Miért terjesztenek ilyen sok halálos vírust a denevérek?
A korábbi koronavírus okozta fertőzések jelentős része denevérekből indult ki. Így volt ez a 2002-2003-as SARS-járvány esetében, és nagyon valószínű, hogy így van ez a mostani koronavírus-járványban is. De hogyan lehetnek a denevérek ilyen eszményi hordozói, állati közvetítői a később embereket is remekül fertőző kórokozóknak? Ez egyáltalán nem kézenfekvő, hiszen a denevérek kifejezetten alsóbbrendű emlősök, igen távol állnak tőlünk.
A denevérek nem csupán a koronavírust hordozhatják. Róluk terjedt át az emberre a Marburg és rengeteg egyéb vírus is, sőt az ebolának is ideális búvóhelyet biztosítanak. Ráadásul e kórokozók többsége nem okoz tüneteket a denevérben. A kutatások fő iránya ezért az, hogy megtudjuk, miért képesek ezek az állatok gond nélkül együtt élni a világ legveszélyesebb vírusaival. Úgy tűnik, a rejtély nyitja
a repülő életmódhoz alkalmazkodott immunrendszerükben rejlik.
I don't mind if it's normal for China and other nations to eat dogs and cats. We have cultural differences,thus we have to respect their culture. But consuming bats is an exemption. Bats are natural reservoir of diseases like ebola,SARS,and the coronavirus. + pic.twitter.com/avEoAszg4c
— 女王 (@PeterToshBot) January 24, 2020
A denevérek rengeteg rovart fogyasztanak, amelyek a legkülönfélébb betegségeket terjeszthetik. Főként ez az oka annak, hogy ilyen sok vírust begyűjthetnek. A vírusfertőzés hatására a sejtek előbb-utóbb szétesnek, és a belőlük kiszabaduló DNS-darabkák az egész véráramban elterjedhetnek. Minden emlős immunrendszere érzékeny e DNS-fragmentumokra, hiszen ezek jelenléte kórokozó-fertőzésre utalhat. Ilyenkor immunreakció, végső soron pedig gyulladás alakul ki. Csakhogy a túlzott gyulladás önmagában is veszélyes lehet a gazdaszervezet életére.
A denevérek repülése döbbenetesen sok energiát igényel. Ennek eredményeként sok sejtjük vírusfertőzés nélkül is szétesik, és a DNS darabkái kiszabadulnak. Ezért, ha minden ilyen esetben gyulladásos folyamatok indulnának be a denevér szervezetében,
akkor abba halna bele villámgyorsan.
Az evolúció folyamán valószínűleg az immunrendszer kiszabadult DNS-re való érzékenysége lecsökkent. Ez azt eredményezte, hogy a denevérek képesek voltak igen jól szabályozott egyensúlyi állapotot kialakítani a vírusok elleni védekezés és a szükségtelenül gyakori gyulladások elfojtása között. A vírusok így életben maradnak bennük (ha feltételezzük, hogy a vírusok egyáltalán élnek, de ez egy másik történet), és amint átjutnak egy másik, érzékenyebb állatba, ott akár halálos betegséget is okozhatnak.
(NYT)