A koronavírust kihasználva támadnak a kiberbűnözők

Szerdán jelentette be a rendőrség, hogy telefonos csalók árulnak koronavírus elleni maszkot a WHO nevében Magyarországon, de nem ez az egyetlen, a vírushoz köthető átverés. A járvány kitörésével a kiberbűnözők is aktivizálták magukat, és az emberek félelmeire alapozva riogató e-mailekkel próbálják meg kicsalni az emberek adatait, vagy vírusokkal megfertőzni a számítógépüket – derült ki a Nemzeti Kibervédelmi Intézet sajtóközleményéből.

A közlemény szerint a csaló levelek jellemzően többféle hamis hírrel keltenek figyelmet, például a vírus ellenszerével kapcsolatos áttörésről, alternatív gyógymódokról, egészségügyi eszközök hiányáról és beszerzésük lehetőségeiről, megelőző intézkedésekről számolnak be, vagy azzal keltenek pánikot, hogy a vírus az adott településen is felütötte a fejét. A csatolmányaikban ugyanakkor káros kódokat, vagy káros webhelyekre mutató hivatkozásokat tartalmazhatnak, amelyek szenzitív – például banki – adatok, vagy pénz megszerzésére törekednek.

Az e-mailek legtöbbször hivatalosnak látszó, jól megszerkesztett formában készülnek, esetenként pedig nevesebb nemzetközi szervezeteket, például az Egészségügyi Világszervezetetet (WHO) jelenítik meg feladóként és arra ösztönzik a felhasználókat, hogy a levél mellékletét töltsék le, nyissák meg. Az intézet kiemelte, hogy ezek a szervek nem küldenek ilyen információkat, és nem kérik szenzitív adatok megadását a felhasználóktól, így mindenkinek azt javasolják, hogy

• ne kattintsanak az ilyen tárgyú e-mailekben szereplő hivatkozásokra;
• ne töltsék le a mellékletben szereplő fájlokat;
• tartsák naprakészen a vírusvédelmi szoftvereket és telepítsék a biztonsági frissítéseket,valamint tiltsák a Microsoft Office makrókat;
• a közösségi oldalakon kezeljék kellő óvatossággal, értékeljék higgadtan a témakörben terjedő információkat, ne üljenek fel a pánikkeltő bejegyzéseknek,megosztásoknak;
• ellenőrzött információkért forduljanak az illetékes szervekhez, kövessék a hivatalostájékoztatási csatornákat.

A gyanús üzenetekkel kapcsolatos további információkat, konkrét példákat az NBSZ NKI oldalán talál.