Ott késik legjobban a szuperinternet, ahol állami cég dolgozik rajta

Közeleg a 2020. végi határidő, amikor elvileg minden magyar lakosnak elérhetővé kell tenni a legalább 30 megabit per másodperces netszolgáltatást, és ezzel egy időben az is cél, hogy a háztartások nagy része 100 megabites előfizetésen tudjon netezni, üvegszálas technológián. Ezzel teljesíthető lesz az Európai Unió digitális stratégiája, amelyben gigabites társadalmat kívánnak megteremteni.

A magyar kormány nemcsak vállalta az uniós célokat, de nagy mellénnyel azt mondta, hogy a fejlesztésekkel 2018 végére meglesz. 

Most feltártuk a késlekedés okait, és utánajártunk, hogy mire számíthatunk 2020 hátralévő részében.

A Szupergyors Internet Program (SZIP) pályázatainak 2017-es meghirdetésekor országszerte súlyos gondok voltak a távközlési infrastruktúrával, erről átfogó cikket írt Rácz József, a Magyar Mérnöki Kamara Hírközlési és Informatikai Tagozatának elnöke a Magyar Mérnök című újságba. Ez részletes betekintést nyújt a háttérben zajló folyamatokba, látható, hogy sokan és keményen dolgoztak a cél megvalósításán. Speciális képzéseket tartottak szakmabelieknek, folyamatosan egyeztettek az érintettek hivatalokkal és vállalatokkal, és ennek látható eredményei voltak:

• A MÁV-nál sikerült 60 napra csökkenteni a vasúti infrastruktúrát érintő engedélyeztetések idejét, vagyis könnyebb és gyorsabb lett kiépíteni azokat a távközlési vezetékeket, amelyeket vasút fölött vagy alatt kell átvinni.
• Segítettek elkerülni a szélsőséges településképi igényeket. Valószínűleg ide tartozik, amikor az önkormányzatok a "ronda drótokra" hivatkozva blokkolják a hálózat fejlesztését. 

Csupán azt kellett volna nagyon elkerülni, hogy a pályázók - tisztelet a kivételnek - felelőtlenül dobálózzanak az ajánlataikkal.

Ennek elvileg gyorsan kéne mennie, hiszen csak ásni és aszfaltozni kell. Mégis jókora csúszás lett belőle, és ennek számos oka van.

Nem volt ekkora volumenű és ilyen rövid határidejű fejlesztés az országban, talán az 1950-es évek óta, amikor a tanyavilág villamosítását végezték el.

Senki sem gondolt arra, hogy ha az ország meghirdet egy ilyen nagyívű tervet, annak jelentős árfelhajtó hatása lesz - mondta Kéry Ferenc, a Magyar Kommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke. A kábelszolgáltatók szakmai érdekképviseletének több mint száz tagja van, akik negyedmillió ügyfelet szolgálnak ki, így jó rálátásuk van arra, hogy mi történt a SZIP-ben.

Hogy mennyiért?!

Alapból kevés vállalkozás foglalkozik itthon hálózatépítéssel, és a helyzetet tovább rontotta, hogy az elmúlt években sok szerelő ment jobb fizetésért nyugati országokba dolgozni. Tervezőből sincs sok. Mivel a megrendelők kénytelenek voltak versenyezni értük, ők szabhatták meg az árakat -  nem sokkal a SZIP-pályázatok kiírása után ki is derült, hogy az előre kalkulált költség nem lesz elég. Az MKSZ elérte, hogy feloldják a pályázaton elszámolható költségtételekre vonatkozó limiteket, így a cégek átcsoportosíthatták a kiadásaikat. A teljes összeget viszont nem lehetett növelni, annyi pénzből kellett gazdálkodni, amennyit megítéltek a pályázaton. 

„Mindenki túlköltekezett, a vállalt önrésznél jóval többet kellett költeni” - mondta az egyik távközlési cég munkatársa, hozzátéve, hogy egy országos szolgáltatónak ez nem jelent túl nagy problémát, nem egy-egy ilyen projekten múlik az év végi profitja. Viszont a kisebb, tőkeszegény vállalkozások, amelyek eleve csak néhány helyen pályáztak, hátrányos helyzetbe kerültek. Voltak, akik már az elején visszaadták a pályázatot, és a visszahulló vállalásokból a következő körökben újra mazsolázhattak a többiek.

A pénzügyekkel a folyamat végén is akadtak gondok, a pályázatok anyagi elszámolása is nyögvenyelősen haladt. Többen úgy jártak, hogy már elvégezték a munkát, kifizették a nekik dolgozó vállalkozókat, de pályázati pénzt még ekkor sem láttak. 

Teljes lenullázás

A villanyoszlopok a SZIP-nek abban a fázisában okoztak meglepetéseket, amikor már nem lehet csak úgy visszadobni egy projektet. Sok energiaipari kivitelező társaság az aranytojást tojó tyúkot látta meg az egészben, így itt is érvényesült az árfelhajtó hatás. Ami békeidőben 2 ezer forintba került volna, azért simán elkértek 12 ezret is. Megkeresésünkre az E.ON Hungária elmondta, hogy a SZIP indulásával tízszeresére nőtt az igény az oszlopok használatára, és a kiépítésen dolgozó cégek - amelyek nem az áramhálózati cégek, mint az E.ON rámutatott, hanem más kivitelező társaságok - jelentős díjemeléssel reagáltak.

Az ügyben az érdekképviseletnek kellett közbeavatkoznia, egy éven át zajlott a vita, amibe beszállt az állam is, hogy odahasson, de nem kellő hatékonysággal. Ahogy Kéry Ferenc elmondta, voltak konstruktívabb társaságok, és voltak, akik ellenálltak. Olyan témákban, amelyben nem volt közvetlen anyagi érdekük az áramszolgáltatóknak, gördülékenyebb volt az együttműködés. Kiderült például, hogy nincs elég szerelőnek engedélye áramszolgáltatói oszlopon dolgozni, ezen a szabályon viszont sikerült enyhíteni.

„A mai napig nincs rendezve az utolsó fázis, az i betűn a pont, amikor már kiépült a hálózat, de az általunk finanszírozott oszlopok tulajdonjoga még tisztázatlan” - mondta Kéry Ferenc. „Van egy olyan szabály, hogy a hírközlési szolgáltató költségére létesített oszlopokat térítésmentesen át kell adni, mert áramot csak saját infrastruktúrán tudnak szolgáltatni. Néhány áramszolgáltató megköszönte, hogy ingyen az övék lehet az oszlop, mi viszont úgy gondoljuk, hogy nem ez áll a  törvényekben.”

Most havonta rendszeresen üléseznek az áramszolgáltatókkal, a következőn éppen erre igyekeznek pontot tenni. Ha sikerül megállapodni a piaci gyakorlatban, a következő ilyen pályázatban már minden gördülékenyebben megy  - mondta Kéry Ferenc.

Kitaposunk egy olyan utat, ami később járható lesz.

Ebben egyes áramelosztó cégek is támogatóan vettek részt, az E.ON például kezdeményezte, hogy iparági szinten egységesítsék a hírközlési hálózatok elhelyezésének műszaki feltételeit, és új megoldásokat is kidolgoztak, például olyan műanyag tartószerkezetet, amely szükségtelenné teszi a telepített szerkezetek érintésvédelmi bekötését. 

Majd Valamikor Megoldjuk

A pályázók közt az MVM Net az előnyös helyzetben lévő kakukktojás, hiszen állami vállalat, az anyacég nyakig benne van az áramiparban, és szereztek már távközlési ismereteket a kormányzati hálózat kiépítésekor. A fejlesztések helyzetéről azonban tőlük lehetett a legnehezebben információkat szerezni. Hírközlési berkekben többen úgy nyilatkoztak róluk, hogy éppen a lakossági infrastruktúra tervezésében nincs elegendő tapasztalatuk. 

Rajtuk kívül mindenkinek saját, működő hálózata van.

Miután január vége óta arra vártunk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumban jóváhagyják az MVM Net válaszait a kérdéseinkre, hogy hol tartanak a fejlesztésekkel, felidéztük a tavalyi nyilatkozatukat, amelyben azt mondták, hogy 2019 nyarán elkezdődhet a fejlesztés kivitelezése valamennyi általuk elnyert járásban.

A közbeszerzéseik közt ugyanakkor látható, hogy az általuk megpályázott járások zömében a hálózatfejlesztéssel foglalkozó Metalcom céggel kötöttek generálkivitelezői szerződést. Ez bő fél évvel későbbi időponttól, 2020. január 7-től hatályos, és ebben végső dátumként 2021. december 31-ét jelölik meg.

A Metalcom több mint húsz éve dolgozik a távközlésben kivitelezőként, a három nagy mobilszolgáltatónak több ezer bázisállomást létesítettek, a távközlési rendszereiket üzemeltetik is, szóval komoly és elismert távközlési cégről van szó. A vezetékes szolgáltatásban országos viszonylatban építenek hálózatokat.

A társaság ugyanakkor arról is ismert, hogy Bozó Zoltán, az igazgatóság elnöke 2014-ben a Fidesz-KDNP szentesi polgármesterjelöltje volt. A déli határkerítés megerősítésében is szerepet kapott a Metalcom, abban a projektben szintén az MVM egyik cégének, az MVM OVIT-nak építettek gerinchálózatot és intelligens jelzőrendszert. Bozó Zoltán emailben közölte, hogy a SZIP-es munkálatokról üzleti titoktartás miatt nem adhatnak információkat.  

Azt nem tudjuk, hogy a Metalcomnak mekkora kapacitásai vannak, de az NMHH oldalán látható, hogy januárban még egy másik járás kivitelezésével voltak elfoglalva, Pannonhalma környékén telepítettek optikai hálózatokat. Emellett bőven kaptak az elmúlt hónapokban piaci megrendeléseket, például a Telenornak építenek egy rakás hírközlési tornyot.

Annak viszont nincs nyoma az NMHH oldalán, hogy az MVM Net járásaiban elkezdődtek volna a munkálatok, pedig január óta rendszeresen nézzük a hirdetményeket. Erre az NMHH részben magyarázatot adott: a kiemelt beruházások eljárási hirdetményeit csupán 5 napra kötelező kitenni, és a NMHH-nak nem feladata az építéshatósági döntések teljes körű közzététele.

Hol tartunk most a lefedettségben?

Összességében nincs dráma

- így foglalta össze nekünk egy távközlési szakértő az országos helyzetet. Ezt a legnagyobb távközlési cégek is alátámasztották, a Magyar Telekom például elmondta, hogy összesen 1,9 millió végponton, a magyar háztartások és vállalkozások harmadának tette elérhetővé a gigabites sebességet. Az üvegszálas hálózat nemcsak a nagyvárosokban elérhető, hanem ötszáz olyan településen is, ahol 5000 főnél kevesebben laknak.

Viszont azt bevallották, hogy van még elmaradásuk a SZIP programban. A pályázatokon vállalt 108 ezer igényhely 90 százalékát lefedték, a maradék 15 ezer végpont kiépítésével 2020 közepén végeznek. A közép-magyarországi régióra kiírt pályázatokon is hátravan még hétezer végpont bekötése.

A korábban UPC-ként ismert Vodafone azt írta, a hálózatuk 97 százalékán tudnak 100+ megabit per másodperces sebességet nyújtani, és mindenhol elérhető az 500 megabites letöltési sebesség is. A szolgáltató arra mutatott rá, hogy a UPC és a Vodafone egyesülésével bővült a gerinchálózatuk, és nagyobb kapacitást biztosít azokon a településeken, ahol még 100 Mbps-nél alacsonyabb sebesség érhető el. A szolgáltatónál folyamatban vagy a Docsis 3.1-es kábeltechnológiai szabvány kiépítése, amivel akár 10 gigabites sebesség is elérhető. 

A Digi nem kívánt azzal villogni, hogy most mennyi üvegszálas végpontja van, és mennyi háztartást szolgál ki gigabites internettel, és a SZIP-programban meglévő fejlesztéseit - és elmaradásait - sem kívánta nekünk részletezni. Miközben az országos mobilhálózatuk fejlesztése gőzerővel zajlik, a Digi által felvásárolt Invitel több területén, ahol a megvett cég SZIP-pályázatokon nyert, nem történik semmilyen előrelépés. Iparági szakértők szerint most vált igazán láthatóvá a Digi alacsony előfizetői díjainak hátránya: nincs annyi tőkéje a cégnek, hogy a vezetékes és a mobilhálózati fejlesztéseket egyszerre tudja pörgetni. 

Az MVM Netet is megkérdeztük, hol tartanak a fejlesztésekkel, mikor végeznek a pályázatokon vállalat feladatokkal, ám az ITM jóváhagyása híján erre bő egy hónap alatt nem tudtak választ adni nekünk, illetve annak a több tízezer embernek sem, aki a közpénzből megvalósuló szupergyors internetre várnak még 2020-ban is.

(Borítókép: Varga György / MTI)