as CES váratlan fordulatot hozott.

Az LG és a Sony levitte 48 hüvelykre az OLEDek alsó határát.

Örülhet mindenki, akinek túl kicsiny a nappalija egy 55-77 hüvelykes óriástévé befogadásához. Eddig nem tudtuk elkerülni ezeket a méreteket, ha a lehető legjobb képminőséget adó technológiára vágytunk. Persze már kapható az LG szuperdrága felcsavarható OLED tévéje is, sőt, lett egy plafonról lecsavarható verziója is, de a 17 millió forintos ár nem földi halandók pénztárcájának való.

A méretcsökkentés egybevág azzal a kellemetlen hazai lakáspiaci trenddel, hogy egyre pofátlanabb összegekért kapunk egyre kisebb lakásokat, valamint azzal a globális jelenséggel, hogy csökken a háztartásonkénti tévékészülékek száma. Az online streamingnek hála vírusként terjed az egyszemélyes tartalomfogyasztás, ami egy tablettel vagy laptoppal, neadjisten' a gyerek- és/vagy dolgozószobában megtalálható nagymonitoros pc-vel is hibátlanul működik.

Még egy jó hír jutott azoknak, akik az elmúlt években vettek borzasztóan sok pénzért fölsőbb kategóriás tévét: az égvilágon semmi olyan újítás nem látott napvilágot most, ami miatt ciki lenne a régebbi modell.

Most nézzük végig, hogy mivel készültek a gyártók 2020-ra.

Rendezői IQ-bajnokok

Az LG-nél, Panasonicnál, Philipsnél és Samsungnál egyaránt megtalálható az új Filmkészítő megjelenítési mód, amit Hollywood harcolt ki magának. Ennek az a célja, hogy a rendező által elképzelt megjelenítést probálja hűen visszaadni az otthoni nézőknek. Minimum Dolby Atmos és Dolby Vision hang- és képminőséget jelent, kicsit belenyúlnak a processzor beállításaiba, és kikapcsolják a sokat kritizált szappanopera-hatást, amikor a mestereséges intelligencia extra képkockákat hoz létre, és ettől furcsán sima lesz a képen megjelenő tárgyak mozgása.

A Panasonic ezt azzal fejeli meg, hogy a megjelenítést dinamikusan a tévé külső környezetének fényeihez igazítja. Ez a trükk egyébként egy új megjelenítési szabványnak, a Dolby Vision IQ-nak is a része, ami tulajdonképpen csak annyival több a mezítlábas Dolby Visionnál, hogy a tévé szenzorokkal méri a fényeket, így optimalizálja a megjelenést. Persze le is engedhetjük a redőnyt a szobában, amikor elindítunk egy filmet, az sem számít még középkori módszernek, ráadásul jobban megvalósítja a mozizás hangulatát.

A korábbiaknál nagyobb, 1000 nit fölötti fényerőt is ígér a Panasonic a 2020-as HZ2000 csúcsmodellben, amihez az OLED panel hőelvezetését és az áramköröket bindzsizték meg.

A Sony az audio beállításokkal játszik sokat, az idei modellek képesek a környezethez és a nézők ülőhelyéhez igazítani a hanghatásokat, ráadásul úgy állítják be a kibocsátott hangokat, mintha azok egyenesen onnan szólnának, ahol a képen a szereplők beszélnek. Ez elég menő dolognak tűnik, várjuk, hogy kipróbálhassuk.

Természetesen mindegyik gyártó igyekszik valamiféle digitális asszisztenst építeni a tévékbe, legyen az Amazon Alexa vagy Google Home. Az LG most azzal kísérletezik, hogy kikapcsolt állapotban is beszélgetni tudjunk a csúcskategóriás tévéivel, amihez nagy hatótávolságú mikrofonokat építettek a készülékekbe. Ez határozottan jobb iránynak tűnik, mint a korábbi megoldás, amikor a távirányítóba kellett belemormogni a parancsokat.

Persze még jobb, amikor nem is kell keresést indítani! Az LG automata tartalomfelismerő rendszerével valós időben szerezhetünk információkat az éppen nézett filmben megjelenő személyekről, helyekről és termékekről. Nagyon remélem, hogy nem a termékeken lesz a hangsúly, és könnyebb lesz izgalmas infókat előtúrni a színészekről.

Olyan volt, de milyen LED?

A Samsungnak már bemutattuk a fejlesztéseit, például a Sero néven piacra dobott elforgatható tévét, amivel megfelelő képarányban nézhetjük meg a tévére kilőtt Instagram-sztorikat és az álló mobillal felvett családi videóinkat. Nem kevésbé izgalmas a szinte kizárólag kijelzőből álló 8K QLED tévéjük,

99 százalékban pixelek borítják a felszínét.

Ez is képes a szoba fényeihez igazítani a fényerőt, amelynek a csúcsa eleve magasabb, mint az OLED-eké, és azt is követi, hogy a filmben megszólaló szereplő hol tartózkodik éppen. Sőt, ha valaki elkezd porszívózni vagy turmixot csinálni, akkor automatikusan feltekeri a tévé a hangerőt.

Az igazi sztár a Samsungnál elvileg a MicroLED technológia lenne, amit három éve mutogatnak a CES-en. Ez elvileg képes az OLED minőségében megjeleníteni a lehető legmélyebb feketéket, hiszen ezen is tökéletesen sötét minden kikapcsolt pixel. Idén eljutottak oda, hogy a művészmozikat is megalázó 292 hüvelykes méretben is bemutatták a The Wall nevű MicroLED-es modellt, bár ehhez sem a berendezés árát, sem várható áramszámla-költséget nem csatolták.

Elvileg háztartásbarát 75 colos méretig lemerészkednek a MicroLED technológiával, azt viszont még nem tudni, hogy mikor lesznek kaphatók ilyen tévék. Gyanítható, hogy egyik sem lesz olcsó darab, mert a MicroLED-et még nehezebb legyártani, mint az OLED-et. 

(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)